Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-21 / 168. szám
6 GAZDASAG 2014. JÚLIUS 21., HÉTFŐ HÍRSÁV Csökken a hamis euróbankjegyek száma az idei első fél évben 331 ezer hamis euróbankjegyet vontak ki a forgalomból - közölte az Európai Központi Bank. Ezek 81 százaléka 20 vagy 50 eurós, a két címlet nagyjából egyenlő arányban jelent meg a hamis bankók között volt. A frankfurti testület összesítésében kiemelte: ez a szám elenyésző a forgalomban lévő 16 milliárd bankjegyhez viszonyítva, a hamisítások száma is csökkent a megelőző hat hónaphoz képest, amikor 353 ezer ilyen bankót találtak. A hamis pénzek 98 százalékát az euróövezet valamelyik országában fedezték fel. ■ VG Kifogyhat a pénzből az uniós büdzsé CSAKNEM ÖTMILLIÁRD eurÓ- nyi forrásbevonásra lehet szüksége az Európai Bizottságnak, hogy ki tudja fizetni kötelezettségeit - figyelmeztetett az Európai Bizottság. A hiányzó 4,7 milliárd a kutatási, foglalkoztatási, kohéziós támogatásokra menne, illetve az ukrán és szíriai válsághelyzet segítésére szánták. Az EU költség- vetése, amelynek fő forrását a tagállami befizetések jelentik, nem lehet deficites, ezért van szükség utólagos pénzre. Ezt azonban a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ami szeptemberben várható. ■ EUobserver Hűt’ ' r,v fitost Bíróság: a túlsúly sem lehet kizáró ok a kóros elhízás fogyatékosságnak minősíthető, amennyiben befolyásolja a munkavállalási képességet. Ilyen értelemben pedig az unió munkahelyi diszkriminációt tiltó irányelvének hatálya alá tartozik - állapította meg az EU bírósága. A luxemburgi testület egy dániai férfi keresete alapján hozott döntést. Karsten Kal- toft munkaviszonyát 15 év után függesztette fel az ön- kormányzat, ahol dolgozott. Hivatalosan ugyan nem testsúlya miatt, a férfi azonban azt állította, elhízása lehetett az egyik ok, emiatt fordult bírósághoz. ■ VG Emigráció: nincs alternatíva kivándorlás Nő a külföldön munkát vállaló magyarok száma Az is elképzelhető, hogy hamburgi hentesnek is szívesen állna a magyar munkavállaló Pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció - nyilatkozta a Világgazdaságnak a téma egyik hazai szakértője. Hárs Ágnes szerint ugyanakkor nem érdemes belebonyolódni az elvándorlással kapcsolatos számháborúba, mert nin- ‘ csenek mindenre kiterjedő, megbízható statisztikák. Haiman Éva Abban a jól mérhető pillanatban, 2004 májusában, amikor a korábbinál lényegesen könnyebbé vált az unióhoz újonnan csatlakozott országok, köztük Magyarország polgárai számára a külföldi munkavállalás, sem tőlünk, sem a szintén magas GDP-jű Szlovéniából és Csehországból sem indult meg tömeges elvándorlás. A viszonylag magas életszínvonal, a várakozások és a biztató kilátások, valamint a meglehetősen nagyvonalú munkanélküli és szociális rendszer ugyanis visz- szafogta a migrációt - nyilatkozta lapunknak a Kopint-TÁR- KI vezető kutatója. Hárs Ágnes azt mondja: a fordulópontot a 2007-es megszorító csomag jelentette, amire ráerősített az egykulcsos adó 2010-es bevezetése, majd 2011-től a jóléti és szociális rendszerek drasztikus megnyirbálása. Ezt követően felgyorsult a munkaerő-migráció Magyarországról, és az előreszámítások szerint lassan közelítjük a lengyelországi arányt, ahol a népesség 4-5 százaléka dolgozik külföldön. A munkaerő-migrációban részt vevők számát azonban igazán becsülni sem lehet - nem is érdemes belemenni a témát egyre inkább átpolitizáló számháborúba következtetni inkább csak a trendekre tudunk a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma Menjek? Maradjak? a Londonban élők több mint felénél a kinti magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség, illetve az itthoni rossz gazdasági helyzet volt a döntő érv a távozás mellett - legalább is azok véleménye alapján, akik részt vettek az MTA Kisebbségkutató Intézete által végzett kutatásban. A Menjek/Maradjak dokumen- tumfilm-sorozat alkotóival alapján készült tükörstatisztikákból és a munkaerő-felmérésekből - magyarázza a szakember. Ezek ugyanakkor azt mutatják, hogy folyamatosan nő a külföldön munkát vállaló magyarok száma. Hogy közülük mennyien terveznek hosz- szabb távra, a migránsok rejtőzködő volta miatt ugyancsak lehetetlen megmondani, de az biztos, hogy miként az elvándorlók száma emelkedik, úgy növekszik ezen belübazok aránya, akik - átmenetileg - biztosan nem térnek haza. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a migráció sosem egyirányú. A visszatérők arányáról a német statisztikákból például elég pontosan lehet látni, eszerint a Németországban adott évben regisztrált magyaegyüttműködésben készült kérdőívet 5200 Londonban élő magyar töltötte ki. A megkérdezettek döntő hányada elégedett jelenlegi helyzetével, így nem meglepő, hogy a londoni magyarok többsége a közeljövőben nem tervezi, hogy hazajön. Sőt, csaknem háromnegyedük soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza. rok kevesebb mint negyven százaléka jön vissza, míg arányuk 2008-2009-ben még több mint 50 százalék volt. Ez is azt mutatja, hogy „ha a migráció egyszer elindul, nehéz megállítani” - mondja Hárs Ágnes, hiszen minél többen élnek kint, annál több a tapasztalat, a kapcsolat, amely másokat is hozzásegíthet a beilleszkedéshez, az elhelyezkedéshez egy idegen országban. A kutató nem tartja reálisnak, hogy a Magyarország a közeljövőben képes lesz hazavonzani a migránsokat. „Aki elment, az megfizette a távozása árát, mindenféle értelemben. leien pillanatban pedig sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem olyan, ami vonzó lehetne. Nincsenek munkahelyek, beruházások, nincs gazdasági növekedés, és nincs igazán kilátás sem arra, hogy ez hamarosan megváltozna” - ad további magyarázatot Hárs Ágnes. Az, hogy a magyar gazdaság nem prosperál, nem csak az elvándorlást ösztönzi, hanem a bevándorlásnak is gátja, és Magyarország már azokat sem vonzza, akik korábban még nálunk látták biztosítottnak a megélhetésüket. Pedig a migráció gazdasági előnyei le- tagadhatatlanok. Jelentősen bővíti telephelyét a BOS-csoport Mosonszolnokon beruházás Mintegy ötmilliárd forint értékben bővíti moson- szolnoki telephelyét a BŐS Automotive Products Magyar- ország, a gépjárműipari vállalat kétszáz új munkahelyet teremt a 2017-ig megvalósuló beruházással, amelyet a magyar kormány 316 millió forinttal támogat. Az európai piacon a saját termékcsoportjában mintegy hetven százalékos részesedéssel rendelkező stuttgarti székhelyű cég a fejlesztésnek köszönhetően egy teljesen új termékcsalád, egy mozgatható üvegtető-rendszer gyártásába kezd. ■ Az elmúlt tíz évben a cégcsoport 95 millió eurót fektetett be Magyarországon Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a csarnok pénteki alapkőletételén azt mondta, hogy Magyarország mára Európa termelési központja lett, amelyben nagy szerepet játszik, hogy a hazai autógyártás „kirobbanó” formában van. Hozzátette: ennek fenntartásához újabb és újabb beszállítói kapacitások szükségesek, amelykehez jelentős mértékben járul hozzá a BŐS. A csoportnak több mint ötven vásárlója van világszerte, mint például az Audi, a BMW, a Mercedes, a Jaguar, a Porsche, * a Rolls Royce vagy a Bentley. Gerhard Fischbach, a BŐS Automotive Products Magyar- ország cégvezetője elmondta, hogy a két magyar üzemben, Mosonszolnokon és Győrlada- méron mintegy ezernégyszáz embert foglalkoztatnak. Elsősorban a gépkocsikban található csomagtér roló, poggyásztér elválasztó biztonsági háló, valamint napfényvédő-árnyé- koló készítésével és műanyag fröccsöntéssel foglalkoznak. Az elmúlt tíz évben a cégcsoport 95 millió eurót fektetett be Magyarországon az innováció fejlesztésére, amelynek köszönhetően innen indul a legtöbb fejlesztés a BŐS csoporton belül. A vezető kijelentette, hogy a csoport éves árbevétele meghaladja az 536 millió eurót, amelyből 142 millió eurót a magyar leány hoz. ■ MTI Az áfacsökkentés fehéríti a hazai sertésállományt agrárium A januártól élő szabályok miatt nőhetett a legális állatlétszám - Javul a vágóhidak likviditási helyzete Nem annyira az állattartási kedv növekedése, hanem inkább a szektor fehéredése állhat amögött, hogy mind a legutóbbi összeíráshoz képest, mind éves alapon érezhetően nőtt a sertésállomány. A KSH által csütörtökön közzétett adatok szerint a sertések száma 3,1 millió volt június 1-jén. Ez a decemberi állománynál 82 ezerrel, az egy évvel korábbinál pedig 204 ezerrel több. Az anyakocák létszáma egy év alatt 7 ezerrel nőtt, ezzel 200 ezres állományt ért el. Fazekas Sándor ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a sertésstratégia több, az ágazat eredményességét javító intézkedést tartalmaz. Jelezte: már érezhető a hatása annak, hogy az élő és a hasított félsertés áfája 5 százalékra mérséklődött, és eredményes a „Földet a gazdáknak” program is. A sertésállomány csaknem két évtizednyi folyamatos csökkenés után két évvel ezelőtt, a 2012 júniusi összeíráskor esett a lélektani hárommilliós darabszám alá. Szakértők ugyanakkor számos alkalommal figyelmeztettek: a magas áfa, és az elterjedt feketegazdaság miatt az állomány látenciája magas lehet. A feketekereskedelem visz- szaszorításának érdekében öt százalékra csökkent idén januA sertésállomány alakulása (a gazdasági társaságoknál és az egyéni termelőknél adott év decemberében, ezer darab) — Gazdasági szervezet — Egyéni gazdaság 3500 * Júniusi adat. 3000 /v VGCRAFIKA FORRÁS: KSH Több disznóval szorítanák vissza a feketekereskedelmet ár elsejétől az élő- és a félsertés áfa kulcsa. A kormány még november eleji ülésén döntött a csökkentésről. Az előzetes számítások szerint a 22 százalék- pontos mérséklés az áfabevételt csak kis mértékben befolyásolja. A kormányzati intézkedést megelőző kalkuláció eleve számolt az érdemi fehéredéssel. Az akkori számítások szerint a csökkentés a bevezetés évében egyszeri 5-6 milliárd forint körüli áfabevétel-kiesést jelent, eredményszemléletben viszont mindössze 600 millió forintos bevételkieséssel jár, amit azonban részben kompenzálhat, esetleg túl is kompenzálhat a szektor fehéredésének hatása. Könnyen lehet, hogy a mostani „állománynövekedés” is ennek, vagyis a szektor tisztulásának tudható be. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi számításai szerint az ötszázalékos áfa eredményeképpen a vágóhidak likviditási helyzete is javulhat. Az adó csökkentése ösztönözheti a feldolgozóipar számára a hazai sertések felvásárlását, hiszen a korábbiaknál alacsonyabb költséggel juthatnak hozzá az élő állathoz. A kereslet növekedése esetén pedig akár több alapanyagot is fel tudnak vásárolni - vélekedett az áfacsökkentést megelőző állásfoglalásában a kutatóintézet. ■ B. L.
