Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-19 / 167. szám

2014. JÚLIUS 19., SZOMBAT

5

Hiányzik a tudatosság az egészségügyből

problémás terület Jobban be kellene osztani a pénzt, s javulhatna az emberek hozzáállása is

MEGYEI KÖRKÉP

Leggyakoribb betegségek aránya a magyar közoktatásban (%)*;

2.0.

4. o.

6.0.

8.0.

10. o.

12.0.

Tartási rendellenesség

9,2

10,5

12

12.9

14,1

12,6

Gerincferdülés

5,1

6,8

8,9

10.8

14,6

12,9

Lúdtalp

26,4

27,6

27,2

25,1

24,5

22,4

Fénytörési látászavar

12,3

17,4

19,1

20,6

25,5

27,1

Magas vérnyomás

0,2

0,4

1

1,9

2

2,6

Cukorbetegség

0,15

0,2

0,23

0,29

0,32

0,3

Kóros elhízás

10,5

11,8

11,7

11,4

11,4

12

Kóros soványság

2,4

2,3

2,4

2,1

2,3

2,1

Asztma

2,7

2,9

2,8

2,5

3

2,5

Nyálkahártya-allergia

2

_ 2,5 _

__3.1

3,

2

5,4

5,1

*2012-13-as tanév

FORRÁS: ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET, SH-GYŰJTÉS

Nem megvalósítható, s anyagilag sem éri meg, hogy mindig mindenki mindenféle vizsgálatra, ellátásra ingyenesen jogosult legyen

Tipikus betegségektől szenved a számítógép előtt felnövő generáció egy friss felmérés szerint

► Folytatás az 1. oldalról

Hazákban az egészségügy iránti aggodalom tehát a negyedik-ötödik a sorban, s az átlagosnál borúlátóbbak a nők - 34 százalékuk szerint égető az helyzet a férfiak valamivel kevesebben - 25 százalék - aggódnak, életkor vagy társadalmi helyzet alapján azonban nem mutathatóak ki ilyen különbségek.- Magyarországon az egészségüggyel azok foglalkoznak, akik, ha szabad így mondani: jobban ráérnek, azaz a nyugdíjasok és a munkanélküliek, vagy az érintettek, azaz a betegek - mondta Andrásovszky Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara somogyi elnöke. - Ebből adódóan bizonyos körök számára a kelleténél fontosabb a téma.

A kamarai elnök szerint nem olyan rossz a hazai egészségügy helyzete, amilyennek sokan látják, viszont nem is olyan pozitív a kép, mint azt egyesek láttatni szeretnék.- Az például tény, hogy GDP-arányosan a hozzánk hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest kevesebbet költünk az egészségügyre - jegyezte meg. - A föld összes országát nézve viszont még így is bőven az első negyedhez tartozunk. Az alulfinanszírozottság hosszú évtizedek jellemzője idehaza, s ezzel együtt jár, hogy az egészségügyben dolgozók túlterheltek, elérték teljesítőképességük végső határát. Emiatt aztán egyre több a pályaelhagyó, illetve sokan külföldre mennek dolgozni sokkal jobb feltételek közé.

Pedig az orvos szerint önmagában nem feltétlenül kevés az egészségügyben megjelenő pénz, ám a felhasználása, az ágazat gazdálkodása már hagy kívánni valót maga után.- Olyan az egészségügy, mint egy család - vont párhuzamot. - Hó végén általában egy famíliában is kiderül, bizony akadt néhány dolog, amit felesleges volt megvenni. Az egészségügyben sem kellene feltétlenül minden laborvizsgálatot, műtétet elvégezni, de sokszor nincs idő ezen gondolkodni. Egyre defenzívebb az orvosi pálya, hogy a szakember védje magát, mind több vizsgálattal próbálTARTÁSHIBÁK, GERINCFERDÜlés, lúdtalp, izületi elváltozások, Morbus Scheuermann, látászavar, magas vérnyomás - ezek a leggyakoribb egészség- ügyi rendellenességek az iskolások körében az Országos Gyermekegészségügyi Intézet nemrég napvilágot látott jelentése alapján, mely a 2012-13-as tanév iskolai egészségügyi vizsgálatait összegzi. Az iskola-egészségügy dolgozói 1975 óta gyűjtenek adatokat a tanulókról, korábban az ötéves óvodások mellett a 3., 5., 9. és 11. osztályosok megbetegedéseit- 34 betegségről, elváltozásról- kellett jelenteni, 2009-től a páros évfolyamokban tanulókét. Somogybán 120 orvos - közülük három főállású iskolaiá fedezni magát. A kórházak is jellemzően emiatt rendelik el a különféle protokollokat, ám ennek egy része bizonyos esetekben felesleges kiadás.

Ez persze nemcsak a magyar egészségügyre jellemző, külföldön hasonló gondokkal küzdenek.

orvos - és 158 védőnő vett részt a vizsgálatokban.

A tavalyi tanévben a gyerekek

55,5 százaléka esett át valamilyen orvosi vizsgálaton, az adatok alapján az iskolások körében a csont-, az izom- és a kötőszövet-elváltozások a leggyakoribbak. A középiskolások között - a fiúknál jellemzőbben - 12-14 százalék a tartási rendellenességek előfordulása, hasonló arányú a gerincferdülés is, csak a lányoknál gyakoribb. Bár a tíz évvel ezelőtti számokhoz képest csökkent, az elmúlt három esztendőben nőtt a gerinccsigolyák elváltozása, ami leginkább a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A statikai lábbetegségek, ezeken belül is elsősorban a lúdtalp- Az már nem megy, hogy mindenki mindig mindenre ingyenesen jogosult legyen - tette hozzá a kamara megyei elnöke. - Már a kötelező szűrővizsgálatokat is nehéz finanszírozni, nemhogy egy bonyolultabb eljárást. Cseppet sem mellékesen rettenetesen rossz idehaaránya minden életkorban magas, nagyjából q gyerekek negyedét érinti.

a látászavarok az iskolai évek előrehaladtával mind gyakrabban jelentkeznek, a kancsalság viszont csökkent, ami a kisgyermekkori szűrés eredményességét mutatja. Szintén a kor növekedésével emelkedik a magas vérnyomásúak aránya: míg a másodikosoknál csak 2,1 ezreléket érint, a végzős középiskolások 2,7 százalékát, s háromszor magasabb a fiúk között. Hasonlóképpen növekszik a gyomor- és nyombélfe- kélyek száma is, az általános iskola elejétől a 12. osztályig meghatszorozódik az arányuk. Intő jel, hogy az életkorral nő a cukorbetegség előfordulása is, a

za az egészségtudatosság: vannak, akik évente többször is elmennek ugyanarra a szűrő- vizsgálatra, mások évtizedekig nem jelennek meg orvosnál, aztán, ha akut panaszuk akad, követelik: adj, uram, de azonnal... Erre viszont nincs felkészülve az egészségügy, de

tizedikeseknél 3,2 ezrelék az arány. Nem változott viszont a túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya, minden korosztályban 10-12 százalék, a legtöbb kórosan elhízottá negyedikeseknél és az érettségi előtt állóknál fordul elő, előbbieknél a lányoknál, utóbbiaknál a fiúknál gyakoribb. Növekedett viszont a kórosan sovány gyerekek aránya, főként az alsós általános iskolásoknál, s megugrott az asztmások - 2,5-3 százalék -, valamint az allergiás nyálkahártya-betegségben szenvedők - öt százalék - száma is. A sajátos iskolai teljesítményzavar a 4. és 6. osztályosoknál a leggyakoribb - három százalék -, viszont örvendetes, hogy csökkent a tetvesek aránya. A. V.

nem is szabad ilyet fenntartani, ugyanis horribilis költség, s rengeteg veszteséget termelne.

Andrásovszky Zsolt szerint jelentősen javulna az egészségügy helyzete, s ezáltal a megítélése, ha az emberek elfogadnák: tetszik, nem tetszik, a szűrővizsgálatok és az időnkénti háziorvosi ellenőrzés a betegségek, a komolyabb bajok kialakulásának leghatékonyabb eszköze, s ezeken részt kell venni.- A KRESZ-t sem szereti megtanulni az ember - jegyezte meg -, de tudja, ha részt akar venni a közlekedésben, akkor kötelező betartani a szabályokat. Ilyen irányba kellene, hogy változzon az egészségtudatosság is. Átmeneti megoldást jelenthetne az egészségügy fizetőssé tétele is, de az a tapasztalat, hogy ennek bevezetése nem ésszerű átalakításokkal párosulva történik, hanem érdekből: általában azt teszik fizetőssé, amit megéri fenntartani, a költséges eljárások pedig az állam nyakán maradnak. Elég megnézni például, hány szemorvos-magánpraxis létezik, s mennyi magán szívklinika...

Kérdésünkre, a kamarának lennének-e megoldási javaslatai az egészségügy helyzetének, s ezáltal a terület megítélésének javítására, a megyei elnöke nem túl optimista választ adott.- Hússzú éveken keresztül

a kamara számtalan javaslatot tett le az aktuális kormányzat asztalára, ám ezekből semmi sem valósult meg - mondta. - A döntő hivatkozási ok mindig a pénz volt, ám az ország politikai szétszakadása is a normális, szakmai párbeszéd halálát jelentette: a mindenkori ellenzék javaslatait rendre lesöpörte az aktuális hatalom, noha nemegyszer előfordult, hogy korábbi ellenzékként még maguk is hasonló ötletekkel éltek. Éppen ezért az utóbbi években már visszafogottabb a kamara is, a megyei elnökök ülése után ugyan elkészítjük az időszerű helyzetképet, s ezt el is küldjük az illetékeseknek, de már nem is várunk reakciót. Úgyis hiába... ■ Vas A.

tmmmiMum

■ Ön elégedett az egészség- ügyi ellátással?

Szavazzon hírportálunkon —■

ma 16 óráig:

SONLINE.hu W

A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

A kánikulában fokozottan kell figyelni a gyerekekre, idősekre

hőségriadó A nyár legmelegebb hétvégéje jöhet, aki teheti, a déli órákban ne tartózkodjon a napon, s igyon mindenki sokat

► Folytatás az 1. oldalról

A forróság miatt arra kérnek mindenkit, igyon minél több folyadékot, ha lehet, ne tartózkodjon a tűző napon, és védje bőrét a leégéstől.

Kaposváron a sétálóutcán pénteken délelőtt működésbe lépett a párakapu, a Kavíz munkatársai vizet osztanak, a város útjait is folyamatosan locsolják: a hőérzetjavító hatása mellett az útburkolat védelmében is nagy szerepe van. A héten várhatóan közel 50 000 köbméter vizet locsolnak el a megyeszékhelyen.

A szakemberek szerint a kánikulában sokkal jobban oda kell figyelni a folyamatos folyadékbeKutyameleg várható a hétvégén. Hűsölő eb a kaposvári belvárosban

A gyerekek örömére ilyenkor kifejezetten ajánlott a hűsítő fagylaltozás

vitelre, egy felnőttnek ilyenkor legalább 2,5-3 litert kell innia. A nagy melegben délelőtt 11 és délután három óra között, ha lehetséges, senki se tartózkodjon a tűző napon. Ha valaki elindul otthonról, világos és jól szellőző, bővebb ruhát viseljen, emellett magas faktorú napvédő krémmel óvja bőrét a leégéstől.

A kánikula az átlagnál jobban megviseli a gyermekeket, időseket, kismamákat, illetve a szívás keringési rendellenességben szenvedőket, így rájuk fokozottabban kell ügyelni. A kisgyerekeket folyamatosan itatni kell, s hogy a lakásban ne legyen túl meleg, a szellőztetést naplemente után kell megejteni. ■ A. V.