Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-11 / 160. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2014. JÚLIUS 11., PÉNTEK A múltat őrzik, a jövőt építik Szennában kirándulóhely Egész napos program, s minden évszakban érdemes felkeresni a szabadtéri múzeumot Hogy hova érdemes elláto­gatni, s akár egész napos programot is szervezni Somogybán? Erre a kérdés­re igyekszik választ adni, s a döntéshez segítséget nyúj­tani hetente megjelenő soro­zatunk. Ezen a héten Szennát ajánljuk a túrázók, program­vadászok figyelmébe. Márkus Kata A Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő falu­ban létrejött falumúzeum. Cél­ja többek közt, hogy a Somogy­bán napjainkig fennmaradt tal­pas-favázas népi építészet em­lékeit megőrizze az utókor szá­mára a szabadtéri néprajzi mú­zeumba történő áttelepítéssel. Az első lakóépületet 1975-76- ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. A múzeum terü­letén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785- ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely iga­zi ékköve a megyének. A temp­lom máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A falumúzeum a történeti falusi épületek sike­res újra telepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Dí­jat. 2013 januárjától aztán a ha­zai múzeumok többsége ön- kormányzati kézbe került, ám közülük tíz egy-egy nagy ál­lami közgyűjtemény fináléja­ként működik tovább. Közülük Szenna Szentendréhez csatla­kozott, majd ugyancsak 2013 novemberétől már nem közér­dekű gyűjteményként, hanem területi múzeumként működik a skanzen. S mint ilyen, teljes egészében megőrzi a gyűjtőte­rületét, ez Belső-Somogy és a Zsebe. Ám a gyűjtőkör eseté­ben változást hozott a státusz módosítása: nem csak népraj­zi gyűjteménye van a múzeum­nak, hanem helytörténeti gyűj­teménye is. 2013 volt az első teljes év, amikor a Szentendrei Szabad­téri Néprajzi Múzeum tagintéz­ményeként működött Szenna. Ez a látogatottság szempontjá­ból is jelentős változást hozott az intézmény életében: egész A népszokások bemutatása egyik fontos feladata a falumúzeum fenntartóinak. Ilyenkor még inkább érdemes ellátogatni Szennába Itt található az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom HIRDETÉS Készül a fotó. A skanzen különleges háttérként szolgál a képhez Egykori munkaeszközök Ismerjük megSomogyot! ISMERJÜK MEG MÉG JOBBAN megyénket, Somogyot! Olvasóin­kat arra kérjük: ajánljanak ki­rándulóhelyet, írják meg hol van, s miért javasolják. A közeli szolgáltatók kedvező áron hirdet­hetik szolgáltatásukat. Címünk: Somogyi Hírlap Szerkesztősége 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, attila.czene@axelspringer.hu , illetve 20/468-6162. évben 12 ezer 435 látogatója volt a szennai skanzennek az azt megelőző évi kilencezerrel szemben. 2013-ban 11 együtt­működést kötöttek, két terme­lői vásárt rendeztek, s 44 ön­kéntest 204 napon át foglalkoz­tattak. A tematikus hétvégéken 4500 látogató vett részt, vala­mint Stepán Kata múzeumpe­dagógus újszerű elképzelései­nek köszönhetően 130 csopor­tot, több mint kétezer gyereket fogadott tavaly a gyűjtemény. S bár még csak az év közepén járunk, úgy fest az idei eszten­dő a tavalyi év eredményeit is túlszárnyalja. - A célunk az volt, hogy az idén további 15 százalékkal növeljük a látoga­tószámot, s ez már most kilenc­ezer felé közelít - mondta el ér­deklődésünkre Aranyos Sán­dor, a Szennai Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum vezetője. - Meg­növeltük a nyitva tartási időt is, már februártól várta a láto­gatókat a skanzen. Ám vélemé­nyen szerint az idei esztendő igazi eredménye, hogy valódi közösséget tudtunk létre hozni a skanzen közreműködésével, a programjainkon a szennaiak és rengeteg gyerek is aktívan részt vett. Szívet melengető ér­zés volt látni többek közt, hogy a szennai dombon ismét renge­teg gyerek együtt szánkózott. S legalább ekkora eredmény az is, hogy amíg korábban a skan­zen csupán helyszínt biztosított a nyári táborok számára, ad­dig ma már aktív együttműkö­dő partner is valamennyi tábor megszervezésében. Aranyos Sándor szerint az idei terveik között szerepelt a szennai szabadegyetem bein­dítása, melynek nyitóelőadá­sán kirgiz expedícióról hallhat­tak élménybeszámolót az ér­deklődők. - Szeptemberben az­tán folytatódik a sorozat - tet­te hozzá a tagintézmény vezető­je -, először a múzeum középtá­vú fejlesztési terveiről, október­ben pedig a somogyi betyárvi­lágról, pásztorzenéről szólnak a szabadegyetemi előadások. Au­gusztustól tervezzük megújíta­ni az agrártörténeti kiállításun­kat, de időközi kiállítás kereté­ben ugyancsak szeptemberben bemutatjuk a somogyi pásztor­hagyományokat. Ám a temati­kus hétvégi programok addig is várják a látogatókat. Kiállítás somogyi nyolcvanasok fotóiból kép 20-20 alkotással szerepelnek a tárlaton, amely a fotóklub elnökének ötlete volt összeállítás Négy meghatá­rozó egyéniségű klubtagjának rendezett kiállítást csütörtökön délután a Somogyi Fotóklub a kaposvári Együd Árpád Kultu­rális Központban „ 80-a-sok ” címmel. Valamennyi alkotó be­töltötte már a 80. életévét, a ki­állított képek átfogják munkás­ságukat. Rozslay Géza már 90 esztendős, Lipkovits Tibor és Szerafin Zoltán 88 éves, Bu- zinkay Gyula a 82. évében jár. Mindannyian 20-20 képpel szerepelnek az összeállításban, ami Hegedűs György, a fotóklub elnökének ötlete volt. Ketten az alkotók közül az 1958-ban megalakult kapos­vári fotóklub alapítói közé tar­toznak. Szerafin Zoltáné, aki később a diáival országos hír­nevet szerzett, volt az első sor­számmal kiállított tagsági könyv. Mintegy 100 képük jelent már meg itthon és külföldön, de közülük van, akinek még soha­sem volt kiállítása. 50 évvel ez­előtt a fekete-fehér fotókat még fürdőszobai laborokban hívták elő, csak így lehetett szakmai tudást szerezni és fejlődni, vall­ják a fotósok, akik több tízezer képet is készíthettek az eltelt évtizedek alatt. Azt mondják: el nem múló szerelem a fényké­pezés, ha szép és érdekes pilla­natot látnak, azonnal megpró­bálják megörökíteni. ■ K. G. Buzinkay Gyula, Lipkovits Tibor, Szerafin Zoltán és Rozslay Géza Termeszetközeli elmenyek a leendő Kalanderdőben deseda A kiváló adottságokra alapozva a Deseda-tavat öve­ző parkerdőben a területet ke­zelője, a SEFAG Zrt. nagyszabá­sú ökoturisztikai fejlesztések­be kezdett uniós támogatásból. A leendő Kalanderdőben négy tanösvény épül, amelyek mind­egyike egy központi, lombfede- les tanteremből indul ki. A 90 perc alatt bejárható, informá­ciós és számon kérő táblákkal, valamint letölthető munkafü­zettel kiegészített ösvények mindegyike más-más korosz­tály igényeihez és tudásszintjé­hez illeszkedve készül majd. A kisebb gyerekeknek erdei ját­szótér, a nagyobbaknak több erőt és ügyességet igénylő ka­landpálya készül. Szintén a ter­mészet közeliség szellemében épül tóparti madár-megfigyelő­hely, és kerülnek modern és né­pi motívumokat ötvöző tájmű­vészeti - land art - alkotások az erdőbe és a tanösvények mellé. A beruházás keretében meg­újul az arborétum is. A felfede­zést mobilalkalmazás is támo­gatja, amelynek segítségével az egyes helyszíneken lévő QR-kó- dok beolvasása után további in­formációkat és érdekességeket találhat a látogató. A teljes be­ruházás várhatóan az idei év végéig készül el, de a látoga­tók a nyár során már találkoz­hatnak a fokozatosan megépü­lő elemekkel. ■ Márkus K. 4 ____

Next

/
Thumbnails
Contents