Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
2014. JUNIUS 2. HETFO ELETMOD - TUDOMANY Veszelyesen csabi'to a sarga energianoveny biologia A repce termoteriilete Europaban allandoan novek- szik - a novenybol biodi'zelt allitanak eld. Ennek mellekha- tasai vannak a termeszetkozeli elohelyekre, amint azt a Wiirz- burgi Egyetem biocentrumaban felfedeztek. A sargan viragzo es intenziven illatozo kulturno- veny kornyeken kevesbe por- zodnak be a vad novenyek. Egy pelda: „A tavaszi kan- kalin (Primula veris) kereken 20 szazalekkal kevesebb ma- got fejleszt, mert a poszmehek mar nem porozzak be olyan jol, mint a korabbi evekben” - mondja Andrea Holzschuh bio- logus. A sarga eltereli a rova- rok figyelmet, meg akkor is, ha a repcemezo teriilete csak 15 szazalekat teszi ki a kornyezo foldeknek - allitja a 67 termo- foldon vegzett kutatas. Egy unios projekt kereteben kivizsgaljak, hogyan lehet biz- tositani a repcemezok kozele- ben termo veszelyeztetett vagy vedett vadnovenyek beporza- sat. Bizonyos koriilmenyek ko- zott akar hasznot is huzhatnak a repceviragbol - feltetelezik a kutatok. Ha peldaul a vad- mehek szivesen telepednek meg a repce szomszedsagaban, azok a vadnovenyek, amelyek a repce viragzasa utan nyilnak, akar jobban is beporzodhat- nak, mint ha nem lenne a ko- zelben repcemezo. A helyzet azonban rosszabb az egy-idejuleg viragzo nove- nyek eseteben. Ezek a „bepor- zok szolgaltatasaiert” vlvott konkurenciaharcban eselyte- lenek: „A viragzo repcefoldon a rovarok joval tobb pollent es nektart talalnak” - mondja Holzschuh. ■ A meh minden mast hanyagol Szerkesztosegiink ajanlja a most megjelent GEO magazint Kit tartunk szexisnek egy csoporton belul? A kituno bicikliutak es a rovid tavolsagok teszik a fietst Amszterdam elso szamu kozlekedesi eszkozeve, kozel 881000 kerekpar gurul a varos utcain Amsterdam, a laza fovaros utazas Itt a polgaroke az utolso szo, alaptorvenyiik a pragmatizmus pszicholog i a A kiemelkedo he- lyett kozepszerunek lenni nem tunik kivanatos celnak. Pedig az emberi latas eppen ezt a tu- lajdonsagot jutalmazza. Mikor szep egy ember? Alta- laban aligha megvalaszolhato - minden kulturkdrnek meg- vannak a sajat idealjai, ami raadasul a divat valtozasainak is ala van rendelve. A San Di- ego-i University of California pszichologusai azonban a szepsegnek legalabb az egyik titkat megfejtettek: rajottek, hogy az emberek vonzobbnak hatnak, ha csoportban tartoz- kodnak. Kiserletiik soran Drew Walker es Edward Vul egyetemis- takat kerdezett 300 ferfi es no arcanak attraktivitasarol, akik egyediil vagy csoportke- pen szerepeltek. Tarsasagban lenyegesen jobb eredmenyt er- tek el, fiiggetleniil attol, hogy negy, kilenc vagy tizenhat emberrel voltak lathatok egy „Amin nem tudsz valtoz- tatni, azt tolerald!” Ez kiva- loan jellemzi az amszterda- miak hozzaallasat az elethez. Prostitucio, marihuana es szelsoseges velemenyek. Ez itt mind lehetseges. Mi vonzza az embereket Amsz- terdamba? A grachtok (csator- nak), a muveszet es a szabadsag biztosan. Utam a holland ki- kotovarosba Ausztraliaban vet- te kezdetet. Pont a vilag masik vegen keriilt utamba egy hol- landus; ellenallhatatlanul vida- man szokkent be kitaposott dor- kojaban az eletembe. Es en 37 konyvesdobozzal, a tekintelyes kdrdmcipo-gyujtemenyemmel es egy vastag szotarral atkoltoz- tem az Amstel menti varosba. Ha az ember szerelmes, akkor minden varos ugy ragyog es csicsereg, mint Parizs tavasz- szal. Ha az ember szerelmesen koltozik Amszterdamba, akkor az elet oly konnyu, mint a hab a kapucsinon. A grachtok menten bicikliztem, balra es jobbra a re- gi, megvetemedett hazak orom- zata tekintett ram, a voros teglat mintha frissen mostak volna, a viz csillogott - szerelem volt ez elso latasra. Uj elet kezdodott, ferjjel, gye- rekkel es biciklivel. Fix mun- kam ugyan nem volt tobbe. De mit szamitott az. Irni itt is tud- tam: coffeshopokrol es sajtrol, tulipanrol es toleranciarol. Hi- hetetlen mennyisegu mentolos cukorkat szopogattam el a holland nyelv szamos grr es hrr hangjanak tanulasa kozben ki- alakult torokkaparas elmulasz- tasara, derekasan viseltem el a lagy, szetmallo piritos kenyeret, es megtanultam, hogy a tulipan nem Amszterdambol, hanem Tordkorszagbol szarmazik. Immaron 17 eve elek itt. Ido- kozben beleszerelmesedve egy masik ferfiba - de meg mindig ugyanabban a varosban. Nemreg reggel, uton az iro- daba hirtelen egy utlezaro elott talaltam magam. Epitkezes. Mi- alatt bosszusan azon gondolkod- tam, milyen utvonalon keruljek, mogottem egy idosebb holgy es egy fiatalember leszallt a bicik- lirol es eltolta az utbol a racsot. „Na, most mar rendben van” - mondtak elegedetten. Idegesen pillantottam az lit szelen alio ket rendorre. De ok csak vigyo- rogtak. Amszterdamban a polgaroke az utolso sz6. Nekem, neKerekparral vagy hajoval Amszterdamon at MIT TEGYEN ELOSZOR, ha Amszterdamba erkezik? Bereljen kerekpart! Mert aki bi- ciklizik, azmaris otthon van. Mar napi 8 euroert kaphat egy fietset, es nevetve hatra is hagy- hatja a turistak tomeget, eljutva az igazan erdekes helyekre. Peldaul a vtzpart menten, a Noordon, a dokkokon, majd a Java-, Borneo- es KNSM- szigeten at az epiteszet legujabb remekeinek nyoma-ban. Akinek a varos kerekparutjai tul razds- nak bizonyulnanak, azoknak a vizet ajanljuk. Kedvenc utvona- lunk: elegans setahajozas az Elandsgrachttol keresztiil-kasul a Heren-, Keizers-, Prinsen- grachton, aztan fel a Jordaanon es vissza. A masodik utvonal az Amstelen vezet lefele, el az iro- dahazak es a lakohajok mellett, oda, ahol kinydika latohatar. metnek a velhetoen genetikailag beprogramozott tekintelytiszte- letemmel ezt meg szokni kell. A szabad polgar tokeletes kozlekedesi eszkoze a kerekpar. A fietsen mindenki kiraly. A bi- ciklin az amszterdami olyan lehet, amilyen lenni akar: fiig- getlen, egyenjogu, onfeju. Egy amszterdami varosi bringa nem sportos versenykellek, amelyen lefele taposunk, felfele meggor- nyediink. A magasan l'velt kor- many lehetove teszi a kiegye- nesedett testtartasu tekerest. Es igy huznak at varosukon a kiralyok a szeles bicikliutakon, ontudatosan kihuzva magukat, dacolva az esovel, a turistakat csengoszoval szetrebbentve, a piros lampat semmibe veve. Aztan itt a hasis: szabadon vasarolhato. Es a kejholgyek: ott iilnek felmeztelentil a ki- rakatban. Anarchia? Ez talan a legaltalanosabb felreertes Amszterdammal kapcsolatban. Ez itt mind lehetseges. De az allitolagos anarchia szigoru sza- balyoknak engedelmeskedik. Kiilonben is, az anarchia nem a jo szo erre. Reszlet: A Geo magazin 2014/05. szamabol Szabalyos, ezert vonzo az atlagarc csoportban. A kutatok ezt az ugynevezett „cheerleader-ef- fektust” azzal magyarazzak, hogy a szem szamara egy cso- portbol egy viszonylag szabalyos es emiatt igazan vonzo atlagarc alakul ki. Az ebben a kontextusban szereplo minden egyes arc a vonzo atlag fe- le modosul az erzekeles szem- pontjabol. A „cheerleader-effektus” ki- fejezest a tudosok az amerikai, Hogyan talalkoztam anyatok- kal cimu tevesorozattol kol- csonoztek. Ebben a nocsabasz Barney elmondja, hogy az elso pillantasra elragado cheerlea- derek csoportja a masodik pillantasra gyakran visszataszito nokbol all. ■ Az elidegenedett testverek vallas Az iszlam ket nagy iranyzatanak ellensegeskedese A legszegenyebb megye franciaorszag Gyarmati idok maradvanya Del-Amerikaban Ellensegeskedo fiverkent all szemben egymassal aaz iszlam ket nagy vallasi iranyzata: a szunnitak, amelyekhez a mu- zulmanoknak mintegy 80 sza- zaleka tartozik vilagszerte, es a siitak, amelyekhez kozel 15 szazalek. Konfliktusuk a Mohamed utodai kortili vitaban gyoke- rezik: a profeta halala utan, 632-ben egy kisebbseg annak unokatestveret es vejet, Alit te- kintette az uj vallasi vezetonek - ez a „Siat Ali“, az „Ali partja“. A legtobb muzulman azonban Mohamed korai ufitarsat, Abu Bakrt kialtottak ki vezernek. Magukat szunnitaknak neve- zik; a „szunna“ hagyomanyt vagy szokast jelent. A ket vallasi iranyzat kozotti szakadas evszazados rivalizalast vont maga utan. A konfliktus a Kozel-Keleten is ket taborra osztja a politikai ■ Konfliktusuk a pr6f6ta halala utAn, a Mohamed utddal koriili vitaban gyokerezik vezetoket: az egyik oldalon all az Iran altal dominalt „siita fel- hold“, de Irak uralkodoosztalya is siita, ezert ez az orszag is ide tartozik. Hasonlokeppen Szi- ria, amelyet alavitak - a Siatbol szarmazo hitkozosseg - korma- nyoznak. Emellett Iran penzeli a libanoni Hezbollah miliciat. A „felholddal“ szemben all a „szunnita karej“, amely Egyip- tombol indulva lordanian es a palesztin teriileteken at Torok- orszagig huzodik. Ezek a Sza- ud-Arabia es Katar altal tamoga- tott erok feltik a stabilitasukat. Az „arab tavasz" forradalmai to- vabb sulyosbitottak a ket polus kozotti konfliktust. Sziriaban, amely pontosan a metszespont- ban fekszik, jelenleg katasztro- falis formaban eszkalalodik a helyzet. Bassar el-Aszad elnok, aki az alavitak siita kisebbse- gehez tartozik, tamogatast kap Irakbol, Iranbol es a libanoni Hezbollahtol. A felkelok oldalan a hangot a szunnitak adjak meg. A mai Francia Guyana teriiletet a 17. szazadban ertek el az elso francia felfedezok. A bennszii- lottekkel, a portugal, holland es brit telepesekkel folytatott csa- tarozasok utan a teriilet 1817- ben keriilt a franciak kezere. Nem mindenki erkezett on- kent. Robespierre francia for- radalmar 1794-es halala utan 193 kovetojet szamuztek Francia Guyanaba. Amikor harom ewel kesdbb egy masodik ex- pedicio is kikotott, mar csak 54 embert talaltak itt koziiluk - 11-en megszoktek, a tobbiek meghaltak. Francia Guyana a 20. szazad elejeig a parizsi igaz- sagszolgaltatas szamara kito- loncolasi taborkent szolgalt. Raketakiloves Francia Guyanaban A 19. szazadban az Afrika- bol behurcolt rabszolgaknak koszonhetoen fellendiilt a gyar- mat. Cayenne kornyeken ebben az idoben kenyszermunkasok ezreit foglalkoztato tiltetvenyek voltak, ahol cayenne-i borsot, tropusi fat es cukornadat ter- mesztettek. A rabszolgasag 1848-as megszvintetese utan sokan az erdokbe menekiiltek, es mind a mai napig letezo fal- vakat alapitottak a vadonban. Egy 2010-es nepszavazas soran a lakossag kozel 70 szazale- ka voksolt a fiiggetlenseg ellen. Az anyaorszagbol erkezo tamo- gatas ellenere Francia Guyana Franciaorszag legszegenyebb megyeje. 13
