Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-23 / 170. szám

KOZELET msmmm 29 milliárdos program rászorulóknak a jövő év elején írhatják ki az első pályázatokat a legin­kább rászorulókat segítő, 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott program szá­mára - jelentette be Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. A 29,1 milli­árd forintos keretből főleg a három évesnél fiatalabbak családját, a hajléktalanokat, valamint az időseket segítik élelmiszercsomagokkal és látják el életvezetési taná­csokkal. ■ MTI KSH: csökkent a népességfogyás MÉRSÉKLŐDÖTT NÉPESSÉG- FOGYÁS üteme 2014 első öt hónapjában, miután többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Januártól májusig 35 525 gyermek született, ami 2,9 százalék­kal több mint 2013 első öt hónapjában. Ugyanakkor 53 464-an haltak meg, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent. Az ország népessége 17 939 emberrel csökkent; ez 2188-cal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Az év első hónapjában 11497 házasságkötés volt, 9,9 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál. ■ MTI Olaszország segítséget kér az uniós határőrizeti szerv, a Frontex segítségét kérte Brüsszelben az olasz bel­ügyminiszter. Angelino Al- fano arra hívta fel a figyel­met, hogy a kiújuló líbiai válság miatt is felerősödött az Észak-Afrikából érkező menekültáradat az olasz partoknál. Becslések sze­rint év eleje óta több mint 84 ezren érkeztek, sokuk azonban odaveszett a ten­geren. Egy túlzsúfolt hajó hétfői balesete legalább kétszáz halálos áldozatot követelt. ■ VG Újabb ultimátum az EU-tól ériíatüdz?4 konfliktus Részleges mozgósításról döntött az ukrán parlament zárolása Az ukrán szeparatisták Donyeckben adták át a légügyi szakértőknek a csütörtökön lelőtt maláj gép feketedobozait Az Egyesült Államok szigo­rúbb fellépést vár az EU-tól Oroszországgal szemben. Ez nem egyszerű feladat, mi­közben Kelet-Ukrajnában nem csitulnak a harcok. VG-összeállítás Oroszországgal szembeni fegy­verembargót sürgettek az Eu­rópai Unió külügyminiszterei tegnapi találkozójuk előtt. A brüsszeli megbeszélés fő témá­ja az volt, szélesítsék-e a Moszk­vával szembeni szankciók körét a maláj légitársaság MH17-es járatának kelet-ukrajnai lelövé- se miatt. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy a csütörtö­ki katasztrófát Oroszország­ból származó fegyverrel vagy oroszbarát katonák követték volna el, nem véletlen, hogy az EU külügyi főképviselője in­kább azt emelte ki a tanácsko­zás előtt, biztosítani kell a meg­felelő hozzáférést a katasztrófa helyszínéhez. Catherine Ash- tonnál határozottabb véleményt fogalmazott meg Cári Bildt svéd külügyminiszter, aki szerint már egy ideje érvényben kelle­ne lennie a fegyverszállítási ti­lalomnak. Vélhetően nem így látja ezt Párizs. Francois Hollandé fran­cia államfő ugyanis hétfőn meg­erősítette: leszálh'tják az orosz hadseregnek azt a két Mistral hadihajót, amelyre korábban - 2008-ban, a Dél-Oszétia elleni orosz támadást követően - kö­töttek 1,2 milliárd euró érték­ben szerződést. Bildt szerint nehezen védhető egy ilyen ügy­let, a francia kormány ugyan­akkor úgy látja: ha elállnának az üzlettől, az szerződésszegés lenne, és vissza kell fizetniük a már kifizetett vételárat. Hol­landé azt is hozzátette: nem len­ne fair a franciákkal szemben, hogy miközben az embargó más tagországok gazdasági ér­dekeit nem sérti, az ő hadiipa­rukat súlyosan érinti. Az EU vezetőin nagy a nyo­más, hogy szigorúbban lépjenek fel az orosz vezetéssel szemben. Barack Obama amerikai elnök a csütörtöki katasztrófa után is határozottabb fellépést várt el Brüsszeltől. Nehezíti a hely­zetet, hogy az európai államok Ukrajnában a holttestek már Ukrajnában vannak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szakértői, hogy részt vegyenek a maláj utasszállító katasztrófájának kivizsgálásában. A vizsgálat koordinálását Ukrajna nem azICAO-nak, hanem Hollan­diának adta át. ezt követően a kelet-ukraj- nai szakadárok egyik vezető­je keddre virradóra átadta a malajziai szakértőknek a maláj utasszállítógép két feketedobozát azzal a felté­tellel, hogy az ICAO is meg­vizsgálja a repülési adato­kat, illetve a pilóták és az irányító központ kommuni­kációját rögzítő berendezése­ket. a szakadárok azt is jóvá­hagyták, hogy a katasztrófa áldozatainak holttestével teli vasúti szerelvény elhagyja az általuk ellenőrzött területet, a vonat tegnap érkezett meg az ukrajnai Harkovba. gazdasági kapcsolata sokkal szorosabb Oroszországgal, így egy keményebb bojkott - pél­dául az energiapiacon - hátrá­nyos lenne az unió gazdaságára nézve. A külügyi tanács így végül óvatos döntést hozott: néhány napot adott az orosz vezetésnek, hogy leállítsa a kelet-ukrajnai felkelők támogatását, ellenke­ző esetben újabb szankciókkal sújtja pénzügyi, csúcstechno­lógiai, energetikai és védelmi szektorát. Erről hivatalosan a tagországok vezetői dönthet­nek, így egy újabb csúcstalál­kozót kell összehívni. Ez a jövő héten várható. Kijevben közben újabb rész­leges mozgósításról döntött a parlament. A mozgósítás az ötven évnél fiatalabb férfiak­ra vonatkozik határozat indok­lása szerint erre „a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai ter­jedése” miatt van szükség, to­vábbá azért, mert Oroszország jelentős csapatokat csoportosít Ukrajna határaihoz, ami „külső támadás veszélyét jelenti, és fe­nyegeti az ukrán állam függet­lenségét.” költségvetés „Felsőoktatási intézményt nem érint a zárolás”- közölte tegnap az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) Felsőoktatásért Felelős Állam- titkársága. A minisztériumra vonatkozó 9 milliárd forintos zá­rolásból 4,2 milliárd forint kap­csolatos a felsőoktatási ágazat­tal. Az államtitkárság szerint ez kizárólag a Felsőoktatási Struk­túraátalakítási Alapot érinti, mentesítve az intézményhálózat előirányzatait a közfeladatok za­vartalan ellátása érdekében. A tavaly létrehozott alap keretein belül támogatást juttattak azon egyetemeknek és főiskoláknak, amelyek vállalták szervezeti struktúrájuk racionalizálását. Év közben a több intézmény ka­pott ehhez többletforrást. Már egyeztetnek azon projektekről, amelyek az intézmények struk­túraátalakításához nyújtanak pénzügyi fedezetet. Az állam- titkárság kezdeményezte a tava­lyi, felsőoktatási intézményeket érintő maradvány kifizetését is. „A zárolás nem érinti az emberek hétköznapjait, nem érinti a családokat, az állam az apparátuson, a kormányzaton spórol” - ismételte el Varga Mi­hály nemzetgazdasági miniszter múlt heti közlését az Emmi par­lamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint az Emmit a záro­lás 110 milliárdos összegéből 9 milliárd forint zárolása érinti (míg a kórházak 14 milliárdos, míg a közoktatás 20 milliárdos pluszforrást kapnak), miközben a költségvetési kiadások 53 szá­zalékát költi el az állam az Em­mi által felügyelt területeken, az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában és a szociális te­rületen. „Tehát amíg a teljes költségvetés többségét ezeken a területeken költi el az állam, addig a zárolás körülbelül 8 szá­zaléka érinti a minisztériumot”- hangsúlyozta az államtitkár. Az MSZP szerint a zárolás érinti az emberek hétköznapjait, mert az államapparátuson való spó­rolás az állami alkalmazottak elbocsátását is jelentheti, ami családjukat is érinti. ■ É. S. Ki biztosítja a helikopterek üzem képesseget? honvédség Nem tartotta be a szállítási határidőket a közbeszerzési eljáráson győztes orosz Oboronprom Nem tartotta be a vállalt szállí­tási határidőket az Oboronprom Egyesült Ipari Nyrt, a Magyar Honvédség meglévő helikoptere­inek üzemképességének biztosí­tására - derül ki a Hende Csaba egy írásbeli kérdésre adott vála­szából. A honvédelmi minisztert az MSZP-s Demeter Márta kér­dezte. Az orosz Oboronprommal közbeszerzési eljárás eredmé­nyeként kötöttek szállítási keret- szerződést még az ősszel. Erre azért volt szükség, hogy amíg nem szerez be új helikoptereket a honvédség, addig a jelenlegi he­likopterflottát 2015 végéig fenn tudják tartani a szükséges kato­nai, katasztrófavédelmi és egyéb civil feladatok ellátására. Az új helikopterek beszerzé­sét, amely 100 milliárd forintos nagyságrendű is lehet, a válasz­tások után halasztotta a kor­mányzat. Korábban Hende azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szovjet MI típusú helikoptereink hadrafoghatósága belátható időn belül megszűnik. Az év elején a honvédelmi tár­ca 3 darab használt MÍ-8T he­likopter beszerzéséről döntött. Hende Demeter Márta kérdésé­re közölte, hogy a február 28-án kötött szerződésben bruttó 2,99 milliárd forintot fizettek ki a mi­nisztérium költségvetéséből a gépekért, melyek katonai és civil feladatok ellátásra is alkalma­sak. Az MSZP-s képviselő sze­A honvédség régi helikoptereit 2015 végéig kellene működtetni rint (a HVG értesüléseire hivat­kozva) a Solar Kft., a honvédség egyik beszállítója értékesítette a helikoptereket, ezt Hende nem erősítette meg. Demeter hiányol­ta közbeszerzés kiírását, vagy egyéb nyilvános hirdetmény közzétételét. Hende erre közölte, hogy az eljárás jogi és beszerzési alapját a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján kiadott, a védelem terén alapvető bizton­sági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályokról szóló 2004-es kormányrendelet képez­te. A helikopterek április 3-án ér­keztek meg Kecskemétre. Hende szerint a beszerzett helikopterek engedélyezett össz- technikai üzemideje jelentős tartalékokkal bír, de az adato­kat nem osztotta meg, mondván ezek nem nyilvános informáci­ók, akárcsak az, hol szolgáltak. Az lhsn.hu szerint a gépek civil előélete nyomon követhető akár az interneten is. A portál szerint a gépeknek még egy nagyjavítá­si ciklus, azaz mintegy 8-10 év az élettartamuk. Két gép esetében már meg­történt az állami légijármű nyil­vántartásba vétel, és a típus- és légialkalmnassági bizonyítvány kiadása. A harmadik MÍ-8T ese­tében ez az eljárás a közeljövő­ben fejeződik be. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents