Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

2014. JUNIUS l.f VASARNAP ■■aMHBHBEHHHHBHHHHHBHnMI PANORAMA Allamfd left a csokikiralybol ukrajna Erzekenyen erinti Porosenko uzleteit az oroszokkal fennallo konfliktus Porosenko apja agrarmernok volt, fia az elelmiszeriparban szerezte vagyonat, amelyet aztan a politikai eletben is kamatoztatni tudott Fel ewel ezelott aligha gondolta volna barki, hogy Ukrajna elere egy olyan oli- garcha keriil, aki csokolade- gyartasbol szerezte vagyo­nat. Pedig Petro Porosenko, aki nagy folennyel nyerte meg az egy hettel ezelotti el- nokvalasztast, nem kezdo a politika vilagaban. A 48 eves iizletember karrierje kezde- ten nemcsak az (izletelesre kapott ra, de hamar helyet kovetelt maganak az orszag vezeteseben is. AS-osszeallitas Petro Porosenkonak tavolrol sem volt egyenes utja szulova- rosabol, a moldav hatar mellett talalhato Bolhradbol a hatalom- ba. Apja egy agrariizemben volt mernok, kesobb pedig ket evet toltott bortonben a kozva- gyon elsikkasztasa miatt. Petro mar gyerekkoraban kitunt tar- sai koziil - igaz, nem annyira iizleti erzekevel vagy eszevel, mint mozgekonysagaval es rossz magaviseletevel. A kiiz- dosportokkal nemcsak az edzo- teremben foglalkozott: miutan negy kadettal osszeverekedett, Kazahsztanba kuldtek katonai szolgalatra. Kazahsztanbol Kijevbe ve- zetett az utja, ahol nemzetkozi kapcsolatokat es nemzetkozi jogot tanult. A kollegiumban ismerkedett meg kesobbi fele- segevel, Marinaval, aki negy gyermeket sziilt neki. Mire 1989-ben megkapta a diplo- majat, mar egy kisfiu apjakent probalta fenntartani a csalad- jat. Kakaobabbal kezdett keres- kedni, es az iizlet bejott neki: a kilencvenes evekben mar cso- koladegyarak privatizaciojanal mozgolodott. A kisebb cegek- bol alakult a Rosen - amely- nek neve Porosenko nevenek a kozepe -, amely mara nem csak Ukrajnaban piacvezeto, de Magyarorszagon is aktiv, a budapesti Bonbonetti tartozik a csoporthoz. A Rosen a jo minosegu cso- koladek szinonimaja Ukrajna­ban, meg Porosenko rivalisa, Julija Timosenko is elismerte az elnokvalasztasi kampany- ban, hogy csaladjanak az 6 edessegeit vasarolja. A terme­kek korabban igen kelendoek voltak Oroszorszagban is, a Ro­sen bevetelenek 40 szazaleka szarmazott az orszagbol, most azonban ottani gyarait lefoglal- ta Moszkva. Az iizletembert azonban nem kell felteni: idokozben a jarmu- gyartasban is komoly erdekelt- segeket szerzett, sot, szert tett egy tevecsatornara is. Erde- keltsegeit az Ukrprominveszt kototte ossze, az 1993-ban ala- pitott holdingot korabban apja vezette. Kezenfekfo volt, hogy a szep lassan oligarchakent szamon tartott Porosenko, akinek va­gyonat most 1,3 milliard dol- larra becstili a Forbes magazin, beszall a politikaba is. Miutan ket evet eltoltott az akkori el- nokot, Leonyid Kucsmat tamo- gato szocialdemokrataknal, 2000-ben sajat partot alapitott. A Szolidaritasbol lett kesobb a Regiok Partja. 2001 vegen Porosenko hi- veivel tovabblepett: Viktor Juscsenko - aki mellesleg ikerlanyai keresztapja - Mi Ukrajnank szovetsegehez csat- lakozott, amelynek a kepvise- leteben 2002-tol a parlament koltsegvetesi bizottsaganak elnokeve valasztottak. Ekkor partja ellenzekbol politizalt, a 2004 vegen kirobbant naran- csos forradalom utan azonban Juscsenko, frissen kinevezett allamfokent mar a nemzet- biztonsagi tanacs titkaranak nevezte ki. 2005 vegen korrup- cios vadakkal illettek Porosen- kot, amelyek alol tisztazni tud- ta magat, am egy idore hatterbe huzodott. Csak hogy 2007-ben az Uk- ran Nemzeti Bank igazgato- tanacsanak elnokekent terjen vissza a porondra. A jegybank- bol 2009 oktobereben Julija Timosenko kormanyanak kiil­Vasokol Kijev elen korabban meg a legeselyesebb elnokjeloltnek tartottdk, vegiil alma teljesiilt Vitalij Klicsko- nak: a bokszbajnokot egy hete az ukrdnfovaros elso embere- nek valasztottak meg partja, az Utes (UDAR) kepviseleteben. A NEGYVENKET EVES, Vasdkdl- nek becezett Klicsko a profi okolvivas mellett mar fiatalon fogorvosi kepesttest szerzett. Az aktiv politizaldst 2004 ve­gen kezdte el: a narancsos for­radalom idejen dccsevel, Vla- gyimirrel egyiltt tdmogattak Viktor Juscsenko jeldleset. 2005-os visszavonulasa utan iigyminiszteri posztjara tavo- zott. A 2010-es hatalomvaltas sem akasztotta meg politikai karrierjet: a nagy ellenlabas Regiok Partja valasztasi gyo- zelme utan Mikola Azarov kor- manyaban 2012-ben a gazda- sagfejlesztesi es kereskedelmi tarcat vezette, kesobb pedig a parlament europai integracios bizottsagat. Miutan vilagossa valt, hogy Viktor Janukovics nem akarja alairni az EU-val azt a tarsulasi szerzodest, amelynek elokeszi- teseben az integracios bizott­politikai partot alapitott, en- nek szineiben 2006-tol tobb- szor prdbalta megszerezni a kijevi fopolgarmesteri cimet. A valasztason mindig alulma- radt, 2012-ben - Ukran De- mokrata Reformparti Szdvet- seg (UDAR) nevre keresztelt partja szineiben azonban kep- viselokent bejutott a parla- mentbe. A 2013 vegen kitort tiltakozds egyik kulcsfigurdjd- va vdlt a Majdanon, dm mar ezt megelozoen bejelentette, hogy indulni kivan az akkor meg 2015-re tervezett elnokva- lasztason. sag elnokekent Porosenko is szerepet vallalt, az iizletember aktivan kezdte tamogatni a nyugatbarat kijevi tiintetoket. Tevecsatornaja pedig eloben kozvetitett a Fiiggetlenseg ter- rol, 6 maga azonban ritkan tunt fel azt kovetoen, hogy szel- sosegesek kifiityultek. Egeszen addig a hatterben maradt, amig nem valtozott meg a szeljaras. Ez pedig marcius vegen kovet- kezett be, amikor az ellenzek egyik vezerekent kitunt egyko- ri bokszbajnok, Vitalij Klicsko megerezte, aligha tudja meg- nyerni a majus 25-re kiirt elore hozott elnokvalasztast. Ekkor adta at helyet Porosenkonak - igaz, az egyezseg koriilme- nyei maig tisztazatlanok. Azt mindenesetre feltetelezni le- het, hogy tobb oligarcha, lgy a magyarorszagi erdekeltsegek- kel is rendelkezo, mellesleg az Egyesiilt Allamokban korozott Dmitro Firtas is tamogathatta. Nyilvanvaloan amiatt, mert Ju­lija Timosenko azt igerte, meg- valasztasa eseten harcot indit ellenuk. Hogy mi lesz Porosenko va- gyonaval, egyelore kerdes. A kampanyban mindenesetre ugy nyilatkozott, megvalaszta- sa eseten megvalik gazdasagi erdekeltsegeitol. 3 A buszon D. arcan kiutkozott a dob- benet, ahogy nezte a kepet. Pedig a fotos semmilyen hatasvadasz eszkozzel nem elt: nem Volt a kepen ver, se konnyek, egy lany tilt a bu­szon, nezett az utcara, mint- ha szolt volna valakihez. CSAK EPPEN FEKETE VOLT. Es katonak oriztek a buszt, amelyen egy feher ferfi elott tilt - azert, hogy bizonyltsa, az Egyesiilt Allamokban eh- hez joga van. Bruce David­son Alabamaban kesziilt ke- pe egy faji megkiilonbozte- tes elleni akciot mutatott be. Azt a hires buszutat, amfc- lyen feketek es feherek kozo- sen indultak el Washington- bol az USA deli allamai fele tiltakozasul az ellen, hogy ott ezeken a jaratokon a feke­tek nem foglalhattak helyett a feherek kozott. „ES EZ A HATVANAS EVEKBEN, Amerikaban!” - szolalt meg D., meg mindig a kep hatasa alatt. Egy budapesti mu- zeum steril kornyezeteben, azon a heten, amely egy vitatol volt hangos: veszelyt jelentenek-e a homoszexua- lisok a szineszekre, a tarsa- dalomra. es ez ma, Europaban! - mondhatnank. Mert azt megszoktuk, hogy nalunk nincsenek civil megmozdu- lasok szelsoseges ellentiinte- tok ellen. Azt is megszoktuk, hogy a nyugati kereszteny tarsadalmakkal szembemen- ve meg mindig beszedtema a szexualis massag stigma- tizalasa. Na de az, hogy ma- gukat ertelmiseginek nevezo szinepzek teszik egeszen primitiv vitatemava ezt? Ez mar valahol azt az eszjarast idezi, amelyik a feketeket a busz hatuljaba szamuzte. egy hete az europaiak csak- nem fele nyilvanitott poli­tikai velemenyt az europai parlamenti valasztasokon, es otodtik idegengyulolo, rasz- szista eszmeket is hangozta- to partokra adta szavazatat. Rossz belegondolni, hogy ennyien elnek kozottiink, akik 2014-ben is szamuznek arrol a buszrol a nekik nem tetszo embereket. Angela Merkel a legbefolyasosabb forbes Politikusok es -iizletasszonyok a vezeto nok kozott Oromlanyok es dflerek nyomjak a gazdasagot Ismet Angela Merkelt valasz- totta a vilag legbefolyasosabb asszonyanak az amerikai For­bes magazin. A nemet kancel- lar negyedszer kertilt a 100 nevet tartalmazo lista elere, megelozve Janet Yellent, az amerikai jegybank szerepet betolto Fed ev elejen kinevezett elnoket. A harmadik helyre Bill Gates Microsoft-alapito fe- lesege, Melinda Gates keriilt, aki az utobbi evekben ferjevel egyiitt jotekonysagarol valt hi- resse. A negyedik is egy poli- tikus: Dilma Rousseff, Brazilia elnoke, ot Christine Lagarde, a Nemzetkozi Valutaalap francia vezerigazgatoja koveti. Hilla­ry Clinton volt amerikai ktil­Angela Merkel 2005 ota all Nemetorszag elen iigyminiszter eggyel hatrebb, a hatodik helyre csuszott, ot koveti Mary Barra, a General Motors elnoke. O a mult evben meg egyaltalan nem szerepelt a listan. Nyolcadik az ameri­kai first lady, Michelle Obama, aki tavaly meg a negyedik volt. A legfiatalabb az elso tiz kozott 44 evevel Sheryl Sandberg, a Facebook fonoke, akit Virginia Rometty, az IBM elnoke kovet. A 20 no koziil, akik a Forbes szerint a vilag legbefolyaso­sabb asszonyai, 14 amerikai. A 20 koziil 10 vallalatvezeto, het politikus. Ketten - Oprah Winfrey es Beyonce Knowles - a kulturalis eletben tevekeny- kednek. ■ gdp Akar ot szazalekkal is megdobhatja Nagy-Britannia gazdasagi teljesitmenyet, hogy szeptembertol a prostituciot es a kabitoszer-kereskedelmet is bevonjak a GDP kiszamitasaba. Ezt csiitortokon jelentette be a szigetorszag statisztikai hiva- tala. Az uj szamitasok nyoman a 2009-es nemzeti ossztermek 33 milliard fonttal lesz maga- sabb az eddig szamoltnal, ebbol a prostitucio 4,4 milliardot, a drogok kereskedelme pedig 5,3 milliard fontot ad. (A haztarta- si segitok, peldaul jotekonysagi szervezetek munkajanak er- teke ennel joval magasabb, 24 milliard font.) A szamokat az il- legallis tevekenysegeknel csak becslesekre tudtak alapozni, figyelembe vettek peldaul az ovszerforgalmazast vagy a hollandiai, pontosabban mert prostitucio adatait is. Az illegalis gazdasag me- reseben nem all egyedul Nagy-Britannia. Egy hettel ko­rabban az olasz statisztikai hivatal jelentett be hasonlo le- pest. Az Economist szerint az olaszoknal meg komolyabb ha- tassal lehet a nemzeti szamlak- ra a prostitucio es a drogcsem- peszet bevonasa. A londoni lap emlekeztet: amikor 1987-ben az arnyekgazdasagot is be- vontak a GDP kiszamitasaba, egyik naprol a masikra 18 sza­zalekkal nott a gazdasag. ■ A t k {

Next

/
Thumbnails
Contents