Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-21 / 143. szám

■m Sziirrealis katonadolgok A katonak elete es munkaja rengeteg inspiraciot adott mar a fllmes es teves alkotoknak. A legnagyobb haborus filmek- tol a legfrissebb krizises-belso fesziiltseges sorozatokig terjed a valasztek, amelybol egy sa- jatos gyongyszem eppen egy magyar filmsorozat. Az 1990- ben kesziilt Angyalborben tobb szempontbol is kiilonle- ges, bar egyben erthetetlen is. hiszen az eppen valtozo rend- szer napjaiban kesziilt (a felve- telkor peldaul meg elvtarsaz- tak egymast az egyenruhaba bujtatott szereplok, aztan az utoszinkronban mar bajtarsra kellett cserelni az osszes ilyen megszolitast), megtestesitette a magyarok szabadsagvagyat es bezartsagat, remenyeit es . felelmeit. ami pedig akkor csak ironi- kus volt, esetleg vicces, ma egyenesen sziirrealis. Es itt nem elsosorban a suta „rej- tett” reklamokra gondolok (az talan sosem lesz felejtheto, hogy Vegvar komyeken csak es kizarolag a Kadar Trans kamionjai jottek-mentek), hanem a hirtelen jott szabad- saggal kapcsolatos jol-rosszul elrejtett iizenetekre. A hataron Jbeozonld” kiilfoldiek mind bunozok, napi problema a ka- bitoszer, a pro'stiWcio, de sze- rencsere van nehany iigyes (es kelloen simlis) baka, aki a sa- jat feletteseit atvagni sem rest, ha a haza (vagy a sutyiban inditott biznisz) vedelmerol van szo. Az eszbonto Karadi ormester, Usztics Matyas meg vallalhato korabol mar csak a hab ezen a terepszinu kon- zumtortan, ami azert meg ma is nezheto. Sot, ajanlott, foleg memoriafrissitdkent. ■ N. L. ANGYALBORBEN, DUNA TELEVIZIO Karadi ormester akcioban Aludni maskor is lehet * ejszaka Nyitott muzeumok, Shakespeare es zene a kinalatban POENPERCEK Az allatkertben a tigris ketrece elott all egy apuka a kisfiaval, es azt magyaraz- za a gyereknek, hogy milyen eros es kegyetlen allat a tigris. A kisfiu komoly arc- kifejezessel hallgatja, majd megszolal:- Apa, es ha a tigris kitome a ketrecebol, es felfalna teged...?- Igen, kisfiam?- Akkor melyik busszal men- jek haza? ■ Kovacsot kerdi a kollegaja:- Hallom, egy fiu udvarol a la- nyodnak. Hogy allsz a ker- deshez?- A, semmi problema. Ami- kor eloszor volt nalunk a srac, felrevontam, es beszeltem vele.- Es mit mondtal neki?- Csak annyit: „Figyelj ram, haver! Az ott az egyetlen la- nyom, akit nagyon szeretek. Ha barmi olyat teszel vele, ami nem erkolcsos, akkor ve- lem gyulik meg a bajod! Es elarulom, nem felek vissza- menni a bortonbe!” ■ Az ujdonsiilt apuka kirohan a sziiloszobabol, hogy elujsa- golja a hirt a kint varakozo csaladtagoknak:- Ikreink szulettek!- Na es kire hasonlltanak?- kerdezi a nagymama. A ferfi elgondolkodik, majd felel:- Hat egymasra! Az ejszakai programok soraba a latvanyos epuletek uj szemszogbol valo megismerese is beleferhet A nyar legrovidebb ejsza- kajahoz igazitva igazi prog- ramdomping erheto el ezen a hetvegen az orszag minden szegleteben. Nogradi Laszlo A legnagyobb durranas a Mu­zeumok Ejszakaja: este hattol hajnali kettoig Magyarorszag tobb mint 300 muzeuma es ki- allitohelye varja a latogatokat kedvezmenyes berletekkel. A csaknem 4000 programban koncertek, divatbemutatok, kezmuves-foglalkozasok es rendhagyo tarlatvezetesek is szerepelnek, a reszletekkel a _ helyi sajto szolgal bovebben, | illetve a muzej.hu oldalon is 1 megtalalhatok az informaciok. A Budapesten mar tizenket- tedik, videken pedig tizedik korere kanyarodo fesztival szervezoi iden a joves-menest valasztottak fo tematikaul, mindenkit arra buzditanak, hogy fedezzen fel eddig nem la- tott erdekessegeket, latogasson el mas helyekre, akar tavoli va- rosokba is. A kiruccanas celja akar a fovaros is lehet, ahol Shakes­peare muveszetet iinneplik a bard sztiletesenek 450. ev­forduloja alkalmabol. A Glo­be Szinhaz szineszei keteves vilag koriili turnejan a vilag 205 orszagaban mutatjak be a Hamletet, szerencsere ha- zankat is utba ejtik. A Buda- pesti Nyari Fesztival kiemelt esemenyekent a Margitszigeti Szabadteri Szinpadon adjak eld a halogatott bosszu dramajat. Az eloadas kore kisebb Shakes- peare-fesztivalt is szerveztek, lesz tobbek kozott Szentivaneji slamkomedia, koncertek, ins- tallaciok, a nagy angol iro szo- nettjeit pedig Sena Dagadu es Onodi Eszter enekli angol es magyar nyelven. Es ha mar ugysem terveziink sokat aludni, akar napkozben is alapozhatunk az ebrenletre. Szombat ugyanis a zene euro- pai iinnepe is, amelyet 1982- ben tartottak eloszor Francia- orszagban. A tortenet szerint Maurice Fleuret francia zene­tudos javasolta, hogy a nyar el- s6 napjat a vilagon mindeniitt koszontsek zenevel. Az otlet Jack Lang akkori francia kultu- ralis miniszter tamogatasaval valosult meg, es mondhatni, hogy mara az egesz kontinen- sen elterjedt. Szoval ne csodal- kozzunk, ha zenebonazo, vagy eppen a sokfele eppen betiltott utcazeneles szabadsagaert fel- lepo zeneszekkel talalkozunk lepten-nyomon. Raer? Gyomlaljon, kaszaljon! parlagfu A viragzas elotti idoben meg elcsipheto Etterembizniszbe kezd Ferenc papa testvere A hetvege egy sajatos megemle-’ kezesi lehetoseget kinal: ma van ugyanis a nemzetkozi parlagfu- nap. A megtartasat a Nemzetko­zi Parlagfu Tarsasag 2011. ok- tober 6-an a svajci Asconaban megrendezett kongresszusan kezdemenyezte ket magyar al- lergologus szakember, Nekam Kristof es Komives Tamas, hogy ezzel is felhivjak a figyelmet a gyomnoveny karos hatasa el- leni ktizdelem fontossagara. A nap megtartasat a csillagasza­ti nyar elso szombatjara idozi- tettek, hogy meg a viragzas elott legyen ido a felkesztilesre, az ir- tas megszervezesere. A parlagfu (Ambrosia artemi- siifolia) az 1920-as evekben jelent meg Magyarorszagon. Viragpora sulyos allergiat okozhat. A becsle- sek szerint a magyarok 20 szaza- lekat, koriilbelul 2 miilid embert erintenek a parlagfu es mas al­lergen novenyek okozta gondok. Magyarorszag a parlagfuvel leg- inkabb fertozott orszagok koze tartozik Europaban. Az ambro- ziakent is ismert noveny szinte valamennyi szantofoldi kultura- ban elofordul, es jelentos termes- kiesest okoz. Jelen van mezogaz- dasagi muveles alatt nem alio te- riileteken, a tarlokon aratas utan, a vasuti palyatestek, utak menten es belteriileteken is. Ez az egyet­len olyan allergiat okozo noveny Magyarorszagon, amely irtasa- nak elmulasztasat 2008 ota jog- szabaly alapjan penzbiintetessel szankcionaljak. ■ Ettermet nyit Montevideoban Maria Elena Bergoglio, Ferenc papa testvere - irja az MTI. A holgy Francisco nevu fiaval kozosen berelt ki egy helyet az uruguayi fovaros egyik leg- forgalmasabb utcajaban, ahol csaladi jellegu ettermet indita- nak. Az etlapon hazi keszitesu tesztaetelek szerepelnek. A Kathpress vatikani hir- ugyndkseg is megerositette a hirt, a nyitas datuma azonban nem ismert. Varhatoan nehany heten beliil fogadjak a vende- geket. A papa negy testvere koztil egyediil a 66 eves Maria Elena el. Az elmult honapokban egesz- segiigyi problemakkal kiizdott, es korhazban is kezeltek, a papa nagy figyelemmel kiserte alla- potat. A vatikani ugyekben jar- tasak szerint az egyszeru val- lalkozas hire tovabb erositheti a szerenyseg es emberkozeliseg Jorge Mario Bergoglio koriil reg- ota fennallo imazsat. ■ Erdobe telepftettek at az iskolat ellepo hangyakat Filmjeire meg sokaig emlekeznek majd rendezo Imadott uj utakat keresni az ismert hollywoodi alkoto Huszmillio hangyat koltoztet- tek at egy nemetorszagi iskola- bol a kozeli erdobe, mert a kel- lemetlenkedo rovarok ellehe- tetlenitettek a tanitast - irja az MTI. Az erdei voroshangyakat nem lehetett elpusztitani, mert vedettek. Eberhard Baur biologus es rovarszakerto vezetesevel tu- catnyian nyiizsogtek a Schles­wig-Holstein tartomanyban le- vo Liitaui altalanos iskolajaban, hogy kartondobozokba helyez- zek az asoval ovatosan szetsze- dett hangyabolyokat. A munka- sok tetdtol talpig vegyvedelmi oltozeket viseltek, mert a han- gyak harapnak, es savat is frocskolnek a tamadoikra. A hangyaknak azert kellett menniiik, mert lehetetlenne tettek a normalis munkat a lii- taui iskolaban. Mereg hijan ko- rabban fahejjal, illetve messzel probaltak vedekezni elleniik, de mindez hatastalannak bizo- nyult. A kis rovarok a padlason is feszket raktak, es elektromos zarlatot okoztak, ami miatt ha- rom osztalytermet rovid idore be kellett zarni. Akadt olyan nap is, amikor a tantermeket ellepo hangyak miatt a diako- kat osztalykirandulasra kellett kiildeni. A rovarszakertok husz han- gyabolyt tartak fel az iskola teriileten, nemelyik ket meter melyre nyult a foldbe. ■ Ma iinnepelne 70. sztiletes- napjat Tony Scott hollywoodi filmrendezo, a Top Gun es a Kemjatszma cimu nagy sikeru filmek alkotoja - deriil ki az MTI osszeallitasabdl. A kamerak elott tizenhat evesen jelent meg eloszor A fiu es a bicikli cimu rovidfilmben, amely batyja, Ridley Scott elso munkaja volt. A Royal College of Art hallgatojakent szerzett diplomat, festo szeretett volna lenni, de Ridley hatasara bele- szeretett a filmek vilagaba, ren- dezni kezdett. A televizioban egy Henry James-adaptacioval kezdett, de valojaban ekkor mar mozit szeretett volna ren- dezni. Sokaig reklamokkal fog­lalkozott, emiatt valasztotta ki 1985-ben Don Simpson es Jer­ry Bruckheimer a Top Gun el- keszitesere. A film Cruise sza- mara a sztarsagot hozta el, de Scott is befutott altala. Ridley oldalan szamos film producerekent is dolgozott, tobbek kozott a 2005 es 2010 kozott futo Gyilkos szamok es a 2009-ben elindult, A ferjem vedelmeben cimu televizios so- rozatok, A szupercsapat Liam Neesonnal, Bradley Cooperrel a foszerepben vagy a 2011-ben bemutatott Feher pokol, szin- ten Liam Neesonnal, fuzodik a nevehez. De o volt a producere a 2013-as sikerfilmnek, a Pro­metheus cimu sci-finek is. Maradando mozikat alkotott „Rettegek, hogy egyszer elve- szitem az eredetiseg izet. Amig engem megfizetnek azert, hogy kiserletezzem, folytatni fogom” - nyilatkozta a munkajarol. „Egesz karrierem soran meg- probaltam elkeriilni a szamito- gepes grafikat, mert szamomra a drama es a szineszi jatek ad- ja a valosagOt es a profizmust. Imadom, amit csinalok.” Tele volt tervekkel, es eppen a Top Gun folytatasanak ter- ven dolgozott Tom Cruise-zal es Jerry Bxuckheimerrel. 2012. augusztus 19-en azonban on- gyilkos lett, a szemtanuk sze­rint hezitalas nelkiil vetette magat a melybe egy hidrol Los Angelesben. ■ napokban nagy pocakkal Czeizel Endre parja egy esemenyen, S ’ ^ • v awpg BMjMH WBB igy mar bizonyos, hogy nyolceves fiukhoz kistestver is csatlakozik. A 78 eves orvos-geneti­IV ffH Mb 9 ff JHF' aVt n kus korabban mar ugy nyiiatkozott, hogy tudja, a kora es betegsege miatt nem fogja meg­1 wf aj. Hb JLJH « , />* emi, hogy a fiai felnojenek, de megis boldog, hogy 70 felett is vallalta az apasagot. x A IVJLvr XV _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents