Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-18 / 166. szám
EHBHSISHHHHaQaMKEBlSaaH KOZELET HÍRSÁV Nőtt a sertés- és a marhaállomány az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány - jelentette a június 1-jei állapotok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év közepén 3,1 millió volt a sertések száma, 204 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kormány célul tűzte ki, hogy megduplázza, vagyis hatmilliósra duzzasztja a hazai sertéslétszámot. A szarvasmarha-állomány 788 ezer állatot számlált június 1-jén, 25 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. ■ VG Négy új tag az Európai Bizottságban KINEVEZTE AZ Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság négy új tagját. Az október végéig hivatalban lévő bizottság tagjait azért kellett pótolni, mert úgy döntöttek: EP-képviselő- ként folytatják. Olli Rehn helyére Jyrki Katainen, Ja- nusz Lewandowski helyére Jacek Dominik, Viviane Reding helyére Marine Reichers, Antonio Tajani helyére pedig Ferdinando Nelli Feroci lép. ■ MTI Szijjártó albán miniszterrel tárgyalt az albán villamosener- gia-ipar fejlesztéséről és a közlekedési együttműködés bővítéséről tárgyalt egyebek mellett Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára Arben Ahmetaj albán gazdasági miniszterrel Budapesten. A tárca közleménye szerint tárgyaltak a magyar-albán vasúti együttműködésről, amelynek fő célja a Bu- dapest-Tirana közvetlen vonatközlekedés megindítása. Egyeztettek továbbá a közvetlen légi járat beindításához szükséges feltételekről is. ■ MTI Egyre drágább a munkaerő ksh A minimálbér 130 ezer forintba kerül, de csak óó 500 forint jár ,(/i < 1 A közszférában enyhén csökkent, a vállalkozások esetében viszont emelkedett az alkalmazás költsége az utóbbi években. Az előbbiben ugyanakkor jelentős szerepe volt annak, hogy 2012-ben másfélszer annyi olcsó közfoglalkoztatott dolgozott, mint egy évvel korábban. Haiman Éva Átlagosan havi 312 ezer forint volt az alkalmaztatás egy főre jutó költsége 2012-ben, 6,7 százalékkal több, mint 2008-ban, ami évente átlagosan 1,6 százalékos növekedést jelent. A bruttó munkajövedelem 13,8 százalékkal nőtt, a szociális, képzési és más költségek azonban 10, illetve 10,7 százalékkal csökkentek a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint. 2008 óta a munkaerőköltség összetétele is jelentősen átalakult, a szociális költségek, a képzés és más költségelemek részaránya 4,6 százalékponttal csökkent a munkajövedelem javára. Amíg a munkaerőköltség a közszférában enyhén csökkent, addig a vállalkozások esetében emelkedett. A közszférára jellemző költségszint átlagosan 283 ezer forint, a vállalkozói köré 328 ezer forint volt. Az előbbiben ugyanakkor jelentős szerepe volt annak, hogy 2012-ben másfélszer annyi közfoglalkoztatott dolgozott, mint 2011-ben, az ő bérük pedig lényegesen alacsonyabb a közszféra átlagánál. A 2013-as előreszámításból ki is derül, hogy míg a közfoglalkoztatottak bérével együtt 295 ezer, anélkül 326 ezer forintot tett ki a munkaerőköltség a közszférában. A foglalkoztatással kapcsolatos kiadás legnagyobb része a bér: a munkajövedelmek részkiugróan sokba kerülnek a dolgozók a pénzügy és biztosítás területén, a villamosenergia-, a gáz- és a gőzellátásban, a kokszgyártásban és a kőolaj-feldolgozásban, ahol több mint kétszerese a munkaerő- költség a nemzetgazdasági átlagnak. Viszont - vélhetően az alacsonyabb bérek, illetve a feketemunka nagyobb aránya aránya 75, a szociálisköltségeké 22 százalék volt, a képzés és más költségelemek részaránya pedig együttesen nem érte el a 3 százalékot. A munkajövedelmeken belüli juttatási formák közül a statisztikák szerint a munkáltatók az étkezési költségtérítést preferálják - ez teszi ki az összes egyéb munka- jövedelem 27 százalékát. 2012-ben a szociális költségek 90 százalékát járulékok, hozzájárulások tették ki. A kötelező szociális járulékok 12 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2008-ban, a munkáltató által önként vállalt élet- és baleset-biztosítási díjak viszont jelentősen, 21 százalékkal csökmiatt - nem érte el a nemzet- gazdasági átlag kétharmadát a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területen, illetve a textília-, a ruházat és a bőrgyártásban. Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb munkaerőköltség jellemzi a mező- gazdaságot, az erdőgazdálkodást, a halászatot kentek négy év alatt, főleg a költségvetési szférában maradtak el az ilyen jellegű juttatások. Míg a szakképzési költségek fajlagos havi összege a verseny- szférában volt jelentős (4240 forint fejenként és havonta), addig a költségvetés területén az egyéb bér volt kétszerese a versenyszférában megfigyeltnek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a minimálbér példáján mutatta be, mennyire tarthatatlanul magasak a hazai bérterhek. A 101500 forintos minimálbér 130 ezer forintba kerül, amelyből végül 66500 forintot kap kézhez a dolgozó. „Az 50 százalékos adóék egyaránt sújtja a munkáltatót és a munkavállalót, ez a matematika mindent elárul” - véli. Szerinte már egy szolid gazdasági növekedés mellett is emelni kell a nettó átlagkereseteket, mert annak alacsony színvonala gátja a belső fogyasztás élénkülésének. „Amíg azonban ilyen magasak a bruttó bérekhez kapcsolódó terhek, addig nem lehet arról álmodozni, hogy Magyarország felzárkózzon akár csak egy közepesen fejlett uniós országhoz.” Drága pénzügyesek, olcsó ápolók Kapuvár: nem utalt a titokzatos vevő húsüzem A meghosszabbított határidőig sem érkezett meg a kapuvári húsgyár remélt vevőitől az üzem vételára, a korábbi felszámolás során fellépő vásárló szerdáig nem utalta át a vételárat - írta a Kisalföld. Az adásvételről még májusban írt alá szerződést a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) és két arab üzletember, akik egyes hírek szerint 650 millió forintot ígértek az akkor már sokadik értékesítési pályázaton a két éve álló üzemért. A lap úgy tudja, 40 milliós előleget is adtak a nagy tervekkel érkező befektetők, egyes források szerint még ezt sem pénzben fizették. Az Írországból származó üzletemberek a korábbi hírek szerint alaposan átrajzolták volna a korábban évtizedekig sertésvágással foglalkozó gyár profilját, és vallási előírásoknak megfelelő halai - más források szerint kóser - marhavágást indítottak volna be Kapuváron. Korábban valószínűnek tűnt a kapuvári húsipari tevékenység végleges megszűnése, és a Kapuvári Hús Zrt., valamint a késztermék-gyártást végző Kapuvári Bacon Kft. vagyonelemeinek egyenkénti értékesítése, miután többkörös értékesítési kísérlet során sem érkezett ajánlat a cég megvételére. Május elején azonban Kovács Csaba, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. ügyvezetője közölte, hogy eredményes volt az egykori húsgyárat működtető két társaság vagyonára kiírt ötödik pályázat, és heteken belül aláírhatják a vevővel a szerződést. Akkor a pályázó kötelezettséget vállalt a gyár újraindítására. A vásárlás híre már akkor meglepte a piacot, korábban kevesek gondolták volna, hogy valaki megvásárolja, és működtetni kezdi a sok negatívummal rendelkező gyárat. A mostani fizetési határidő letelte után a felszámolók jogkövetkezmény nélkül felbonthatják a vételi szerződést, a kapuvári üzemet pedig a lehető legrövidebb időn belül újra megpróbálják értékesíteni. ■ B. L. Magyar egyetemek világranglistákon eduline Hat magyar felsőoktatási intézményt talált a Center fór World University Rankings (CWUR) 2014-es világrangsorában az Eduline oktatási portál: az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-temet, valamint a Pécsi Tudományegyetemet. A listát az amerikai Harvard vezeti. A világ felsőoktatási egyetemeit más szempontok szerint rangsoroló Quacquarelli Sy- monds (OS) 2013/2014-es listájára négy magyar egyetem került fel: az SZTE, az ELTE, a DE és a Corvinus. A tematikus QS-rangsorok öt magyarországi intézményt tüntetnek fel. A Közép-európai Egyetem (CEU) filozófiai, illetve politikatudomány és nemzetközi kapcsola-tok képzését, a Szegedi Tudományegyetem modem nyelvtudományi képzését és a Debreceni Egyetem hasonló szakjait, az ELTE matematikai, illetve a BME informati kai és építőmérnöki képzését. A leideni egyetemen működő Centre fór Science and Technology Studies 2014-es világrangsorában szintén öt magyar intézmény szerepel: az ELTE, az SE, a BME, a DE és az SZTE. Ezt az ösz- szeállítást a Rockefeller, az MIT és a Harvard vezeti. ■ VG A romok között biciklizik egy palesztin fiú Gázavárosban kilenc nappal az izraeli katonai akció kezdete után. Lapzártánk idején is tárgyaltak a gázai fegyvernyugvás feltételeiről. Korábban izraeli illetékesek cáfolták azt a hírt, hogy elfogadták volna a tűzszünetről szóló egyiptomi tervet. Az összetűzéseknek már több mint 200 halálos áldozata van a Gázai övezetben. Lelőttek Ukrajnában egy maláj utasszállítót légikatasztrófa Ukrajnában 280 utassal és 15 fős személyzettel a fedélzetén tegnap délután lezuhant a malajziai légi- társaság utasszállító gépe. Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es az orosz határ közelében tűnt el a radarokról - erősítette meg a Malaysia Airlines. A Reutersz- szel egy orosz forrás azt közölte: az égő gépet ukrán területen találták meg, a katasztrófát senki nem élte túl. Egyes értesülések szerint a tragédia Do- nyeck körzetében történt, más források arról írnak, a gép Hra- bovo közelében zuhant le. Anton Herascsenko ukrán belügyminiszter-helyettes az Associated Press szerint azt nyilatkozta, a tízezer méteres magasságban repülő gépet egy Bük föld-levegő légvédelmi rakétával lőtték le. Az elmúlt hetekben több gépet lőttek le az ukrán kormányerőkkel harcoló oroszbarát szeparatisták. Egy utazómagasságban repülő utasszállító lelövéséhez azonban komoly felszerelésre van szükség, és a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint radar is kell. A hágai magyar nagykövetség az MTI-t arról tájékoztatta: a holland külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy a gépen magyar utas tartózkodott volna. ■ VG 4
