Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
2014. JUNIUS 15., VASARNAP 13 MUVESZBEJARO Konyvek a napsiitotte ponyvan seregszemle Rengeteg a figyelemre melto konyv a 85. Unnepi Konyvheten 335 ujdonsag, 147 pavilon, 200 kiado. Ez a budapesti konyvhet szamokban. Az orszag mintegy 80 tele- piilesen es persze a budapesti Vorosmarty teren zajlik a 85. Unnepi Konyvhet es a 13. Gyermekkonyvnapok, amelyre uj kotettel jelent- kezett Rakovszky Zsuzsa, Terey Janos, Esterhazy Peter, de a seregszemlere idozit- ve jelent meg a Nobel-dijas Alice Munro uj kotete is. VR-osszeallitas A 85. alkalommal iilnek ki az irok a budapesti Vorosmarty terre, hogy az olvasokkal es persze az irotarsaikkal talal- kozzanak. Aki utanaszamol, rajohet, valojaban a 86. sereg- szemlenek kellett volna ko- vetkeznie. A hiatus oka, hogy 1957-ben elmaradt a konyvhet: a levert forradalom arnyeka- ban, bebortonzott irotarsak ihlatt senkinek nem volt ked- ve iinnepelni. Most is lenne min busongani, peldaul a ki- adok felett gyiilekezo sotet fel- hok miatt, de a Konyvhet nem konyvszakmai seregszemle, hanem elsosorban az irodalom, a minosegi konyvkiadas iinne- pe, amely - a rendezvenyt meg- almodo Supka Geza javaslatara- arra szolgal, hogy „karnevali hangulatban” nepszerusitse az irodalmat. A fovarosi programokat megnyito Kossuth-dijas Spiro Gyorgy arrol beszelt, hogy az elmult idoszakban a konyvta- rat szelektalta. „Egyenkent vet- tem a konyveket a kezembe, es olykor hosszas tepelodes utan dontottem a sorsukrol. A mul- tam jelentos reszetol bucsuz- tam" - fogalmazott, hozzateve, hogy a szepirodalmat akkor is megtartotta, ha tudta, mar nem fogja tobbet az adott kotetet a kezebe venni. "Megtartottam a meset es barbar modon kidob- tam a tudomanyt. A szepiroda- lom - belattam - a mi egyetlen megbizhato emlekezetiink"- mondta, hangsulyozva, hogy idovel minden fontos dologbol meset formal az utokor. Ebbol pedig az iden jol al- lunk: 335 konyvujdonsagot je- lentetett meg 83 hazai, illetve 11 hataron tuli kiado. Az egyik leginkabb vart kotet Rakovszky Zsuzsa uj regenye, a Szilankok, amely 2011-es VS utan nem iroi szerepjatek, hanem tortenelmi regeny: az 1890-es evek koze- petol az 1920-as evek kozepeig dolgozza fel a boldog bekeidok veget, nagy teret szentelve a tanacskoztarsasagnak es az azt koveto megtorlasnak. Es ha mar Magveto: a tavalyi rege- nyet folytatja Esterhazy Peter: az Egyszeru tortenet vesszo szaz oldal - a Mark-valtozat cimu muveben egy kitelepitett testverpar elete elevenedik meg. Akik az elozo kotetbol hi- anyoltak a kovetheto tortenetet, azok most karpotlast kapnak, igaz, a hangvetel sokkal komo- rabb lett. Regennyel, a masodikkal je- lentkezett Egressy Zoltan, akit a nagykozonseg tobbek kozott peldaul a Portugal cimu dra- majarol ismerhet. A Szazezer eperfa cimu konyvben hat ember elete gabalyodik ossze egy viharban a Margitszigeten. Iz- galmas antiutopiat vehet a kez- be az olvaso, ha Horvath Laszlo Imre Lett este es lett reggel ci- mu regenyet valasztja, a kotet- ben a fiatal iro arra gondolatki- serletre epit, hogy mi lenne, ha a hitleri Nemetorszag megnyer- te volna a masodik vilaghabo- rut. A Kijarat az Adriara, illetve a Spanyol menyasszony szerzoje, a szabadkai Lovas Ildiko is uj regennyel jelentkezett, amelynek mar a cime is kiilon- leges: A Cenzura alatti kesziilo- des a szabomagdasagra. Kru- sovszky Denes kivalo koltokent mutatkozott be, most komoly, lelektani novellakkal jelentkezett A fiuk orszaga cimu kotete- ben. Erdemes kezbe venni egy, mar elfeledett regenyt is, Nyiri Janos Madarorszagat, amely egyszerre regeny es memoar: az olvasas felelossegerol is beszelt a konyvhet debreceni meg- nyitojan csutbrtdkbn Esterhazy Peter Kossuth-dtjas tro, akit nagy tapssal koszontottek a konyvutcaban. A debreceni iin- nepi konyvheten 15 kiado kmal- ja konyveita Csapo utcaban. ..OLVASNI FELELOSSEG, alig ki- sebb, mint trni” - mondta az tro hozzateve, hogy „...a felelosseg nem tolhato el, nem meguszha- to”. „Aki peldaul irodalmat poli- tikai elfogultsaggal olvas, az ostoba. Olvaso, tilos ostobanak leaned” - fogalmazott Esterha- zy Peter, megjegyezve: megle- het, hogy a tdrsadalom megosz- tott, de a konyvespolcaink nem. Esterhazy Peter arrol is beszelt, egy flu szemszogebdl mutatja be Magyarorszag fasizalodasat a negyvenes evekben. Nagyon eros a kolteszet az iden, hiszen olyan koltok je- lentkeztek uj kotettel, mint Terey Janos (Atkeles Budapes- ten), Tornai Jozsef (Hirdetve torvenyt), Szabo T. Anna (Ke- ritett ter), Kiss Judit Agnes (Negyszog), Bertok Laszlo (Ott mi van?), Kiraly Levente (Per- gamen), Kovacs Andras Ferenc hogy „a giccs ugy viszonylik a szephez, mint farizeus a htvo- hoz”. Ma - tette hozza - Dunat, Tiszat, Hortobagy folyot lehet rekeszteni farizeussal. Kifejtet- te: „a kerkedes johet nagykepu- segbol, hatalomvagybol, iljgaz- dag tahosagbol, de van egy szo- moru oldala is, johetfelelembol es bizonytalansagbol is, kom- penzdldsbol”. Nefelejtsiik el - figyelmeztette hallgatosagdt Es- terhazy Peter -, „a ketharmad, mely sokakat aggodassal, ma- sokat orommel tolt el, a ketharmad az irodalomban nem sza- mtt. Ott csak az egy szamit, egy szep szo, fiilolaj, egy vers, egy konyv. Ismetlem: nem rizsa, munka.” (York napsiitese zengo tombolas), illetve Marko Bela (Fuszal a sziklan). Az antologiakat tekintve ezuttal is a Kdrkep, illetve a Szep versek tudosit leginkabb a magyar rovidproza, illetve a kolteszet aktualis allasarol, de izgalmasnak igerkezik Szila- gyi Zsofia prozavalogatasa is a magyar tortenelem legzivataro- sabb evtizedeibol, az 1939-1956 kozotti iddszakbol. Es ha mar tortenelem: Gero Andras tortenesz Merenylettol hadiizenetig cimu munkajaban 60 korabeli sajtotermek alapjan mutatja be az 1914-es ev egy honapjat, a szarajevoi mereny- lettol a hadiizenetig eltelt idot, ramutatva, mi erdekelte az ak- kori embereket, a banalitasok- tol a politikai tortenesekig. Egyebkent ha a konyvhetre megjelent valamennyi ujdon- sagot meg kivannank venni, mintegy 967 ezer forintot kel- lene fizetniink. A konyvek atla- gara 2887 forint, a legdragabb kotet a Vince Kiadonal latott napvilagot; A magyarorszagi zsidosag kepes tortenete cimu konyv 12 ezer forintba keriil. A seregszemlen a fovarosi Vorosmarty teren 147 pavilon- ban mintegy 200 kiado kinalja termekeit. hirsAv Kiosztottak a Tolnay Klari-emlekermet A huszti Peter-Piros Ildiko szlneszhazaspar, valamint a Madach Szinhaz kapta meg a Magyar Muveszeti Aka- demia Tolnay Klari-emlekermet, amelyet a szineszno sziiletesenek 100. evfordu- lojara szervezett unnepi iilesen adtak at a Pecsi Or- szagos Szinhazi Talalkozon (POSZT). Oliver Stone belevag a Snowden-filmbe Oliver stone meg iden belevag az Edward Snowdenrol szolo film forgatasaba, miu- tan a A szakasz es a Sziile- tett julius 4-en Oscar-dijas rendezoje, valamint produk- cios partnere, Moritz Borman megszerezte Snowden orosz iigyvedje, Anatolij Ku- cserena Time of the Octopus cimu hamarosan megjeleno konyvenek a megfilmesitesi jogait. Stone maga frja az egyelore cim nelkuli film forgatokonyvet. Hajdu D. Andras nyerte a Hemzo Karoly-dijat HAJDU D. ANDRAS, az OrigO fotosa nyerte az elso Hemzo Karoly-dijat. A penzjutalom- mal es oklevellel, valamint kiallitasi lehetoseggel jaro elismeresre olyan 35 ev alatti magyar fotografusok palyazhattak, akik szelle- misegiikben es munkajuk szakmai minosegben Hemzo Karoly munkassagahoz mel- to alkotasokat hoztak letre. Az elso Hemzo-dijas fotogra- fus kiallitasanak a Magyar Fotografusok Haza ad majd helyet az oszi idenyben. Kylie Minogue katasztrofafilmben egy kaliforniat megrazo kilences erossegu foldren- gesrol szolo filmben szerepel Kylie Minogue ausztral ene- kes-dalszerzo. A Variety.com hollywoodi portal szerint a hiresseg Dwayne Johnson oldalan jatszik a San Andreas cimu produkcioban. Minogue szerepet teljes titok- tartas ovezi. A katasztrofa- filmet, amelyet jovo nyarom mutatnak be a mozik, Brad Peyton (Utazas a rejtelyes szigetre) rendezi. Debrecenben Esterhazy nyitotta a konyvhetet Csanyi Sandor rosszfiu borebe bujik szinhaz Molnar Ferenc Liliomjat jatssza a Thalia Szinhaz remek szereposztasaban Molnar Ferenc Liliom cimu darabjat tuzte musorra a Thalia Szinhaz Beres Attila rendezeseben; a produkciot Csanyi Sandorral a cimsze- repben mutattak be. Udvaros Dorottya az eloadasrol tartott sajtotajekoztaton elmondta: soha nem jatszott meg Molnar Ferenc-darabban. „En nem tu- dom, hogy hogy tortent ez, de mar kezdtem szomoruan le is mondani errol, es akkor egy- szer csak megjott ez a felke- res” - idezte fel. Beres Attila elmondta: ami- kor egyiitt jartak az egyetemre Csanyi Sandorral, akkor kezd- tek beszelgetni a darabrol. Hozzatette, hogy azota is az foglalkoztatja, ami a tortenet- ben orokervenyu. Csanyi Sandor arrol beszelt, hogy szamara a vilagirodalom legszebb tortenete a Liliom, amely ket emberrol szol, akik osszetartoznak, a halalukon tul is, de egyik se kepes arra, hogy azt mondja a masiknak, szeretlek. A szinesz elarulta, hogy mindig is szerepalma volt a Liliom. A darabban Csanyi Sandor, Schell Judit es Udvaros Doroty- tya mellett Molnar Piroska, 1 Fodor Annamaria, Vida Peter, 1 Pindroch Csaba, Hunyadkiirti § Istvan, Molnar Gusztav, Mozes | Andras es Banovits Vivianne 1 jatszik. ■ Schell Judit es Csanyi Sandor a Liliom cimu darabban. Szazezer nezo fordult meg a pesti Katonaban leginkabb a tarsadalmi dis- kurzus jegyeben telt a most lezarulo szezon a fovarosi Ka- tona Jozsef Szinhazban, amely torteneteben eloszor tobb mint szazezer nezot fogadott egy evad alatt. A kovetkezo evad bemutatoinak sorat harom kor- tars darabbal nyitja a tarsulat. Mate Gabor, a szinhaz igaz- gatoja elmondta: a repertoar osszeallitasanal tovabbra is a legfontosabb szempont, hogy az eloadasok valoban a maval, a jelenkor problemaival szem- besitsek a kozonseget. Mate Gabor a szinhaz oszi bemutatoirol szolva elmondta, hogy oktoberben a Kamra az M/S cimu produkcioval kezd, Peter Weiss darabjat Domotor Andras rendezi. Ezzel parhuza- mosan a nagyszinpadon Mate Gabor szinten kortars darabot allit szinpadra: A ket Korea uj- raegyesitese cimu darabot Joel Pommerat iro-rendezo, a mai francia szinhaz egyik legfontosabb szereploje jegyzi. Szinten oktoberben jatsszak eloszor a Sufniban Rainer Werner Fassbinder Petra von Kant keseru konnyei cimu muvet. A teatrum kilenc bemutatot tervez. Peldaul Goethe Faustjat Schilling Arpad rendezeseben, es szinten tavasszal osztaly- termi bemutatot is tartanak: a Tizenket diihos ember alapjan, Gigor Attila rendezeseben. ■
