Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

2014. JÚLIUS 20., VASÁRNAP TREND 7 Angéla Merkel: a rekorder hatvan éve születésnap Cáfolta a kilenc éve hivatalban lévő német kancellár, hogy idő előtt távozna A héten ünnepelte hat­vanadik születésnapját a Forbes által a világ legbefo­lyásosabb nőjének nevezett német kancellár. Angéla Merkel csaknem kilenc éve áll hazája élén, de aligha vitatja bárki, hogy nagyban meghatározza azt is, merre halad az Európai Unió. VG-összeállítás Sajátos módon emlékezett meg a Spiegel a hétvégén Angéla Mer­kel hatvanadik születésnapjáról. Miközben a kancellár éppen a német labdarúgó-válogatott vi­lágbajnoki győzelméért szorított Brazíliában, a hírmagazin arról írt, mandátuma lejárta előtt távo­zik tisztségéből. Merkel ezt gyor­san cáfolta, aztán szurkolt to­vább, mellesleg lebonyolított né­hány világpolitikai jelentőségű találkozót a díszpáholyban és a riói stadionon kívül, a győzelem után pedig a Nationalelf tagjai­val fotózkodott az öltözőben. Egy átlagos hét a világ legbefolyáso­sabb asszonyának életében - egy amerikai-német kémbotrány és egy olyan EU-csúcs között, ahol sokadjára mutathatja meg erejét. Pedig látszatra Angéla Mer­kel minden, csak nem a tipikus (európai) politikus. A „Mutti” 2005-ben lett az első női kancel­lár Németországban, pedig a vá­lasztások környékén leginkább annyit lehetett róla tudni, hogy az NDK-ból származik és jó pár bakit vétett a kampányban. Hamar kiderült azonban, hogy egyik hendikep sem befo­lyásolja politikai teljesítményét. Ami keletnémet gyökereit illeti: félig lengyel származású, evan­gélikus lelkipásztor apjával és A sikerember a sikercsapattal: a kancellár a német válogatottal pózolt a vasárnapi vb-döntő után latin-angol szakos tanárnőként dolgozó anyjával nem sokkal születése után költöztek el Né­metország keleti részébe. Ami kérdésekhez ért, de a politikai kártyák keveréséhez is nagy te­hetsége van. A doktorátusát kvantumké­Merkelt. Ebben a minőségében lett a 2005-ben Gerhard Schrö- der szociáldemokrata kancellár kihívója, majd a két nagy párt között gyakorlatilag döntetlen eredményt hozó választások után nagy kínnal megalko­tott nagykoalíció első embere. A 2009-es választások előtt nem volt kérdés újraválasztása, és 2013-ban - még ha újra egy nagykoalíció élén is - folytathat­ta a kancellári munkát. Ahhoz, hogy ma a világ legbe­folyásosabb asszonyaként emle­gessék Merkelt, nagyban hozzá­járult a 2008-ban kitört válság, A volt kutató természetvédelmi miniszter lett 1994-től pedig a bakikat: csaknem ki­lenc, a kancellári székben töltött év alatt volt alkalma bizonyíta­ni, hogy nemcsak a gazdasági Merkel telefonjának lehallgatása konfliktust szított Washingtonnal miából szerző Merkel politikusi képességeit először a rendszer- váltás idején csillogtatta meg: az újraegyesítés előtt ő volt a Lothar de Maiziere vezette kor­mány helyettes szóvivője. Az 1990 decemberében tartott első szövetségi választáson a stral- sundi székhelyű választókörzet képviselőjeként, a keresztényde­mokrata CDU színeiben került be a törvényhozásba. Egy évvel később lett a kormány tagja: Helmut Kohl a nőkért és fiata­lokért felelős tárca vezetésével bízta meg. Amikor 1998-ban a CDU elvesztette a választásokat, Wolfgang Schauble pártelnök főtitkárrá nevezte ki. Két évvel később nagy többséggel már a párt élére választották meg megrekedt uniót - a válságból. A megszorításokra alapuló gaz­daságpolitikának persze ren­geteg bírálója akadt - legutóbb Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság nemsokára hivatalba lépő luxemburgi elnöke igye­kezett elhatárolódni tőle -, azt azonban nem lehet tagadni, az EU túljutott a válság legnehe- zén. Hívei és politikai ellenfelei is elismerik: elévülhetetlen sze­repe volt nemcsak abban, hogy sikerült egybentartani az euró- övezetet, hogy Washington vál­toztatott az amerikai nemzet- biztonsági ügynökség, az NSA lehallgatási gyakorlatán, de abban is, hogy hosszú kínlódás után lemondatták Silvio Berlus- coni olasz kormányfőt. Mindezt úgy, hogy Merkel egy pillanatig sem csinált titkot abból: pillanatnyi belpolitikai érdekei épp annyira vezérlik, mint európai elkötelezettsége. Az eredmények pedig őt igazol­ták Németországban is: a mun­kanélküliség jelenleg 5,3 szá­zalékos - az uniós átlag ennek több mint duplája. Tavaly ugyan 0,4 százalékra esett vissza a GDP növekedése, ez azonban még mindig jócskán meghalad­ja a recesszióval küzdő euróöve- zetét, miközben a büdzsé 2012 óta egyensúlyban van, igaz, a GDP 78 százalékát meghaladó államadósság mellett. Eközben pedig Merkel nagy- mamás mosolyát az is megis­merte világszerte, akit amúgy Merkel Orbán Viktorral. A két ország között szoros a kapcsolat. illetve annak európai tovább- gyűrűzése. A recesszió, majd az euróválság idején mutatta meg igazán azt, mire képes: a német fegyelemre alapuló gazdasági stratégiával a hajánál fogva ki­rángatni a valutaunió országait - és persze a válság terhe alatt hidegen hagy a politika. Vagy azért, mert szabadon választott európai bulvárlap címlapján fogták rá az adott országban el­rendelt megszorításokat, vagy mert a tévében látta, ahogy ha­talmas átéléssel szurkol egy fo­cimeccsen. Az első női vezető • 1954. július 17-én született Hamburg- ban Angéla Dorothea Kasner néven. • 1977-ben hozzáment Ulrich Merkelhez, házasságuk öt évig tartott.__________ • 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen, később kvantum- kémiából doktorált. • 1978-1990 között a berlini tudomá­nyos akadémia kutatója volt. ________ • 1990-ben a Demokratikus Kitörés (DA) szóvivője, majd helyettes szóvivő Tho- mas De Maiziere kormányában. • 1990 decemberében a Bundestag kép- viselójévé választották a CDU színeiben. Helmut Kohl „lány"-nak hívta • 1991-től a Helmut Kohl vezette kor­• mány nőkért és fiatalokért felelős mi- nisztériumát vezette.______________ • 1994-től környezet- és természetvé­delemért, illetve az atomerőművekért felelős miniszter volt. _ __ • 1998-ban a CDU főtitkárává választot­ták, két évvel később ő lett a párt első ’ női elnöke. ___ __ • 1998-ban másodszor kötött házassá­got Férje azóta Joachim Sauer.______ • 2005. október 10-én a szociáldemok­ratákkal kötött egyezség értelmében az alakuló nagykoalíció vezetője lett. Merkel volt a legfiatalabb kancellár a II. világháború óta, mellesleg az el- só nő ezen a poszton.__ ______ • 2007-ben az EU soros elnökeként ko­moly szerepeit játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában._________ • 2009. szeptember 27-én újraválasz­tották.______ _______________ • 2011-ben az euróövezeti válság idején több egyeztetést kezdeményezett Nico- las Sarkozy francia államfővel._______ • 2013-ban a CDU/CSU legjobb eredmé­nyét elérve nyerte a parlamenti válasz­tásokat, koalíciós partner hiányában azonban újra az ellenzéki SPD-vel kötőt1 tek nagykoalíciót.________________ • 2014. január 6-án Svájban síbalesetet szenvedett, eltört a medencecsontja. Az emberek kétharmada fog városokban élni 2050-ben FELMÉRÉS Az évszázad közepére eléri a hatmilliárdot a városlakók létszáma - derül ki az ENSZ prognózisából Félmillióval csökkenhet a kö­vetkező másfél évtizedben To­kió lakossága, a japán főváros azonban így is a világ legné­pesebb városa marad - derül ki az ENSZ most kiadott elem­zéséből. Az urbanizáció folya­matait vizsgáló dokumentum szerint Tokióban 2030-ban is több mint 37 millióan élnek majd, ezzel a metropolis meg­előzi Delhit. Az ENSZ kutatói rámutat­nak: ma a föld lakosságának 54 százaléka él városokban, ará­nyuk azonban 2050-re eléri az összlakosság kétharmadát. Ez azt jelenti, hogy az urbánusok létszáma - figyelembe véve a ma 7,2 milliárdos populáció nö­vekedését is - 2,5 milliárddal bővülhet az évszázad közepéig. Ezeknek az embereknek a 90 százaléka valamely ázsiai vagy afrikai országban él majd. Ezen belül a legnagyobb városi kon­centráció Indiában, Kínában és Nigériában várható. A városlakók létszáma 1950- ben még csak 746 milliót tett ki a világban, mára ez 3,9 milliár­dosra nőtt, az ENSZ prognózisa szerint 2045-ben már eléri a hatmilliárdot. Mivel a koncent­ráció jellemzően alulfejlett te­rületekre jellemző, ahol olyan alapvető dolgok hiányoznak, mint a megfelelő utak és csa­tornarendszer, a túlnépesedés komoly feladatot ró az érintett államokra - emeli ki jelenté­sében a világszervezet. Annak ellenére számolni kell a problé­mákkal, hogy a növekvő váro­sok többsége viszonylag kicsi - ez ebben az esetben 500 ezer­nél kisebb populációt jelent. A városok növekedésével párhuzamosan az évtized vé­gétől csökkenni kezd a fal­vakban élők összlétszáma. Ez 1950 óta növekedett, és a csúcs 2020-ra várható, ekkor 3,4 mil- liárdra becsülik a számukat, amely öt év alatt 3,1 milliárd- ra csökkenhet. Jóllehet Afriká­ban és Ázsiában is egyre több a városlakó, még mindig a két kontinensen él. a falusiak 90 százaléka. ■ VG A k i i A tíz legnagyobb város (millió lakos) [ i Delhi ÉHBHU5,0 Delhi Sanghaj pHMB8Í23.0 Sanghaj Mexikóváros ÉHIHEI 20,8 Mumbai 27,8 Mumbai iBSt 20,8 Peking SaoPaulo HHH|20,7 Dákká PHH27,4 Oszaka EMHBf20,l Karacsi HUH 24,8 Peking BHHl9,5 Kairó ||HIH|24,5 New York BUBI 18.6 Lagos H|H^4,2 Kairó ^88818,4 Mexikóváros ^^ÜÍ23,9 VG-GRAFIKA FORRÁS: ENSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents