Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-25 / 172. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. JÚLIUS 25., PÉNTEK A kórházért érdemes volt megszületni két ciklus Azért kezdett el politizálni, mert a somogyvári iskola pedagógusait kioktatta a polgármester A kötelező feladatokra helyeztem a hangsúlyt, nincs olyan megyei intézmény, ahol ne történt volna előrelépés A focinak térdsérülés vetett véget, vitorlázni tanul, motorozás helyett pecázik Nyolc év után távozik a megyei közgyűlés éléről Gelencsér Attila. Egy meg­lepetés SMS-sel kezdődött a karrierje. Nem akar a nyug­díjig politizálni, álma az egyetemi katedra. Czene Attila- Mikor és miért kezdett el politi­kával foglalkozni?- 1992. december 22-én, So- mogyváron, Szenteste előtt két nappal indult a politikai pályafutásom. Teljes titokban alapítottuk meg a somogyvá­ri Fideszt. Én akkor még nem akartam politizálni, a motivá­cióm az volt, hogy a helyi kép­viselő-testületben egyetlen ember sem ült, aki értett vol­na az oktatáshoz, de a polgár- mester bejött az iskolába, és sértő, kioktató stílusban elő­adást tartott, hogyan kell taní­tani. A törvény által előírt fel­adatát, az iskola rendes finan­szírozását azonban nem látta el. Helyi befolyást kellett sze­rezni, hogy a dolgok jobbra for­duljanak. Egyébként a mi kö­rünkben misztikus dátum de­cember 22, mert tíz évvel ké­sőbb, 2002-ben épp ezen a na­pon tette le parlamenti eskü­jét Móring József Attila, aki­vel együtt vettünk részt a so­mogyvári alapszervezet alapí­tásában.- Hogyan lett a megyei közgyű­lés elnöke?- Juhász Tibor vezette a Fi­desz megyei elnökségét, mely­nek négy tagja volt rajta kí­vül. Ő alpolgármester lett Ka­posváron, s ezután kézenfek­vőnek tűnt, hogy a többiek kö­zül kerül ki a listavezető. Alul­ról érkezett a javaslat, de Buda­pesten döntöttek, a Fidesz el­nökségi ülésén. Én füvet nyír­tam otthon, amikor a zsebem­ben rezegni kezdett a mobil- telefonom. SMS-t kaptam a régiós Fidesz vezetőtől, Bán­ki Eriktől, azt kérdezte, hogy vállalom-e a közgyűlési elnök­séget. Nem kaptam levegőt, le­ültem, fölbontottam egy üveg sört és rágyújtottam egy cigi­re. Aztán gyorsan megkérdez­tem a családot, mert csak tíz percet kaptam a válaszadás­ra. Aztán visszaírtam: Igen! Biztos vagyok abban egyéb­ként, hogy jelölésemben sze­repet játszott az a munka is, amit a 2006-os parlamenti választások előtti kampány­ban Móring József Attila hát­országában végeztem: úgy ért el 47,5 százalékot az első kör­ben, hogy egy országosan is­mert másik jobboldali embert, az MDF-es Herényi Károlyt is meg kellett vernie, nem csak a baloldalt.- A beiktatását követően első dolga volt, hogy könnyes szem­mel megölelte az édesapját. A Somogyi Hírlapban ezt a fotót kö­zöltük. Megvan még?- Persze, édesanyáméknál megvan az újság. Jó a fotó, és történelmi volt a pillanat. So­mogy volt a legutolsó megye Magyarországon, ahol nem­zeti érzelmű ember lett a köz­gyűlés elnöke. Ez 2006-ban történt, addig itt a három osz­tató politika miatt a pártok kö­zötti mutyik döntöttek: miköz­ben a megye polgárai mindin­kább nyitottak a jobboldal fe­lé, a Fideszt az MSZP és a So- mogyért sikerrel kiszorította. Egyébként több mint hatvan év után térhetett vissza So­mogy élére jobboldali érzelmű vezető, a fotó tehát nem csak rólam szólt. Én leginkább attól hatódtam meg, hogy a szüleim egyetlen, hozzájuk az átlagos­nál mélyebb kötődésű gyer­mekeként tudtam, hogy ők mit éreznek. Egyébként édes­anyám a lakmuszpapírom, na­gyon fontos jelzés számomra, hogy ő miképpen reagál egyes dolgokra.- A várakozásainak megfelelt, hogy milyen elnöknek lenni?- A munkaórákat, a leterhelt­séget tekintve sokan nem ér­tették, hogyan bírom, hiszen napi tizenhat órát dolgoztam a hét hat napján. De nekem ez nem volt újdonság, mert tanár­ként úgy tudtam a családomat eltartani, hogy egyszerre több állásom volt, előfordult, hogy négy-ötféle dolgot csináltam egyszerre. Az elnökséggel egy munkahelyem lett. Nyilván sok mindent el tudtam képzeli, mert akkor már tizenkét éve önkor­mányzati képviselő voltam. Az első komoly meglepetés az volt, hogy rögtön a beiktatásomat követően azzal szembesültem: Somogynak 1,5 milliárd forint adóssága van, miközben a töb­bi megyének nem volt. Pedig másutt például nem volt olyan nagy vagyonelem, mint a Sio- tour... Ekkor az őszödi beszéd után vagyunk, kiderült, hogy Magyarország nagyobb gazda­sági bajban van, mint amit a vá­lasztások előtt a Gyurcsány-kor- mány kommunikált, s állami pénzügyi segítségre a konver­gencia-program miatt egyálta­lán nem számíthatunk. Sok jót akartam tenni, éreztem, hogy a somogyiak azt várják valami pozitív történjen, s közben ott ültem iszonyú nagy adósságok és elvonások közepette.- Mit tehetett?- Szakmai érveket és emberi­ességi szempontokat figyelem­be véve megtakarító intézkedé­seket kellett bevezetni a kény­szerítő körülmények miatt. Éz nagyon nehéz időszak volt. De sikerült valamelyest kiegyene­sítenünk a megye gazdálkodá­sát. Aztán 2007-ben beléptünk az új Európai Uniós ciklusba. Ez már az az idő­szak, amire kelle­mes emlékekkel tudok visszaemlé­kezni, mert hatvan­öt milliárd forin­tos fejlesztési ter­vet készítettünk. Huszonöt milliárd forintot el is tudtunk már költeni a megyei intézményhálózat fejlesztésére, amely előtte az 1950-es éveket idézte: elképesztően lepukkant ingatlanokat, fölázott vakolato­kat, leszakadt padlásokat, rossz szagot találtam. Közben na­gyon sok pénzt elköltötték ön­ként vállalt feladatokra, például a Különleges asztali örömökre. Persze nem baj, ha ilyet vállal a megyei önkormányzat, de a lép­ték és a mérték nem mindegy. Nem mindegy tehát, miként bá­nik valaki a közpénzekkel. Én például elődeimmel ellentét­ben nyolc év alatt egyetlen fil­Kevés idő jut a hobbijaimra - árulta el Gelencsér Attila. - A foci örök szerelem, játékosként és edzőként is kipróbáltam magam, és még ma is szívesen rúgnám a bőrt, de egy térdsérülés miatt saj­nos már nem léphetek pályára. Otthon azért a fiammal elő-elő- vesszük a labdát S maradt a meccsrejárás és a televíziós köz­vetítések adta örömök. Witzmann Mihály megyei köz­gyűlési alelnök balatoni, leilei, ő tanít vitorlázni. Eddig háromszor voltunk kinn a tavon, a lelkese­iéi: jutalmat sem vettem fel, ne­kem elég volt a somogyi embe­rek szeretete és megbecsülése.- Most milyen állapotban van a hálózat?- Azért beszélek erről bát­ran, mert beérett a munkánk. A leglátványosabb eredmény a megyei kórház fejlesztése. Nemrég a középső gyermeke­met operálni kellett és ami­kor bementem meglátogatni azt mondtam: nem közgyűlési elnöknek lenni, hanem meg­születni is érdemes volt, hogy ezt a fejlesztést tető alá tudtuk hozni. De nincs olyan megyei intézmény, ahol ne történt vol­na előrelépés. Mindenre, ami­re lehet, pályáztunk. Komo­lyan vettem a kötelező fel­adatokat, s leépítettem az ön­ként vállalhatókat. Nincs ingyen sem­mi, ha 100 millió forintot nem más­ra költünk, ha­nem pályázati ön­részre, akkor az­zal egymilliárd forintot hozhatunk Somogy­ba. S például ami a piacnak is nagyon fontos: mi még 2008- ba elkezdtük, amit a kormány nemrég: hosszú egyeztetési fo­lyamatot követően olyan szak­embereket képez már a TISZK, akik az iskolából kikerül­ve gyorsan munkahelyet ta­lálhatnak. Szimbolikus lépés volt, hogy néhány éve ismét a régi megyeháza épületében te­hetjük a dolgunkat, itt ülésez­het a közgyűlés. Éppen a köl­tözés, az akkori átmenet miatt hazánkban egyedül a somogyi megyeháza maradt saját tulaj­donban, a többit a kormányzat désem töretlen. 3500 kilométer van az öt esztendeje vásárolt mo­toromban, ez kevés, de a motoro­zás gyermekkori szerelem, Sim­sonon kezdtem. Gyakrabban horgászom, nemrég fogtam mega rekordhalamatKa- posújlakon, egy nyolckilós pon­tyot. A torkomban dobogott a szí­vem amikora megakasztás után másodpercekig nem volt esélyem megállítani, csak pörgött az orsó, vitte a finom, húszas damilt, úgy gondoltam letekeri mind. Aztán megtaláltam azt a beállítást, az államadóssággal együtt át­vette, mint annak fedezetét. Navracsics Tibor miniszternél sikerült elintézni, hogy csak a régi épületet vigyék, amiből eljöttünk, s ahol most a kor­mányhivatal működik. Ennek köszönhetően lehetett aztán 500 millió forintot szerezni tu­risztikai célú pályázattal a me­gyeháza felújítására.- Mi volt a legnagyobb sikerélmé­nye a nyolc év alatt?- 2010-ben Lázár János ak­kori Fidesz frakcióvezető a me­gyei elnökök közül engem bí­zott meg a feladattal, hogy az új önkormányzati törvény elő­készítéseként dolgozzam ki, mi legyen a megyei önkor­mányzatok feladata. Végigjár­tam az összes megyét, majd a somogyi appará­tussal készítettük el az anyagot. A ré­gi feladatok közül megtartottam vol­na, ahol megyei rá­látásra van szük­ség: ilyen a kórház és a szakképzés. De átadtam volna a szociális intézménye­ket, a gyermekvédelmet, az ár­vagondozást, a fogyatékos ok­tatást és még a közművelődést is. Ki kellett állnom vitatkoz­ni a kormányjavaslatokat ho­zó Tállai András államtitkár­ral a teljes frakció elé, s volt, hogy én nyertem. Végül komp­romisszumok révén összecsi­szolódott a javaslat, több mint ötven százalékos sikert értem el. A legfontosabb, hogy a kor­mány - amely beterjesztette a javaslatot - befogadta a me­gye feladataként a területfej­lesztést. amikora damil mégnem szakad el, de futását fékezi az orsó, és a hal fáradni kezdett Húsz-har­minc percig küzdöttünk egymás­sal, pontosabban nem tudom, mert elvesztettem az időérzéke­met Amikor a ponty elkezdett a vízben oldalra is húzni, azt mondtam magamban: no, most már megvagy! Egyébként nem a halhúsért horgászok, néhány fo­tót készítettünk mobiltelefonnal, aztán visszaengedtem a vízbe. És még csak nem is kívántam hár­mat tőle...- Önnek van a legtöbb diplomá­ja a parlamentben, öt. Az utolsó megszerzése során területfejlesz­tést is tanult.- Ez tudatos volt. Egy éve kaptam meg az utolsó, közgaz­dasági diplomámat. Képezni akartam magam, hogy jobban rálássak az aktuális feladata­imra. Hetven százalékban a területfejlesztéssel foglalko­zó tantárgyakból kellett vizs­gáznom, nekem ebben hatal­mas segítséget adott sokéves tapasztalatom. Mellár Tamás közgazdaságtan órájára és a statisztikára többet kellett ké­szülnöm.- Lesz hatodik diplomája?- Van egy tulajdonságom: ha valamit elérek, akkor már vá­gyom valami másra. Hajszo­lom magam, de tu­dom, fékezni is kell, mert az egészség és a család fontosabb. Mindegyik diplo­mám megszerzé­se után két-három évet várni szok­tam. Azt hiszem azonban, hogy a 2011-es időszak problémáinak megoldása felér egy újabb diplo­mával, olyan sok mindent kellett tanulni, új és sokrétű problémát megoldani. Akkor már látszott, hogy a megyék átalakulnak, s emiatt a kormány nem volt haj­landó több pénzt betenni a rend­szerbe, ennek ellenére sikerült hatékonyabbá tenni a szolgálta­tásainkat.- Maradt hiányérzete, csinálna valamit másként?- Ha azt mondanám, hogy nincs hiányérzetem, nyugodtan elmehetnék nyugdíjba. Termé­szetesen van még mit tenni So­mogybán, ahogy az országban is. Addig semmiképpen sem la­zíthatunk, amíg egyetlen somo­gyi ember is munkát kell, hogy keressen. A közgyűlési elnök­ként eltöltött nyolc év munkáját alapvetően meghatározta az or­szágos politika iránya, a regná­ló kormányok törekvései a me­gyei önkormányzatokat illető­en. Kollégáimmal végig igye­keztünk a jó értelemben fesze­getni határainkat, talán sike­rült is, hiszen az élmezőnyhöz tartozóan hívtuk le az uniós for­rásokat, emelkedtek a bérek és csökkent a munkanélküliség. Kiváló szakembergárda segítet­te munkámat, ha most visszare­pülnénk az időben, akkor is ve­lük kezdeném el ugyanazt a ha­tározott irányt képviselve a me­gye megújítását.- Egy új jogszabály értelmében nem lehet egyszerre a közgyűlés elnöke és parlamenti képviselő. Szívesen csinálta volna tovább?- Nagyon nehéz döntés volt. Engem megyei elnökként is­mertek meg a somogyiak, így szocializálódtam. Senki nem szólít képviselőnek, minden­ki azt mondja: Elnök úr! Nagy volt a csábítás, hogy maradjak. Ráadásul a parlamenti képvi­selőség nagyon fárasztó, éven­te legalább hetvenezer kilomé­tert vezetek. És sokkal magá­nyosabb is a képviselői munka, nincs apparátus, maximum egy-két segítő.- Mégis miért döntött amellett?- Több oka is volt. A kapos­vári helyi közélet szereplői, élü­kön Szita Károly polgármester­rel a parlamenti képviselőségre biztattak. Juhász Tibor és Mát­rai Márta is az első pillanattól a szövetségeseim voltak. Ezt gyorsan megérezte a budapesti pártközpont és onnantól ők is engem akartak. Én sodródtam az eseményekkel, szerencsés a csillagállás, gondoltam. Lehet, hogy kintről másképp látszód- hatott, harcokat feltételeztek, de egy percet nem volt konflik­tusom senkivel. Végül az még nagyot lendített az ügyön, hogy a pártelnök-miniszterelnök fel­kért: megyei közgyűlési elnök­ként, közismert személyiség­ként nyerjek meg egy somo­gyi választókörzetet, s ha lehet az a legnehezebb, a kaposvári legyen. Közben folyamatosan biztattak a kaposvári polgárok.- Milyen távlati céljai vannak?- Az egyik álmom: ha nem leszek már politikus, akkor egyetemen szeretnék taní­tani. Ahhoz kevés az öt dip­loma is, phd fokozat szüksé­ges, annak megszerzése a ter­veim között kell, hogy szere­peljen. Én nem akarok abba a hibába esni mit mások, akik a politikából akarnak nyug­díjba menni. Tizenhét éven át közalkalmazottként boldo­gan tanítottam, a politikából is elég lenne nagyjából eny- nyi, bár nem azt akarom ezzel sugallni senkinek, hogy töb­bé ne szavazzon rám. Sokan, akik túl régóta politizálnak, szerintem észre sem veszik, hogy nincs igazán önálló éle­tük, hobbijaik és emberi kap­csolataik, csak eveznek, evez­nek tovább... Nekem kell majd valami levezetés. ■ A parlamenti képviselői mun­ka nagyon fá­rasztó, és sokkal magányosabb mint az elnökség. ■ Magyarorszá­gon mára egye­dül a somogyi megyeháza ma­radt saját tulaj­donban

Next

/
Thumbnails
Contents