Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-23 / 144. szám
2014. JUNIUS 23., HETFO GAZDASAG 7 Otodszor talalkozna Abe Sinzo Putyinnal pounKATokio diplomatikusan csupan apro szankciokkal biinteti egyik fontos partneret, Oroszorszagot Japan diplomatikusan igyekszik megtartani gyiimolcsozo kapcsolatait Oroszorszaggal, mikozben a vilag egy resze szankciokkal biinteti Moszkvat az ukrajnai valsag miatt. Szerdahelyi Csaba Abe Sinzo japan miniszterelnok lehet a G7-ek „rossz fluja”. (A vilag nyolc vezeto gazdasagi ha- talma az ukrajnai valsag miat- ti biinteteskent nem G8-kent mukodik, mert Oroszorszagot kizartak az elit klubbol.) Tokio ugyanis, ha nem is latvanyo- san, de eszrevehetoen politizal Moszkva mellett. A hatvan eves Abe Sinzo ma- sodszor ul a kormanyfoi szek- ben. Eloszor 2006 es 2007 kozott dolgozott miniszterelnokkent, pont egy evet toltott hivatala- ban, am az ellenzek folyama- tos tamadasaban feldrlddott es lemondott. Az ido megis neki dolgozott, hiszen 2012 decem- ber 26-an ujra beiktattak. Elso kiilpolitikai programpontjai kozott szerepelt, hogy a klasszikus es megkerulhetetlen amerikai kapcsolatok mellett elovegye es leporolja az orosz aktat. • Erre kevesbe gazdasagi, mint inkabb politikai okok kesztettek. Igaz, Japan keves nyersanyagot imported Oroszorszagbol, de az utobbi honapokban azt tervezik, hogy tobb energiahordozot hoznanak be, es tudomanyos teren is jobban egyiittmukodnenek Moszkvaval. Az ukrajnai hely- zet, a Krim visszacsatolasa azon- ban nem konnyiti meg Abe Sinzo dolgat. Pedig nagy sziiksege lenne a tersegben egy kiszamit- hato partnerre vagy meg inkabb szovetsegesre - a huvos, olykor ellenseges kinai es del-koreai kapcsolat ismereteben. Japan iden latvanyos gesztu- sokat tett. Szocsiba peldaul a teli olimpia megnyitojara sok nyu- gati orszag vezetojevel szemben Abe Sinzo elutazott, sot, negy- szemkozti megbeszelest is foly- tatott Vlagyimir Putyin orosz elnokkel. Putyin viszonozta a gesztust, a diplomaciaban szo- katlan modon agyondicserte Japant, mondvan: Moszkva es Tokio termeszetes partnerek, sot, ennel is tobb: Japan jo szom- szedunk. Gondosan elkeriiltek a vita megemliteset a masodik vi- laghaboru ota tarto szigetkonf- liktusrol. A japan kormanyfonek egyebkent alig tobb mint egy ev alatt ez mar a negyedik talalko- zoja volt Putyinnal, ami egyfajta diplomaciai rekord. A Krim visszacsatolasa utan Japan kivart, csak kesessel csat- lakozott a nyugati hatalmak szankcios pohtikajahoz. Erre iS csak eroteljes washingtoni nyo- masra keriilt sor, hatasa pedig meglehetosen elhanyagolhato. A mai napig nem tudni peldaul, hogy pontosan ki az a 23 orosz tisztsegviselo, iizletember es/ vagy politikus, aki felkertilt Tokio feketelistajara. Talan az egyetlen erzekeny pont, hogy felfuggesztettek a ket orszag kozotti vlzumkonnyitesrol szo- 16 targyalasokat. Nehany hete viszont az egyik legjelentosebb gazdasagi konferenciat rendez- tek meg, tobb szaz orosz es japan iizletember reszvetelevel, akiket levelben udvozolt Vlagyimir Putyin es Abe Sinzo is. Az sem mellekes, hogy valto- zatlanul ervenyben van Putyin meghlvasa Tokloba, amelyrol meg Szocsiban allapodtak meg. A jelek szerint nem lesz akada- lya az oszi vizitnek. Szamurajok kutyaja volt az ajandek a japan politikusok imadnak ajandekkal kedveskedni partne- reiknek. Afukusimai nuklearis tragedia utdni orosz segttseget egy akita (a szamurajok kutya- ja) ajandekozasaval koszontek meg Vlagyimir Putyinnak. Az orosz elnokAlomnak nevezte el az akitat. Amikor Abe Sinzd Szocsiba latogatott, Putyin a talalkozojukra magaval vitte a kutyat is. A japan miniszterel- nokot nem erte varatlanul az akita jelenlete, megsimogatta a fejet, es oroszul dormogte a fii- lebe: jo kutya. Leanyvallalatot ertekestt a Banco Santander A Banco Santander bejelentette, hogy ertekesitette letetkezelesi uzletaganak 50 szazalekat Spa- nyolorszagban, Mexikoban es Braziliaban is a New York-i szek- helyu Warburg nevu magantoke tarsasag szamara, azonban a ma- sik 50 szazalek tovabbra is a Banco Santander tulajdonaban ma- rad. A tranzakcio 975 millio eu- rora ertekeli a letetkezelesi iizlet- agat, es 410 millio euros egyszeri netto tokehatast eredmenyez a szamviteli atertekeles hatasa- kent. A tranzakcio varhatoan a hatosagi jovahagyast kovetoen zarulhat a negyedik negyedev- ben es ezt kovetoen kerulhet sor a vetelar kiflzetesere is, igy ennek penztigyi hatasa a julius 31-en megjeleno masodik negyedeves gyorsjelentesben meg nem lesz erezheto. A Santander mar korab- ban bejelentette, hogy a most er- tekesitett leanyvallalatot el klvan- ja adni, igy a mostani bejelentes nem volt varatlan. ■ N. A. Toketemel a Deutsche Bank Penteken lehetett utoljara keres- kedni a Deutsche Bank jegyzesi jogaival. A jogokat ezt kovetoen meg a jegyzes soran ket napig, keddig fel lehet hasznalni. Ezt kovetoen keriil sor technikailag az uj reszvenyek kibocsatasara es indul meg veltik a kereske- des. A tokeemelesi konstruk- cio sajatossaga," hogy a jegyzesi jogot mindenkeppen erdemes felhasznalni, akar annak erteke- sitese utjan, amire pentekig volt lehetoseg, akar a tokeemelesben valo reszvetel utjan, ugyanis a jegyzesi jogok erteke jelenleg 1,4 euro koriil alakul, azonban szer- datol a jegyzes lezarasat kovetoen ezek a jogok ertektelenne valnak. A tokeemeles eredmenyekent a reszvenymennyiseg osszesen 360 millio reszvennyel no, ami- bol 60 milliot a katari kiralyi csalad vasarolt meg, igy a teljes kibocsatott reszvenymennyiseg 1379 millio darabra nott. ■ N. A. FORRAS: ERSTE BANK HUNGARYZRT.ES ERSTE BEFEKTETESIZRT. - ELEMZES ABPLNG jelentos iizletet kotott Kinaval gazpiac A British Petroleum (BP) 20 even at evente (felso hatarkent) masfel millio ton- na cseppfolyos gazt (LNG) ad el a Kinai Nemzeti Offshore Olajtarsasagnak (CNOOC). Az elso szallitmanyt 2019-ben in- ditja utnak a most kotott meg- allapodas alapjan. A masfel millio tonna LNG korulbeliil 2,1 milliard kobmeter legnemu (15 Celsius fokos) gaznak felel meg. A BP kozlemenyeben az ugylet erteke nem szerepel, mas forrasok 20 milliard dol- lart irnak. Ez utobbi alapjan, es a maximalis szallitast felte- telezve az evi 2,1 milliard kobmeter gazert a BP egymilliard dollart kap, vagyis a gaz ezer kobmetere a kinai tarsasagnak (mostani aron) 476 dollarjaba keriil. A teljes kereskedelmi szer- zodest varhatoan az ev koze- pen irjak ala. A BP a gazt sajat globalis portfoliojabol teremti eld. Szallitasahoz sajat LNG tartalyhajo flottajat veszi majd igenybe, amelynek egysegei Kina kiilonbdzd kikotdibe jut- tatjak el a szenhidrogent. A CNOOC az egyike az LNG-t vasarlo kinai vallala- toknak, mara pedig a termek harmadik legnagyobb beszer- zojeve valt. Tavalyi importja 13 millio tonna volt. Hat olyan ter- minalja van, amely cseppfolyos gazt hozo tankert fogadhat, es tovabbiakat is epit. A tarsasag magas is aktiv LNG projektek- ben, peldaul Ausztraliaban, az Egyesiilt Arab Emirsegekben, Indoneziaban, Egyiptomban, Trinidadban es Angolaban. A kinai gazorias a BP-vel kotott szerzodes napjan az an- gol-holland Royal Dutch Shellel strategiai szovetseget kotott. A partnerseg kozos LNG-projek- teket, braziliai es gaboni mely- tengeri termelest, es tovabbi szallito, finomito es ertekesito feladatokat takar. A BP iizlet elott nem sokkal az orosz Gazprom egy sokkal nagyobb kinai iizletet jelen- tette be. 400 milliard dollaros megallapodast kotott az allami CNPC tarsasaggal, amelynek 30 even at evi 38 milliard kobmeter gazt kvild. A szallitas szolgalo, Sziberia Ereje nevu vezetek elso csoveinek a szalli- tasa juliusban indul. ■ B. H. L. 4 t 1 I
