Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-13 / 136. szám
2014. JUNIUS 13., PENTEK GAZDASAG 7 GMO: az unios tagallamok is tilthatjak ajovoben atermesztest megallapodas A magyar ag- rardiplomacia sikere az unios tagallamok kornyezetvedelmi minisztereinek GMO-tilalom- mal kapcsolatos megallapoda- sa - kozolte Fazekas Sandor foldmuvelesiigyi miniszter. A szakminiszterek tegnap egyez- tek meg arrol a jogszabaly-ter- vezetrol, amely jogi alapot biztosltana a tagorszagoknak, hogy teriiletiikon megtiltsak genmddositott organizmusok (GMO) termeszteset. Jelenleg, ha egy GMO-ra Briisszel ki- adja az engedelyt, akkor az az Europai Unio egeszere er- venyes, es a tagallamok csak az ugynevezett vedzaradek alkalmazasaval, szigoru fel- tetelek mellett tilthatjak ki a piacukrol az adott termeket. A dontesnel nem kornyezeti vagy egeszsegiigyi szempontokat, kockazatokat kell merlegelni, hanem a tagallam gazdasagi es tarsadalmi indokok alapjan is bevezetheti a tiltast - emelte ki Fazekas Sandor. A korminiszterek ellen- szavazat nelkiil, Belgium es Luxemburg tartozkodasa mellett fogadtak el az uj ja- vaslatot, amelyrol meg az Europai Parlamenttel is meg kell allapodnia a tanacsnak. A javaslatot 2010-ben mutatta be az Europai Bizottsag, az Europai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetrol a maga olvasatat, a tagallamokat to- morito tanaesban viszont ege- szen mostanaig nem sikeriilt megallapodni. A javaslat akkor keriilt ismet reflektorfenybe, amikor par honappal ezelott a tanacsnak minositett tobbseg- gel kellett volna dontenie, hogy megakadalyozza egy GMO-ku- korica termesztesi engedelye- nek kiadasat, de a sulyozott szavazatok es a tartozkodasok miatt ez annak ellenere sem si- keriilt, hogy a 28-bol 23 orszag ellenezte az engedely kiadasat. Az uj szabalyozas az enge- delyezesi eljarast nem erinte- ne. A termesztesi engedelyt tovabbra is tagallami szinten kell kervenyeznie a gyartok- nak, de unios szinten szuletik meg a dontes. Az engedelyt az Europai Bizottsag adhatja ki Briisszelben, az Europai Elel- miszerbiztonsagi Ugynokseg velemenye es a szakbizottsa- gok dontese alapjan. ■ VG Sztradak sajat forrasbol utak A roman, a szlovak es az ukran hatarra is kivezetnek az M3-ast FORRAS: N1F A kormany kozlekedes- fejlesztesi tervei szerint autopalyaval kotnek ossze a megyeszekhelyeket, a nagy ivu fejlesztesek gatja lehet, hogy az unio mar kevesebb forrast fog biztosltani sztra- daepitesekre. Eber Sandor A nyaron nyilvanossaga hoz- zak a kormany konkret listajat azokrol a kozlekedesi beruha- zasokrol, amelyek meg kell, hogy valosuljanak - kozolte nemreg miniszterjelolti meg- hallgatasan Lazar Janos. Az unios forrasok elosztasat fel- iigyelo Miniszterelnokseg tar- cavezetoje azt hangsulyozta, hogy EU szerint az autopalyak tekinteteben mar elertuk az europai atlagot, igy az ilyen jellegu beruhazasokra tobb sajat forrast kell majd biztositani a jovoben. Az elozo, 2007-2013-es cik- lusban 470 kilometer utat epitettek Magyarorszagon es 2400 kilometer utat ujitottak fel unios forrasokbol. Ebben az idoszakban a Kozlekedes Ope- rativ Programra az EU 2175 milliard forintot biztositott. Kozlekedesfejlesztesre a kovet- kezo heteves ciklusban 1034 milliardot szan a kormany. Ennek 42 szazaleka megy vasutfejlesztesre, 29 szazaleka pedig az olyan utakra, amelyek nemzetkozi halozatokat kotnek ossze. Ilyen az M8 (Szent- gotthard-Veszprem-Sarbo- gard-Dunaujvaros-Kecske- met-Szolnok-Fiizesabony) es az M9 (Szombathely-Zalaeger- szeg-Nagykanizsa-Kaposvar- Dombovar- Szekszard- Szeged) kezdeti epitese, az M3-as (Budapest-Nyiregyhaza) ki- kotese Karpatalja iranyaban, Miskolc es Kassa osszekote- se, az M2-es (Budapest-Vac- Retsag) megepitese es egy uj komaromi hid. Az autopalyak orszagha- tarra valo kivitele soran az M3-asnak nemcsak Karpatalja, hanem Romania fele is lenne kivezetese. A szlovak- magyar hatarra nem csak az Autopalya-epitesek kilometerenkenti fajlagos koltsege (milliard forint) 2013 2,3 2011 1,4 2010 1,8 2008 1,4 2007 2,1 2006 2,2 2005 3,1 FORRAS: NFM M3-ast, hanem az -M2-es is megepitenek. Az Ml-es auto- palyatol (Budapest-Hegyes- halom) Pozsony fele is epitene- nek egy szakaszt. A program resze az is, hogy a minden megyei jogu va- rosnak lenne autopalya-osz- szekottetese. Lazar kiemelte Zalaegerszeget, Kaposvart es Bekescsabat. A Miniszter- elnokseg vezetoje elmondta, hogy az M44-es megepitese- hez, mely Kecskemetet koti ossze Bekescsabaval, mar nem tudnak unios forrast igeny- be venni. A 120 kilometeres szakasz elkeszitesehez hazai forrasok kellenenek, legalabb 250 milliard forint. Az M4-es (Budapest-Szolnok) Pest me- gye hatara es Budapest kozott sem lehet mar unios forrast felhasznalni, mivel az unios fejlettsegi atlagot meghalado kozponti regio fejleszteseire szinten nem lehet tamoga- tast igenybe venni. Az M4-es Abony es Fegyvernek kozotti szakaszara azonban meg Lazar szerint lehet EU-s forraso- kat felhasznalni. „Azt lattam az elmult negy esztendoben, hogy barmit dont a kormany, megsem az az ut epiil” - hangoztatta Lazar a meghallgatason. Szerinte az az lit epiilt meg, 1990 ota, ame- lyet az allami litkivitelezok, feliigyelok, infrastruktura-fejlesztok kitalalnak, megtervez- nek es amit az iizleti erdekek kikenyszeritenek. Ugy velte, hogy sok olyan utszakasz nem epiilt meg, amelynek a tarsadalmi hasznossaga (peldaul egy-egy megyenek, vagy megyei jogu varosnak a bekotese) tarsadalmilag, vagy gazdasa- gilag hasznosabb lett volna. Novemberben az Europai Csalas Elleni Hivatalhoz es az Europai Szamvevoszekhez for- dulo Javor Benedek (Egyiitt- PM) azt kifogasolta, hogy a mar emlitett M4-es Abony- Fegyvernek 28,9 kilometeres szakasza 110 milliardert epiil 2016-ig, azaz kilometerenkent 3.8 milliardert. Ehhez kepest az M3-as Nagykallo es Or kozotti szakaszanak 33,8 kilo- metere 31,9 milliardba keriilt. Az egyik legdragabb autopa- lyahoz kotheto beruhazas az 1.8 kilometeres az M7-esen koroshegyi volgyhid megepitese volt 41,5 milliardert, amelynek sziiksegesseget so- kan vitattak. A fejlesztesi tarca akkor azt kozolte, hogy a magyar autopalya-epitesek fajlagos kilo- meterkoltsege 2013-ban 2,3 milliard forint volt. A biralt M4-es szakasz koltsegeit a kormanyzat szerint a Tisza es a Zagyva artereinek, valamint a termeszetvedelmi teriiletek keresztezesevel indokolta. Melyponton a lakasepitesek a 2013-ban felepitett 7300 lij lakas a 2004. evinek mind- ossze 17 szazaleka, es az elozo evinel is 31 szazalekkal kevesebb - ail a KSH Ma- gyarorszag, 2013 cimu kiad- vanyaban. Ujra csokkent - 11 szazalekponttal, 53 sza- zalekra - a sajat hasznalatra epitett lakasok aranya, az ertekesitesre szant lakasoke 43 szazalekra nott. Berbe- adasra csak a lakasok 2 szazaleka epiilt. Onkormanyzati megbizasbol mlndossze 55 lakast adtak at tavaly. ■ MTI Nem kettos tagsag a kotelezo kamara nem jelent kettos tagsagot, ha valaki egyszerre tagja a hivatasrendi kamaranak, illetve a kereskedelmi es iparkamaranak, mert eltero jogviszonyrol van szo - ko- zolte Dunai Peter, a Magyar Kereskedelmi es Iparkamara (MKIK) fotitkara. Kifejtette: a hivatasrendi kamarakban a tagok termeszetes szemely- kent, a kereskedelmi es ipar- kamaraban vallalkozaskent vannak jelen. ■ MTI Pedagogusjavaslatok az uj kormany fele TIZPONTOS JAVASLATCSO- maggal fordul az emberi eroforrasok miniszterehez a Pedagogusok Szakszerve- zete. Gallo Istvanne elnok elmondta: kezdemenyezik a koznevelesi intezmenyek jogi helyzetenek, a mindennapos testnevelesnek, az egesz napos iskolanak es a keret- tantervi szabalyozasnak a feliilvizsgalatat. A vezeto szerint roblemat jelent, hogy az intezmenyek vezetoi nem rendelkeznek munkaltatoi jogkorrel, es az intezmenyek- nek nines koltsegvetesiik - tette hozza. ■ MTI Gallo Istvanne PSZ-elnok Felporgott a magyar ipari termeles novekedes Az autoipar mellett az elektronika is segit Aprilisban 10,1 szazalekkal nott az ipari termeles az elozo ev azo- nos idoszakahoz kepest a Kozponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A termeles az ev elso negy honapjaban 8,9 szazalekkal magasabb volt, mint az elozo ev azonos idoszakaban. Az elozo ho- naphoz kepest a szezonalisan es munkanaptenyezovel kiigazitott kiboesatas aprihsban 2,4 szazalekkal emelkedett. A termeles boviilese elsosorban az autoipari exportnak koszonheto, de biztato, hogy az elektronikai szektor evek ota tarto zsugorodasa megallt. Az export aprihsban kozel 10 szazalekkal novekedett, ami leginkabb annak tudhato be, hogy a jarmu- gyartas kivitele 19,1 szazalekkal haladta meg az egy ewel ezelotti szintet. Az elektronikai termek exportja 5,7 szazalekkal nott. A belfoldi ertekesites trend- je azonban kevesse mutatja a konjunktura erosodeset. Januar es aprihs kozott 1,4 szazalekkal csokkent a belfoldi ertekesites, az ev negyedik honapjaban viszont mar novekedest mert a statisztikai hivatal. A feldolgozo- ipar szerkezete kezd kiegyensuAz ipar export- es belfoldi ertekesitesenek trendje (2010 havi atlaga = 100 szazalek) 130 VOGRAFiKA eXpOft belfOld FORRAS: KSH lyozotta valni, miutan a 13 al- agbol csak a gepi berendezesek termelese esett vissza. A harom evig zuhano elektronikai szektor termelese a masodik egymast koveto honapban nott, aprihs- ban 7,8 szazalekkal. A jarmuvek gyartasa 21,6 szazalekkal nott. A kovetkezd honapokban foly- tatodhat az ipar novekedese, miutan az osszes uj rendelesal- lomany 18,4 szazalekkal haladta meg a tavaly aprilisit. A feldolgo- zoiparban 6,5 szazalekos rende- lesahomany-novekedest mert a hivatal. Az exportrendelesek a korabbiakhoz kepest lassabban, 4,8 szazalekkal, a belfoldi rende- lesek pedig dinamikusan, 18,2 szazalekkal boviiltek. ■ H. J. Donthet hetfon a Kuria a devizahitelesek iigyeben fontos nap a hetfoi a devizaado- sok eleteben: a Kuria ugyanis jogegysegi dontest hozhat tobb, devizahitehel kapcsolatos ker- desben. Allast kell majd foglal- nia arrol, hogy a deviza alapu fo- gyasztoi kdlcsonszerzddes mint szerzodestipus tisztessegtelen-e amiatt, hogy az arfolyamkoc- kazatot - kedvezobb kamat el- leneben - korlatozas nelkiil a fogyaszto viseli. Tovabba, hogy a penziigyi intezmeny altal az ar- folyamkockazattal kapcsolatban adott teves - ellentmondasos, hianyos, megteveszto - tajekoz- tatas eredmenyezheti-e a szerzo- des arfolyamkockazatra vonat- kozo rendelkezeseinek tisztes- segtelenseget. Donteni keh majd arrol is, hogy a hitel folyositasakor veteli, a torlesztesekor viszont eladasi arfolyam alkaimazasa tisztes- segtelen szerzodesi feltetelnek tekintendo-e, es ha igen, annak mi a jogkovetkezmenye. A Kuria dontesetol tette fiig- gove a kormany a tovabbi sza- balyozasi lepeseket. Csak olyan megoldas johet szoba, amely a bankrendszer szempontjabol nem jelent kockazatot, am figye- lemmel van a hiteliiket rendbeq torleszto iigyfelek erdekeire is. Kozben a Nemzeti Bank friss adatai szerint aprilisban kilenc hijan 3 ezer uj arfolyamgat-szer- zodest kotottek a hazai hitelin- tezeteknel. ■ AS i i d
