Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-12 / 161. szám

2014. JÚLIUS 12., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Ha virágot fest, a kedve is virágos életút A herendi porcelángyárban kezdett, ma Kaposváron alkot a neves vadászfestő lánya Krisztus hajója: műemlék lett a siófoki templom Szabó-Csiszár Lívia azt mondja, majdnem mindent mesterének köszönhet. Persze kellett türelme, ki­tartása, szorgalma is ahhoz, hogy mára számos európai országban ismerik munkáit. A mesterfogásokat mégis a herendi porcelángyárban a mesterek mesterének tar­tott édesapjától, Csiszár Jó­zseftől sajátította el. Márkus Kata- Hogy kezdődött?- Olyan miliőben nőttem föl, hogy valahogy jött minden ma­gától. Apu Herenden volt ipa­ri tanuló, aztán 30 évet dolgo­zott a porcelángyárban. S köz­ben viszonylag korán bekerült a gyáron belül működő művész­házba, ahol a legprofibbak dol­goznak. Ugyanis ebben a ház­ban készülnek Herenden a kü­lönleges, egyedi darabok kirá­lyoknak, császároknak, sejkek­nek. Közben pedig elkezdett táj­képeket festeni. Aztán az egyik haverja megkérdezte tőle, mi­ért nem festesz bele vadat? így kezdődött, s azóta világszerte ismert és elismert vadászfes­tő lett. Közben pedig a gyárban is dolgozott, mert ragaszkodtak hozzá, illetve a kezéhez. Később aztán az Ajka Kristály Kft. por­celánfestő részlegében felkér­ték művészeti vezetőnek. így kerültem oda egy idő után én is mintatervezőnek.- Egy idő után. De addig?- Kis koromban sokat serte- pertéltem apu körül, aztán - bár Ő soha nem presszionált - jelentkeztem a szakképző isko­lába, s amikor elvégeztem, rög­tön bekerültem a gyárba. Ott aztán - ahogy mindenki más- én is szalagon dolgoztam, s minden nap ugyanazt a motí­vumrészletet festettem éveken keresztül. 4- Éveken keresztül? Egy idő után az dögunalom, nem?- De bizony. A gyárban ez úgy működik, hogy már a tanu­lóévek alatt kiderül, ki milyen motívum festésében jó. Vannak például a kínai, a perzsa motí­vumok, van aki csak aranyoz, vagy csak csíkoz. Mindenki azt festi, amiben a legjobb. Én pél­dául egy madaras mintát festet­tem majdnem végig, amíg ott dolgoztam.- De azért - mint Szabó-Csiszár Lívia példája mutatja - van kitö­rési lehetőség.- Van, de nem könnyű. Nagy szerencse számomra, hogy itt az apu. Mert ahhoz, hogy az em­ber önállóan alkothasson, óriá­si háttérre van szükség. Nélkü­le esélyem se lett volna. Ami­kor Ő már az Ajka Kristálynál dolgozott, akkor hívtak oda en­gem tervezni. Nem voltunk so­kan, úgy tízen, de az már sok­kal jobb volt. Mert ott már a ter­vezéstől a munkadarab elké­szültéig én csináltam mindent, s arra már ráírhattam a neve­met. Mert a herendi porcelánok­ra nem kerülhetett név, ugyan­is azokat többen festették. Pon­tosabban voltak kivételek, akik­nek volt aláírási joguk, például a mesterfestőknek. így apunak is volt ilyen joga.- Van olyan, hogy kedvenc minta?- A virágok és a madarak. Én azt szeretem, amikor egy dara­bon sokat és aprólékosan kell dolgozni. Amúgy, tulajdonkép­pen a tervezés a leghosszabb fo­lyamat, egy mintát megfesteni már nem tart sokáig. Akár egy délután alatt is elkészülhet.- S miként vezetett az út Kapos­várra?- A férjem kaposvári, itt dol­gozik, így ide költöztünk. Amíg kicsik voltak a gyerekek, addig nem nagyon tudtam dolgozni, pedig nagyon hiányzott. Most már kicsit több időm van, de tu­lajdonképpen most is hiányzik. Mert a gyerekek miatt még na­gyon tudom megtenni azt, hogy leülök több órára. Azt már na­gyon várom, hogy mondjuk négy órán át alkothassak.- Édesapádtól még mindig ta­nulsz?- Persze, rengeteget. Nemso­kára megint megyünk Herend- re, s már tudom, hogy most egy tálat készítünk majd közösen.- S milyen tanító édesapád?- Apu mindig hagy dolgozni. S azt is mondja mindig, hogy jól csinálom, jó lesz így, hagyjam már abba, mert így pont jó. De Szabó-Csiszár Lívia a mesterfogásokat édesapjától sajátította el azért volt olyan, hogy azt mond­ta, ez nagyon jó. Én meg men­tem éjszaka, letöröltem, majd újra festettem az egészet, mert én nem éreztem úgy, hogy jó. S azt is nagyon jó nézni, ahogy ő fest.- Miért, Ő hogy fest?- Nem tudom elmondani. Ta­lán azért, mert érzem a gondo­latát. Hogy hova fog kerülni az a vonal. A férjem is azt mond­ja, ezekben az alkotásokban azt kell megfizetni, hogy én tudom, pontosan hova való az a vonal. De számomra például az is nagy érték, hogy mindenkit is­merek, aki viszi a munkáimat.- Akkor nem nagyon vágysz visz- sza a gyárba?- Hát nem. Pedig éppen most voltunk egy kiállításon Heren­den, ahol a vizsga remekek lát­hatók. Hát mit mondjak, gyö­nyörűek, egyik szebb, mint a másik. Nekünk még megadták, mikből választhatunk vizsga­munkákat. Ma viszont már sza­Szabó-Csiszár Lívia 1975-BEN SZÜLETETT Sümegen. ISKOLAI tanulmányait azon­ban már Herenden végezte, 1992-ben fejezte be a herendi Fischer Mór Művészetirányú Szakmunkásképző Iskolában. hat évet dolgozott a Herendi Porcelánmanufaktúrában. 1996-ban felkérték mintater- vezőnek az Ajka Kristály Kft. porcelánfestő részlegébe. 2006-ig ott dolgozott, ezt köve­tően került Kaposvárra. férje szabó Péter üzletember, egy kisfiúk és egy kislányuk van, Ádám és Nóri. jelenleg toponári otthonuk­ban alkot. badon választhatnak. Sok te­hetséges fiatalt nevelnek ki és lehetőséget adnak a vizsga re­mekek egyedi tervezésére is. S el kell mondjam, vannak na­gyon tehetséges fiatalok.- S a Szabó-Csiszár családban van olyan tehetség, aki tovább vi­szi majd a tudást?- Most volt apunak egy ki­állítása, és amikor csomagolta rá össze a képeket, akkor vette észre, hogy az egyik kép össze van firkálva. Mint kiderült, Nó­ri volt a „tettes”. Úgy látom, Ő nagyon ügyes, olyan piciket raj­zol, aprólékosan, ahogy én.- Van tökéletes munkád?- Á! Mindegyikben látok hi­bát. Sosincs kész egyik sem. Csak abba lehet hagyni egy-egy darabot, befejezni nem lehet.- Megvalósítandó álom?- Hosszú távú terv egy kis üzlet az otthonunkban, ahol al­kothatok is, de találkozhatok mindazokkal, akik végül meg­veszik a munkáimat. S azt is szeretném, hogy a porcelán mindenki számára elérhető le­gyen, akár napi használatban is. A közeljövőben szeretném, ha egy kiállítás keretében meg­mutathatnám, hogyan készül­nek a darabok a kezdetektől a kész alkotásig. S azt is szeret­ném, ha édesapám csodála­tos festményeit megismerhet­nék kicsik és nagyok Kaposvá­ron is, s az állatok szépségét az ecsetvonásain keresztül is lát­hatnák. makovecz Műemlékké nyilvá­nították a Makovecz-templom- ként ismert siófoki evangélikus templomot a Belügyminisztéri­um rendeletével. A kormány ta­valy határozott Makovecz Imre Kossuth-díjas építész életművé­nek gondozásáról, ennek a dön­tésnek a része az egyes alkotá­sok műemléki védelem alá he­lyezése. A siófoki evangélikus templom korábban is védettsé­get élvezett, helyi oltalom alatt állt. A „Krisztus hajójának” ne­vezett épületet 1992-ben szen­telték fel A túlnyomórészt fá­ból készült templom építéséhez szükséges faanyag nagy része Siófok finn testvérvárosából ér­kezett, hiszen Oulu evangéli­kus gyülekezete fontosnak tar­totta támogatni a templomépí­tést. Siófok hálából Oulu park­nak nevezte el a templomot öve­ző területet.- Makovecz Imrének több templomterve közül ez volt az első, itt gondolta végig, hogy mit jelent Isten háza; templomai kö­zül ez az alapmű - emlékezte­tett Balázs Árpád siófoki pol­gármester, hozzátéve: az 1992- es sevillai világkiállítás magyar pavilonjának hét tornya közül az egyik megegyezett a siófo­ki evangélikus templom tornyá­val. A négy égtáj felé mutató, négy ajtóval ellátott épület jel- képrendszere igen gazdag. A fő­bejárat feletti angyalszárnyak a templomba betérőket óvják, míg a torony tetején, az életfából ki­növő kereszt azt jelképezi, hogy a golgotái kereszt nem a halálé, hanem utat mutat az örök élet­hez. A templomot a város ön- kormányzata felterjeszti a „So- mogyország kincse” elismerés­re. ■ F. I. Kő alá rejtették a pénztárcát a balatoni tolvajok lopás Egy zamárdi nyaralóból lopott pénztárcát három fiatal, a sértett egy rövid üldözés után fogta el őket a járókelők segít­ségével. A tolvajok, egy 18 éves lány és a két 21 éves férfi a Ba- laton-parton egy kő alá rejtették a bukszát, amit meg is talált a károsult, de üresen. ■ K. G. Balaton Sound: 150 ezer fesztiválozó nemzeti trafik nélkül zamárdi Arat a kisváros két dohányüzlete; tavaly megoldották a résztvevők ellátását, idén nem tudni, miért maradt ez el fesztivál Arat a két zamár­di nemzetitraflkos ezekben a napokban, sajtóhírek szerint ugyanis nincs dohányüzlet az idei Balaton Soundon. Tavaly megoldották a fesztiválozók ci­garettaellátását, idén nem tud­ni, miért maradt ez el. A Nem­zeti Dohánykereskedelmi Non- profit Zrt. a kormányrendeletre hivatkozott válaszában, bővebb indoklást azonban nem adott. Arról is érdeklődtünk tőlük: az eddigi tapasztalatok alapján ele- géndő-e a nemzeti trafikok szá­ma a nyári szezonban a Bala- ton-parti településeken? Igen­nel feleltek. Mint ismert, az ál­landó lakosok száma alapján ha­tározták meg egy éve az egy te- Hömpölygő víz és hömpölygő tömeg - ez az idei Balaton Sound Az időjárás sem akadály lepülésen nyitható dohányter­mék-üzletek számát, ezért jutott például Zamárdinak is mindösz- sze kettő. A Balaton Sound négy és fél napján azonbap a szerve­zők 140-150 ezer fesztiválozóval számolnak, azaz hatvanszor any- nyi emberrel, mint a kisváros ál­landó lakosainak a száma. A Balatoni Kiemelt Üdülőkör­zet 179 településén 249 nemze­ti trafik nyílhat - erről egy éve, a rendszer indulásakor tájékoz­tatott a zrt. Gyulai Zsolt vezér- igazgató akkor úgy vélte: nyá­ron is ki tudják szolgálni a keres­letet. Megjegyezte azt is: ezeken a településeken sokkal kevesebb gyógyszertár van, mint ameny- nyi dohánybolt. ■ F. I. Kábítószer: nyolc embert előállítottak drogos fiatalokat fogtak el a rendőrök a Balatonnál: össze­sen nyolc embert állítottak elő a siófoki rendőrkapitányságra szerdán éjszaka és csütörtökön napközben kábítószerek birtok­lásának vétsége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószolgálatának közlése szerint hetet egy Zamár- diban zajló rendezvényen, a nyolcadikat pedig a siófoki Pető­fi sétányon fogták el. A gyanúsítottakat kihallgat­ták, de szabadlábon védekez­hetnek. K. G. K I t k

Next

/
Thumbnails
Contents