Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
8 INTERJU 2014. JUNIUS 29., VASARNAP BBBHMNBHHBS nemeth miklos Ket rangos dijat is kapott juniusban a volt miniszterelnok a rendszervaltas idoszakaban vegzett tevekenysegeert. Gorbacsowal titkos megallapodast kdtott, a hatarzar lebontasat „teszteltek” „A BIZALOM VOLT A LEGFONTOSABB" A Szabadsag-djjat es a Point Alpha dijat is atvehette Nemeth Miklos a napokban a bekes rendszervaltasban, illetve a nemet ujraegyesitesben jatszott szerepeert. A volt miniszterelnok szerint az akkori valtozasok alapja az volt, hogy bizott Gorbacsovban, ahogy a szovjet partfotitkar is bizott benne. Takacs Zoltan- Hogyan ertesitettek es milyen indoklassal kapta meg ezeket az elismereseket?- A Szabadsag-dij eseteben az Atlanti Tanacs vezetoi kertek egy talalkozot, eljottek hozzam a Bala- tonra es tajekoztattak arrol, hogy a jelolo szervezetiik engem is a di- jazottak korebe valasztott. Igy hat megkerdeztek, hogy atveszem-e dijat, amelyet a hatamyitasert, illetve azert iteltek nekem, mert megteremtettiik a lehetoseget an- nak, hogy a Szovjetuniobol tobb szazezer zsido Budapesten keresz- tiil vandorolhasson ki Izraelbe. A masik kitiintetest, a Point Alpha dijat ketevente adjak at, s erro'l ta- valy osszel a tiiringiai miniszterelnok asszony ertesitett. Az elso harom kitiintetett Helmut Kohl, Mihail Gorbacsov es idosebb George Bush voltak. Azoknak ite- lik oda, akik jelentos szerepet jat- szottak Europa integraciojaban. A dijat a Hessen tartomanybeli Rasdorf tersegeben fekvo, Point Alpha nevu korabbi amerikai ka- tonai tamaszponton kialakitott emlekhelyen adtak at. Ennek az a kiilonlegessege, hogy az egyko- ri NDK es NSZK hataran - a mai Turingia es Hessen tartomany hataran - fekvo helyszin volt az ugynevezett „legforrobb pont” a vasfuggony menten. Tabomokok annak idejen nekem is mondtak, hogy ha osszeiitkozes lesz a Var- soi Szerzodes es a NATO kozott, akkor az ezen a helyen lesz. Sze- rencsere nem keriilt ra sor.- Tarek AtWazir, Hessen tartomanyi miniszterelnok-helyettes koszontoje- ben kiemelte, hogy nem kert enge- delyt Moszkvatol a hatar megnyita- sarol szolo dontes vegrehajtasahoz, hanem csupan tajekoztatta a szovjet vezetest a dontesrol. Hogy tortent ez a bizonyos tajekoztatas?- Marciusban tobb fontos ker- desben kerestem meg Gorbacso- vot. Hiaba voltam ugyanis itthon a legbelsobb korokben, nem sok- kal azelott tudtam meg a sokat ca- folt informaciot, hogy a szovjetek Eszak-Olaszorszag fele iranyzott atomtoltetu raketakat taroltak Totvazsonynal. Ezen kiviil fel kellett vetnem a szovjet csapatok kivonasat es a fenntarthatatlan koltsegu vasfuggony lebontasat is. Ezen tul szoba hoztam a dollar- rubel elszamolas modemizalasat es azt is, hogy fel kivanjuk venni a diplomaciai kapcsolatot Del-Kore- an es Vatikanon keresztiil Chileig szamos olyan orszaggal, akikkel azelott nem volt. A csapatkivo- nasra es az atomraketakra annyit mondott, hogy erti a felvetest, de ezekre visszateriink. Annyit kert, hogy ezekrol ne beszeljek sehol, mert azzal megnehezitem a dol- gat. Erre kezet raztunk, nekem ennyi eleg volt. Ereztem a bizal- mat, amit annak is koszonhettem, hogy regebbrol ismertem Gorba- csovot, akit egy igazi europai sti- lusu pohtikusnak tartottam.- Milyen kovetkezmenyei voltak ennek a talalkozonak?- Egy honap mulva mar kap- tam egy hivatalos ertesitest a kolcsonos, reszleges csapatkivona- sokrol. Majd osszel jott az akkori szovjet nagykovet egy harompe- csetes boritekkal, amiben maga sem tudta, hogy mi van. Feltor- tem es azt olvastam a levelben, hogy egyreszt atvehetjiik a va- zsonyi silokat, masreszt felgyor- sitjak a csapatkivonasokat. Ezzel igazolva lattam azt, hogy tenyleg letezik az a teglarol teglara epitett kolcsonos bizalom Gorbacsov- val, ami nelkiil lehetetlen lenne barmifele valtozas. Es ugyanez a bizalom megvolt Helmut Kohl iranyaban is. Ez a bizalom volt a legfontosabb.- Wolfgang Schiissel a nemet dijat- adon felolvasta Helmut Kohl levelet, amiben a volt kancellar felidezte az 1989 augusztusi titkos gymnichi talalkozot is. Megkoszonte, hogy a magyar miniszterelnok nem tartott igenyt ellentetelezesre a hatar meg- nyitasaert cserebe. Tenyleg nem kert semmit cserebe a nyugatne- metektol?- De kertem, csak nem penzt. Haromszor is rakerdezett Kohl, hogy tudja-e Gorbacsov a hatar- nyitas szandekat. Erre csak azt tudtam mondani, hogy az enge- delykeres idoszaka elmult, de a bizalom adott a donteseink irant. Kohl ezutan arra volt kivancsi, hogy mit kerek cserebe a kelet- nemetek atengedeseert. Elmond- tam neki, hogy ezt a dontest em- beriessegi alapon hoztam meg es melyen elitelem azt a gyakorlatot, ahogy a nemetek a szaszokat ki- vasaroltak Romaniabol. Az ember ugyanis nem arucikk, az eletnek nines ara. Annyit kertem, hogy segitsenek az integracioban. Ezt asszimetrikus modon tegyek, az- az a penztigyi eroforrasok hijan levo orszag tobb segitseget kap- jon. Ugyanakkor azt is kertem, hogy a nagy nemzetkozi penz- iigyi szervezetek legjobb szak- embereit kiildjek ide, amikor tisztaba tessztik az adossagun- kat. Ugyanis kozgazdaszkent az egyik legnagyobb feladatomnak azt tekintettem, hogy kialljak es elmondjam az adossagunk valos szamait a kozvelemenynek. Ad- dig ugyanis az volt a menetrend, ha valaki rakerdezett Kadarnal az igazi szamokra, akkor csak annyi volt a valasz: „Azok, akikre ez tar- tozik, pontosan tudjak!” Na, ezek a nemzeti bank munkatarsai voltak, akik tokelyre fejlesztettek a kettos konyvelest. Az egyik fran- cia penziigyi szakember a vizsga- lat utan meg is jegyezte, hogy ha a csalast elismernek, akkor ezert kozgazdasagi Nobel-dijat kaphat- tak volna a magyarok. Kohltol amugy meg egy dolgot kertem, hogy amennyiben kemeny tel jon- ne es a energiaellatasunk keletrol nem mukodne, akkor ebben segit- sen. Szerencsere erre nem volt ke- sobb sziikseg. De osszessegeben a mai fejemmel is azt gondolom, hogy aki a keletnemetek kienge- deseert penzt kert volna, azzal en nem arulok egy gyekenyen. Nemeth Miklos: „...tenyleg letezett egy kolcsonos bizalom Gorbacsowal.- A hatarnyitasrol ma a legtobb embernek Horn Gyula ugrik be a szogesdrot bontasakor. Soha nem gondolta azt, hogy Onnek kellett volna fognia azt a drotvagot?- Erdekes, tegnap forgatott itt az ARD (a nemet kozszolgalati te- levlzio) es szinte szorol szora ezt kerdeztek. Akkor tegytik ezt veg- re tisztaba. Amikor hazatertem a Gorbacsowal valo talalkozorol, nem hoztunk kormanyhataroza- tot a hatarzar feloldasarol, hanem teszteltiink. Amint az ido marcius vegen engedte, elkezdtiik bontani a rajkai hatarszakaszt. Azert ep- pen ott, mert ezt jol lathatta Cseh- szlovakia, Ausztria es a szovjet katonak is. Eltelt par het, lebon- tottunk harom es fel kilometert. Lattak a dogmatikus csehszlovak elvtarsak, de nem jott onnan jel- zes. Ahogy nem jott a szovjet nagykovet sem tiltakozo jegyzek- kel, meg a telefon sem csorgott, hogy azonnal hagyjuk abba. Igy hat majusban nemzetkozi sajtoer- tekezleten jelentettiink be, hogy az egeszet lebontjuk. Erre sem jott szovjet reagalas, igy atment a teszteken Gorbacsov es a szovjetek, johetett a kormanyhatarozat. Kozben elertem, hogy Grosz Ka- roly partfotitkar es Huszar Istvan, a Hazafias Nepfront elnoke kozos levelben mondtak le arrol a joguk- rol, ami garantalta, hogy minden dontes csak a kozponti bizottsa- gon es a nepfronton keresztul szii- lethessen meg. Kicsereltem gyor- san het vezetot, igy keriilt Horn Gyula a kulugyminiszteri szekbe. 0 egy ausztriai egyeztetes utan felvetette, hogy a miniszterelno- kok tamogatasaval a masik kiil- iigyminiszterrel, Alois Mockkal atvagnak egy sajtoesemeny kere- teben a vasfiiggonyt. Erre mond- tam neki, hogy ez nagyszeru otlet, de mar lebontottuk az egeszet. Igy visszaepitettiink nehany metert, amit aztan iinnepelyesen atvagtak. Akkor alabecsiiltem ennek a kommunikacios erteket, masreszt annyi dolgom volt, hogy ezt nem ereztem olyan fontosnak. Ha ma kesziilne az a tortenelmi foto, akkor gondolom Vranitzky kancellar es en vagnank a drotot. De akkor nekem az volt a fontos, hogy amire a kormanyhatarozat megsziiletik, mar tul is legyiink a hatarbontason. Igy is tortent.- Mlndez szerenyseg vagy pragma- tikus hozzaallas?- En mindig az eros esapatban hittem. A jo vezeto olyan, mint egy focimenedzser, aki jol valo- gatja ossze a jatekosokat. A fele- lossege az, hogy a penziigyekert olyan ember feleljen, aki ert hozza, az agrariumert jo mezo- gazdasz, az oktatasert kivalo pedagogus es igy tovabb. Az egy- szemelyes show-musorokban es popuhsta, egymondatos piarkor- manyzasban nem hiszek. A torte- nelem megmutatja, hova jut az az orszag, aki ilyen vezetot valaszt.- A nemetorszagi dijatadon azt is kiemelte a tartomanyi miniszterelnok-helyettes, hogy Nemeth Miklos kormanya az atalakulas korszaka- ban Magyarorszag Europaba vezeto utjat egyengette. Mit tenne maskent az elmult 25 ev tapasztalataval?- Sokat kuzdottem egy ujabb Marshall-terv megvalositasaert, de talan meg jobban ragaszkod- nek hozza. Ugyanis a negyven Nevjegy 1948.januar 24-en a Zemplen megyei Monokon sziiletett. 1971-ben szerzett diplomat a Marx Kdroly Kozgazdasag-tu- domanyi Egyetemen. 1974-75-ben dsztondijjal tanult a Harvard Egyetemen. 1977-ben az Orszagos Tervhiva- talban osztdlyvezeto-helyettes lett. 1976-ban lepett be a Magyar Szocialista Munkaspartba. 1987-ben a Kozponti Bizottsag gazdasagpolitikai titkardva valasztottak. Kaddr Janos le- valtdsa utan, 1988-ban beke- riilt a Politikai Bizottsagba. 1988. november 24-en alaki'tott kormdnyt, mely 1990. mdjus 23-dig volt hivatalban. A Nd- meth-kormany idejen fogadta el az orszaggyules a rendszer- vdltashoz elengedhetetleniil sziikseges torvenyeket, melyek biztosltottdk a bikes es leheto- seg szerint zokkenomentes at- menetet. noha a frissen alakult MSZP elnoksegebe is bevdlasztottak, gazdasagi programjdt a pdrt elutasitotta, emiatt kilepett az MSZP elnoksegebol. 1990- ben a valasztasokon fiig- getlenkent indult es nyert a szerencsi korzetben. 1991- ben az Europai Ujjaeplte- si es Fejlesztesi Bank (EBRD) alelnoke lett es tavozott a magyar politikai kozeletbol. 2000. mdjus 2-aig toltotte be al- lasat, kozben 1993-ban a He- riot-Watt University (Edinburgh), 1999-ben pedig a Budapest Kozgazdasagtudoma- nyi ds Allamigazgatasi Egye- tem dlszdoktora lett. 2001-BEN Johannes Rau allam- fo a Nemet Szovetsegi Kdztdr- sasag Nagykeresztje kitiinte- test adomanyozta neki az NDK-menekiiltek eldtt 1989- ben tortent hatarnyitdsban jat- szott szerepe elismeresdiil. Idezetek Nemeth Miklos koszondbeszedebol „ azert esett jdl afelkdres ds a megtisztelo dlj, mert a kitiinte- tes 25 ev tavlatabol is elismeri a magyar nep ds a magyar kor- many akkori erdemeit. 1989 az alapos elemzes ds kalkuldlds eve volt. Kulcsfontossdgu dontd- seket olykor pusztan megdrze- seimre ds erkolcsi erzdkemre ta- maszkodva kellett meghoznom. Valojaban egy kockdzatos uton haladtunk az ismeretlenbe. ” ev kommunista idoszakabol csak egy penziigyi mentdesomag se- githette volna a piaegazdasag fele az orszagot. Intezmenyi, hitel- es segelyelemekkel kidolgozott rendszerrel hazaltam az ameri- kaiaknal es a nemeteknel is, de nem volt valos esely erre. Nem jartunk volna rosszul akkor sem, ha sikeriil megvalositani azt a Re- gatta-tervet, amelyet egy holland politikussal gondoltunk ki. Nagy hajos o is, igy tudja, hogy a regat- tan a vitorlanagysag szerint perc- re pontos hendikeppel inditanak mindenkit, igy egyforma az ese- lyiik a celba erkezesre. Igy kellett volna tenni az egykori szocialista blokk orszagainak tobb iitemu csatlakoztatasaval az uniohoz.- Egy generaclonak a fiilebe cseng a mai napig a rendszervaltozaskor elhangzott igeret, hogy husz even beliil utolerjuk Ausztriat. Volt ennek egyaltalan valamifele realitasa?- En ilyet sosem mondtam es realitasa sem volt. A rendszervaltas partjai hintettek el ezt a koz- tudatban rovid tavu politikai ha- szonszerzes celjabol. Csak organi- kusan lehet fejlodni, teglat teglara helyezve. Sajnos meg mindig ott tartunk szemleletben, hogy majd az allam megoldja. Csak ket pel- dat mondok. Amikor 1987-ben a szemelyi jovedelemadot bevezet- tiik, a bevetel jelentos hanyadat az onkormanyzatoknal hagytuk. Mert hittiik, hogy eros kozosse- gek es civil tarsadalom nelkiil a demokracia sem tud jdl mukod- ni. Vagy nezziik meg a kozigaz- gatast. Van het regio, 19 megye es Budapest, valamint a jarasok. Mindez egy ekkora orszagban. „kohl kancellar szavait, mi- szerint Magyarorszdg verte ki az elso betondarabot a berlini falbol, analog modon ertel- mezhetjiik a magyar belpoliti- kara vonatkoztatva is. Esze- rint a magyar kormany 1989 majusdban kiverte az elso betondarabot az allampdrt be- tonbunkerebol azzal, hogy nemzeti kormanynak nyilvd- nltotta magat...”- Amikor az ezredfordulon haza- jott, akkor allftolag kesz terve volt a kozeleti visszateresre. A neve 2010 elott is felmeriilt, aztan meg- sem vallalt szerepet. Mi volt ennek az oka?- Valoban ugy gondoltam, hogy megprobalom. Jartam az orszagot, szamos forumon reszt vettem. A szocialista part egyik vezetoje akkor azt mondta, hogy tul koran jottem haza, ezekre a gondolatokra meg nem erett meg az ido. Igaz, volt egy nagy- vallalkozo, aki 20 milliard fo- rintot adott volna egy pdrt meg- alapitasara, de ezt nem lehetett komolyan venni. Egyreszt ez a penz nem eleg, masreszt aki ad, az ker is. Igy pedig nem lehet belevagni. Ezert ugy dontot- tem, hogy szakertoi munkakat vallalok. Sok kiilfoldi felkerest kaptam, magyart egyet sem. Volt masfel ev, amikor az ENSZ egyik hatterszervezetenek vizsgalata volt a feladatom. Nagy publici- tast kapott Amerikaban es Nyu- gat-Europaban. Itthon nem irtak rola. Igaz, ez nem meglepo, mert arrol sem irtak a hazai lapok, amikor 2001-ben a legmagasabb szintu nemet kitiintetest, az ot- tani nagykeresztet kaptam meg Johannes Rau koztarsasagi el- noktol.- Manapsag mivel tolti az Idejet?- Elem a nyugdijasok eletet. Szeretem az aszofoi birtokot, van vagy szaz mandulafam. Vitorla- zok, ha az ido engedi. A nagyob- bik fiam reven van harom uno- kam, a kisebbik Londonban el. Amikor tehetjuk, talalkozunk. Peldaul nyaranta a Balatonnal. 4 A i I A
