Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-21 / 168. szám

2014. JÚLIUS 21., HÉTFŐ PORTRÉ - INTERJÚ 13 halász árpád Nemcsak a kutyák nyelvén ért, jól kommunikál kakasokkal, galambokkal és hangyákkal is. Működött már együtt például Jean Renovál, Angelina Jolie-val és Gérard Depardieu-vel is. Újszerű látásmódját a filmsztárok is elismerik, ezért dolgozik a magyar szakember a legnagyobb nevekkel. AZT MONDJÁK, Ő AZ IGAZI „SUTTOGÓ” Kutyákkal, macskákkal, patkányokkal, kígyókkal dolgozott. Hangyákat és le­gyeket készített fel filmforga­tásokra, kakast és bikát tett sztárrá. Brad Pitt megijedt rottweilerétől, Anthony Hop- kins garanciát kért, hogy macskája nem karmolja meg, Angelina Jolié hiába könyör- gött, hogy adja neki keverék kiskutyáját. A gödöllői állat­koordinátor, Halász Árpád a legnagyobb nevekkel filme­zett együtt, különleges négy­vagy éppen hatlábú „tanítvá­nyait” számos világsikerré vált moziban lehetett látni. Joó Zsuzsa- Igazi panelgyerekként nőttem fel Gödöllőn. Bámultam ki he­tedik emeleti lakásunk ablaká­ból, és figyeltem az utcán sétáló kutyákat. Én is szerettem volna egyet - emlékszik vissza Halász Árpád, akivel egy reklámfilm forgatása közben beszélgetünk. Most szünet van, a hatvanfős stáb és Árpád galambjai is lazít­hatnak egy kicsit. Bár ez a film összevágva alig harminc másod­perces lesz, a forgatás tizenhá­rom órát vesz igénybe. Ahhoz pe­dig csaknem tizenhárom hosszú évnek kellett eltelnie, míg a férfi eljutott egyáltalán az első saját kutyáig.- Szüleim kemény tiltakozása ellenére alig tizennégy évesen beállítottam lakásunkba egy kuvasszal. Nos, igen... belecsap­tam a lecsóba, a kuvasz valóban nem a legbarátságosabb kutya, igazi kihívás volt vele az élet! Előfordult, hogy beleharaptam a fülébe, így jelezve, a főnök én vagyok. Meg is lepődött ezen, de legalább rendeződtek az erő­viszonyok. Azért ezt a nevelési módszert nem ajánlanám senki­nek - nevet Árpád.- Ezzel a kuvasszal sokat lóg­tam az utcákon, rengeteget sé­táltam vele. Még egy kutyaisko­lába is elvittem, ahová amúgy is gyakran lejártam bámészkodni. Aztán... egyszer csak ott ragad­tam, és az iskola vezetője lettem. Persze, nem hivatalosan, mert még nem voltam tizennyolc. Ezt a szüleimnek elég nehéz volt megemészteniük - ingatja a fe­jét, hozzátéve, szülei mindenáron azt akarták, hogy órás legyen belőle, ki is tanulta ezt a mester­séget. Majd letette a személy- és vagyonőrvizsgát is, hogy kidobói fizetéséből finanszírozhassa a „kutyázást”, a négylábúak taní­tását.- Majd elérkezett 1999. Egyik nap csörgött a telefon. Egy med­vékkel foglalkozó kolléga kere­sett, hogy lesz egy filmforgatás, ahová kellene egy kutya, ame­lyik majd szerepe szerint meg­támad egy kémet. Mondtam, tudok segíteni, tényleg volt egy tanítványom, amelyik rendkívül ügyesen tudott ráugrani az em­ber hátára. Csak később derült ki, melyik moziról van szó és kivel fogok dolgozni: a film címe Kémjátszma, a kém pedig benne Brad Pitt. A koordinátor teljes természe­Halász Árpád első kutyája egy kuvasz volt még gyerekként. Szinte nincs is olyan fajta, amivel ne dolgozott volna azóta már együtt. tességgel beszél e nagy sztárok­ról és filmjeikről. Ontja élmé­nyeit, személyes tapasztalatait, élvezet hallgatni őt, ahogyan fel­lebbenti a titokzatosság leplét a „csodavilágról”.- Amikor meglátta Brad Pitt azt a rottit, amelyiknek mellette kellett elfutnia, mondta, köszöni szépen, ezt inkább kihagyná. Hi­ába próbálták meggyőzni, hogy egy haja szála sem fog görbülni, mert egy kaszkadőr hátára fog a kutya ráugrani. Erre csak annyit válaszolt, csinálja az, aki akarja, ő aztán nem. Ófejezetten félt a kutyától, amúgy sem egy bevál- lalós hapsi. Magának való, tar­tózkodó. Árpád hozzáfűzi, a filmes vi­lág egy nagy illúzió. Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy az, amit látunk, amit hiszünk, az a valóság. Hogy a hős valóban bátor és vakmerő, hogy a szeren­csétlen tényleg szánalomra mél­tó. Kiderül az is, Brad Pitt kedve­se, Angelina Jolié viszont sokkal barátságosabb, vele könnyű dol­gozni, ráadásul imádja az állato­kat, állandóan simogatja őket.- Első számú „munkatársa­mat”, Mogyorót Szada egyik ut­cájában találtam. Nem egy szép­ségdíjas eb. Pont úgy néz ki, mint egy üvegmosó kefe: sárga színű, hengertestű keverék kutya, rövid lábakkal. Igazi rejtett tehetség azonban, kivételesen értelmes állat. Szabó István Az ajtó című filmjében például ő volt Helen Mirren kutyája. Nos, Angelina Jolié egyenesen szerelmes lett be­lé, sokáig könyörgött, adjam ne­ki, örökbe fogadja. De nincs az a pénz és az a sztármosoly, amiért én megválnék tőle...! - árulja el beszélgető- partnerem, akinek hírne­ve a Kémjátsz­ma után a világ minden részébe eljutott. Újfajta szemlélete, a fil­mekben dolgozó állatok pozitív megerősítése az egész szakma érdeklődését felkeltette.- Régebben, egy filmben sze­replő állattal gyakorlatilag bár­mit meg lehetett tenni. A felada­tok végrehajtására legtöbbször kényszerítették őket. Én ezt a fajta megközelítést mereven el­utasítom. Hiszem, hogy jutalma­zással sokkal gyorsabban célt érünk. Egy-egy forgatási napra rengeteg kajával érkezem: a fel­adat nehézségétől függően még májkrémet, kolbászt is adok az állatoknak. Ugyan, melyik kutya tudna ellenállni a sült csirkének? Az állatszínészek valóban megérdemlik a finomságokat. Egy-egy jelenetet ugyanis ha kell, húszszor is leforgatnak, és nem azért, mert az állat elrontot­ta, hanem mert sok szögből, hely­zetből kell rögzíteni a mozgást.- Emlékszem egy reklámfilm­re, amikor Pötty nevű macskám­nak hetvenszer kellett felugrania a kanapéra és kikapcsolnia mancsával a laptopot. Köz­ben rengeteg ember körülöt­te, lámpák, reflektorok világíta­nak rá, ontva a meleget. És Pötty megcsinálta! - bólogat elismerő­en. Rendben, de mi a helyzet más állatokkal? Például egy szárnyas­sal, amelyik köztudottan nem ra­jong a kolbászért.- Egyszer , egy japán harcika­kast kellett megtanítanom arra, hogy a logikai készletből kivá­logassa a piros színt és a kört. Az úgynevezett „klikkermód- szert” vetettem be, melynek az a lényege, hogy egy kattogó kütyü segítségével tudatom az állattal, melyik az a jó pillanat, melyre vártam, és amelyet ő megcsinált. Ez a hang elüt a környezetétől, így felfigyel rá. Egy idő múlva az állat kíváncsi lesz, mit csinál­hatott, hogy hallotta a kattanást, igyekszik azt a pózt, mozdulatot megismételni, főleg, hogy tudja: kattanáskor jutalmat is kap. Per­sze, tudni kell, kinek, mi a juta­lom. Dolgoztam vaddisznóval, akinek vizet tettünk ki jutalmul, had’ dagonyázzon. Egy bikának meg az volt az „ajándéka”, hogy békén hagytuk. Az állatot mun­ka előtt alaposan tanulmányozni kell, megfigyelni őt, a tulajdonsá­gait, a szokásait. Ezt megerősítve Árpád elme­séli, Jean Reno Razzia című film­jében azt a megbízatást kapta, hogy négyezer darab légy adott pillanatban szálljon fel és röpül­jön el valamerre. Már a több ezer darab rovar beszerzése sem volt egyszerű feladat. Nyilván nem egyenként fogdosta össze őket.- Nem hát! Tenyésztettem a legyeket. Elmentem a boltba és vásároltam csontkukacot. Utá­najártam: pontosan két hét alatt kelnek ki a legyek, az időzítés­nek tökéletesnek kellett lennie. A csontikat egy cipősdobozba „adagoltam” úgy, hogy egy-egy dobozban körülbelül hatszáz ro­var legyen majd. Vizes fűrész­■ „Brad Pitt kifejezetten félt a kutyától, amúgy sem egy bevállalós hapsi. Inkább magának való...” Árpád Anthony Hopkinsszal. A színészt egy kedves „öregúrhoz" hasonlította. A sztároknak bizony vannak rigolyái A legnagyobb sztárokkal együtt dolgozni nemcsak ki­hívás, hanem szórakoztató mulatság is. Egy-egy népszerű színészt a forgatás szünetei­ben lehet megismerni, ilyen­kor derül ki, milyen is valójá­ban az ember.- a gérard Depardieu-vel va­ló munka előtt (az új Asterix és Obelixen dolgoztunk együtt) a stáb hölgytagjainak felhívták a figyelmét, hogy bár a színész már bőven el­múlt hatvanesztendős, de még mindig imádja a nőket. És bizony előfordul, hogy tet­szését nemcsak szavakkal, de kezével is jelzi: néha megpas- kol például egy-egy formás feneket... Ahogy mondták, úgy is lett, a lányok pedig vérmérsékletüknek megfele­lően reagálták le Gérard ud­varlását. anthony hopkins egy profi szí­nész, aki a kamerák előtt kemé­nyen dolgozik, de amint leáll a gép, kedves „öregúrrá” változik, akit legszívesebben hazavinne az ember, leültetne a sarokba a következő felkiáltással: „mesélj, papa!” És ő ontaná a jobbnál jobb történeteket. a donald Sutherland környe­zetében lévőknek egy dolgot kellett nagyon megtanulniuk: a színész gyűlöli a cigarettát, és nem tűri, hogy bárki is a közelében rágyújtson. Jean Reno pedig utálta, ha fotóz­zák, így róla nem is készítet­tünk egyetlen egy fényképet sem - árulja el a legérdeke­sebb kulisszatitkokat Halász Árpád. Halász Árpád SZÜLETETT: Gödöllő, 1973. szeptember 2. családi állapota: kapcsolat­ban él kedvesével szakmája: állatkoordinátor eredeti szakmája: órás, sze­mély- és vagyonőr, hivatásos sofőr KEDVENC FILMJEI, MELYEKBEN DOLGOZOTT ÁLLATAIVAL: Fehér Isten, Szabadesés, Kémjátszma, Holdhercegnő, Az ajtó háziállatai: kutya, macska, egér, patkány, görény, kígyó, li­ba, nyúl, galamb, gerle, csirke, kecske... port helyeztem a dobozba, cukrot élelemként, a „lakásuk” tetején pedig szúnyoghálóval fedett ab­lakot vágtam, hogy valóban ide­álisak legyenek a körülmények. A forgatásra több, szinte „forron­gó” legyes dobozzal érkeztem, itt a pontosság volt a lényeg. Máskor pedig a hőmérsékle­ten van a hangsúly. Gothár Péter Részlet című mozijában hatal­mas erdei hangyák másznak egy kisgyereken. Árpádot a rendező arra kérte, a kicsi teljes bizton­ságban legyen, még véletlenül se csípje meg őt rovar.- A megoldás az volt, hogy le- hűtöttük a hangyákat tíz fok alá. Ilyenkor ezek a rovarok lelassul­nak, nem agresszívek. És hogy hogyan terelgettük az állatokat arrafelé, amerre szerettük vol­na? Nem illatanyaggal, hanem a meleg segítségével. A hő felé vonultak, de ami a legfontosabb, hogy egy hangyacsípése sem volt a kislánynak. A biztonságra amúgy is na­gyon ügyelni kell, főleg, ha sztár az illető. Anthony Hopkins Ha­lász Árpád tizenöt macskájával „dolgozott” együtt a Rítus című filmben. A jelenet szerint a szí­nész elalszik, és az egyik macska pedig rátelepszik a mellkasára és mereven nézi. Az állatkoor­dinátornak garantálnia kellett, hogy a macska még véletlenül sem karmolja meg akkor, amikor Anthony Hopkins leveti magáról a négylábút. Jól sikerült a jelenet.- A folytatás már egy dublőr­rel történt, másik kameraállás­ban. A kérés az volt, hogy ami­kor felébred a dublőr, a macska fújjon rá. Aki persze az istennek se akart fújni, mert arra volt ta­nítva, hogy nyugodt maradjon, bármi is történjék. így bevittünk egy dobermannt, hátha miat­ta majd megteszi ezt. De ő csak nyugodtan feküdt tovább, még akkor is, amikor a kutya húsz centire ugatta a macskát. Végül egy gyenge nyávogást engedett el, jelezve, semmitől sem fél, amíg engem lát. Mert az én mun­kám a feltétlen bizalmon alapul. És amíg ez működik, amíg meg­marad bennem a tanítás öröme, addig biztosan maradok a szak­mában. Remélem, minél tovább. És... talán egyszer majd egy Os- car-díjas filmben is szerepelhet­nek állataim, bár... az, hogy a Fe­hér Isten című Mundruczó-film (amiben szintén én voltam az állatkoordinátor) megkapta a Palm Dog, azaz a legjobb kutyás alkotásért járó díjat, nekem már hatalmas eüsmerés...

Next

/
Thumbnails
Contents