Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-10 / 133. szám

2014. JUNIUS 10., KEDD 6 GAZDASAG ■WKS6HBBHM5B ■OHaSUMMISHBB Apolok efvandorlasa: csak a jeghegy csucsat laljuk Ezek a jovo gyogyszerei KirrATAsEgyre tobb biologiai keszftmenyt fejlesztenek Biologiai keszitmenyek / Magyarorszagon(20i3) I a 250 gyOgyszerforgalmazObOl 48, aT0P25 gyOgyszergyArtObOl 19 FORGALMAZOTT BIOLOGIAI KESZfTMENYT ez utObbi bev£tel£nek a 35 SZJiZAliKA szarmazott biolOgiai kEszItm^nyekbCl A T0P10 LEGNAGYOBBF0RGALMU gyOgyszerbOl 8 BIOLOGIAI k£sz(tm£ny A T0P10 BIOLOGIAI GYOGYSZER A MAGYAR regisztrAlt GY0GYSZERFORGALOM kOzel 9,6 SZAZAIIkAT tette ki VG-GRAFIKA FORRAS: IMS HEALTH meszk Az apolok elvandorlasa- rol hlvatalosan kozzetett ada- tok messze jarnak a valdsagtol, csupan a jeghegy csucsat mu- tatjak - irja a miniszterelnok- nek cfmzett nyilt leveleben a Magyar Egeszsegiigyi Szakdol- gozOl Kamara (MESZK). A koz- testiilet szerlnt sokan ugyanis olyan allast vallalnak - pel­daul gyermekfeliigyeletet vagy idosgondozast amihez nem sziikseges kikerniiik a j6 hir- nev igazolast, szemben az or- vosokkal, akik e dokumentum hianyaban nem vdgezhetnek vegzettsegiiknek megfelelo ' munkat. Az Egeszsegiigyi Engedelye- zesi Hivataltdl kapott adatok szerint, mikozben az orvosok koreben valamelyest enyhiil, a szakdolgozoknal evrol-evre no azok szama, akik kiilfoldon ke- resik a boldogulasukat. Het ev- vel ezelott m6g csak 84, tavaly mar 555 apolo Os sziileszno kerte ki a jd hirnev igazolast. A MESZK ezert a harom eve elkezdett berrendezOs hatekony folytatasat varja az uj kormanytol. Ezen beliil fon- tosnak tartjak az alapilletme- nyek befagyasztasanak 2012 kozepi feloldasat. Csupan ezzel, a valtozo berek alapjan, megkozelitdleg 20 szazalek- kal tobb jovedelemhez juthat- nanak a novere, apolok. De elengedhetetlennek tarjak a potldkrendszer, eredetileg a 2010-es kormanyvaltas utan meghirdetett feliilvizsgalatat is. A berfelzarkoztatas soran a szakdolgozoknal is a jelen- leginel sulyozottabban kell ervenyesulnie a palyan el- toltott eveknek es a szakmai elomenetelnek. A berek tovabbi rendezese- kor nem lehet eltekinteni attol sem a kamara szerint, hogy az alapellatasban dolgozokra nem vonatkozik az agazati bertabla, ami hatranyosan megkiilonbdztetest jelent az ezen a teriileten dolgozokra nezve. A masik kritikus pont az otthoni szakapolas teriilete, ahol a kisebb korrekciokkal sem sikerult erdemben emelni a bereket. Mindezen intezkedesek alapjan lehet es kell a MESZK allaspontja szerint kidolgozni az egeszsegiigyi (szak) dolgo- zoi eletpalya modellt. ■ VG z A mintegy 900, tamogatott gyogyszer-hatoanyagnak ugyan csak alig 6 szazaleka ugynevezett biologiai keszit- meny, a csaknem 300 milli­ard forintos gyogyszerkasz- szanak viszont ezek viszik el a majdnem 17 szazalekat, mintegy 50 milliard forintot. A nem szintetikus szerek sza- mos teriileten jelentos elorele- pest jelentenek a terapiaban. Haiman £va Egyre terjednek a gyOgyszeres terapiaban az ugynevezett bio- lOgiai keszitmenyek, amelyek- kel mind tobb, korabban ke- zelhetetlennek hitt betegsegek terapiaja, sot egyes esetekben gyogyitasa is lehetove valik. Fokent autoimmun, gyullada- sos, valamint daganatos beteg- segekrol van szo, amilyen pel- daul a pikkelysomor, a Crohn betegseg, a reumatoid artritis, vagy az emlorak. A biologiai keszitmenyek piaca Oves szinten 12-15 szaza- lekkal no, szakertok ugy becsii- lik, hogy a vilag ertekben kife- jezett gyogyszerforgalmanak 8-10 szazaleka bioloigiai tera- pia lehet. Az IMS nevu kutato- ceg 2014-re 1100 milliard dol- larra teszi a vilag gyogyszer- forgalmat. Mivel az ilyen keszitmenye- ket az atlagos kemiai gyogy- szerekkel - peldaul a vernyo- mascsokkentokkel vagy a fej- fajas-csillapitokkal szemben joval szukebb betegcsoportot kezelnek - a magas kutatas-fej- lesztesi raforditasokhoz az at- lagosnal lenyegesen magasabb arszint tarsul. Ez azt jelenti, hogy a biologiai szerek a leg- dragabb keszitmenyek kozott vannak. Szamos eredeti biologiai gyogyszernek az elkovetkezen- do evekben lejar a szabadalma, es ez lehetove teszi az oket he- lyettesito termekek megjele- nesdt. Ezek nyoman a jovoben az eddigieknel jelentosen ol- csobban 6s szelesebb korben valnak elerhetove, elvileg. Dan­ko David, a Corvinus Egyetem munkatarsa, gyogyszeripari szakerto azonban ugy latja, a biohasonlo keszitmenyek megjelenesetol valojaban nem varhato jelentosebb merteku arcsokkentes. Ezeket ugyan­is, magyarazta a Medical Tri­bune szaklap rendezvenyen, egyreszt nem annyival olcsobb kifejleszteni, mint a kemiai szereknel a generikumokat, masreszt a gyartok fontosnak tartjak, hogy az arral is kifejez- zek a gyogyszer erteket. A biologiai terapiak tehat kolt- segesek, amit jol erzekeltetnek a magyarorszagi tamogatasi adatok. Jelenleg a mintegy 900 tb-tamogatott hatoanyagnak csak a koriilbelul 6 szazaleka, 51 biotechnologiai eredetu, a hazai patikakban megvasarol- hato mintegy hatezer tamoga­tott gyogyszerbol 60-65. Ezzel szemben a tb-tamogatott gyogy- szerekre 2013-ban elkoltott majdnem 300 milliard forint- nak majdnem a 17 szazalekat, mintegy 50 milliard forintot biologiai szerek finanszirozasa- ra forditott az egeszsegbiztosito. Ezen feltil a kizarolag korhazi felhasznalasu - foleg onkologia - keszitmenyek kozott tovabbi biotechnologiai eredetu gyogy- szereket is tamogatnak, megpe- dig 100 szazalekban. Danko David szerint az el- mult evtizedek tapasztalatai Mitol masok? A biol6giai gydgyszer nem mds, mint egy darab DNS-b6l, vagyis egy 616 anyagbdl „novesztett" tisztttott fehirje. Vagyis nem szin­tetikus molekula. Ebbenaz6rte- lemben az inzulin, az oltdanya- gok, a v6rk6sz(tm6nyek 6s a hor- monok is bioldgiai gydgyszerek, az utdbbi 6vtizedekben azonban mds teriileteken is mindinkdbb ezekfeld fordult a gydgyszerkuta- tds, dttitd eredm6nyeket hozva pdlddul az onkoldgiai 6s az au­toimmun betegs6gek kezel6s6- ben. Vannak kifejezetten biotech- noldgiai gydrtdk, dehagyomd- nyos gydgyszergydrtd c6gek is foglalkoznak bioldgai terdpids szerek elodllMsdval, (gyp6lddul a Genentech, a Roche, az Abbott 6s a Johnson and Johnson. azt mutatjak, hogy a biologiai gyogyszerek fejlesztese leg- inkabb azokon a terapias te- riileteken varhato a jovoben is, amelyeken a hagyomanyos kemiai keszitmenyekkel nem sikerult megnyugtato ered- menyt elerni. Ahol azonban, mint peldaul a fejfajas-csilla- pitoknal, vagy a vernyomas- es koleszterincsokkentoknel, ahol a kemiai szerek is hata- sosnak bizonyulnak, nem var­hato a biotechnologiai eredetu szerek megjelenese, hiszen ezeken egy sokadik gyogy- szert kifejleszteni nem igazan kifizetodo. Az Ev gyogyszere is biologiai keszitmeny A janssen pikkelysomorben alkalmazott bioldgiai terdpi- dja lettaz "Ev gydgyszere". A Magyar K(s6rletes 6s Kli- nikai Farmakologiai Tarsa- sdg az6rt dontott a k6sz(t- m6ny mellett, mert az dtto- r6st jelent a kozepes foku vagy sulyos plakkos pikkely­somorben szenvedd betegek kezel6s6ben. A k6szi'tm6ny Magyarorszdgon is elerhetd a betegek szdmdra, Igy az 6lethosszig tartd, a pdcien- sek eletminoseget jelentosen kdrosltd betegsegben a ha­zai bioldgiai terdpids palet- ta megegyezik a legfejlet- tebb orszdgok terdpids esz- koztdrdval. Sokfele betegseg veszelyezteti a menedzsereket vizsgalat A mozgasszegeny eletmod, a helytelen taplalko- zas, az uldmunka 6s a pszich6s stressz all a menedzsereket leginkabb fenyegeto megbete- ged6sek hatter6ben - allapi- tottak meg az 6vente csaknem n6gyezer szurdvizsgalatot v6gzd Budai Eg6szsegkozpont munkatarsai. Az anyagcsere-, taplalkoza- si 6s endokrln betegs6geken beliil a leggyakoribb a magas koleszterinszint 6s az elhizas volt, de a k6sobbi em6szt6- rendszeri megbeteged6sek kialakulasaban szerepet jatszo koziil fogszuvasodast 6s fog- inygyulladas is jelentos arany- banvoltjelen. A vezeto diagnozisok kozott szerepelt a magas vernyomas, 6s sokakat 6rintett az als6 v6g- tagok visszertagulata. A husz leggyakoribb betegs6g koz6 tartoz6 6relmeszesedes a nd- ket ketszer nagyobb aranyban 6rintette, mint a ferfiakat, es ugyanez volt a helyzet a kdros vizeletl leletertekeket tekintve is. A migr6n es az alvaszavar viszont inkabb a f6rfiaknal fordult eld. A tavalyi szureseken egy6b- kent a legnagyobb aranyban, tobb mint 65 szazalekban festeksejtes anyajegyet, a bd- ron vagy a nyalkahartyan kialakulo, joindulatu elvalto- zast diagnosztizaltak. Ezek figyelemmel kfserese az eld- fordulas gyakorisaga, illetve a valtozdban levo eghajlati tenyezok miatt kiemelten fon- tos. A masodik leggyakoribb elvaltozas a ludtalp volt, mig a harmadik a kor elorehaladta- val jelentkezo oregszemuseg volt. A szinten a kozelmultban zarult elso orszagos munkahe- lyi stresszfelmeres azt allapi- totta meg, hogy a depresszio, a szorongas, a panik, a kieges, illetve a sziv-errendszeri meg- betegedesek, de a gyakori nyak-, hat- es derek-fajdalom eseteben is komoly riziko- tenyezo lehet a munkahelyi stressz. A Semmelweis Egye­tem Magatartastudomanyi In- tezetenek Munkahelyi Stressz Kutatocsoportja altal keszitett internetes kerdoivet - www. munkahelyistresszkerdoiv. hu - barki anonim modon ki- toltheti. ■ VG Szhr- es veseelegtelensegre is kutat hatoanyagot a Bayer fejlesztes Magyar betegek is reszt vesznek a jelenleg is zajlo 13 klinikai vizsgalatban Vilagszerte betegek millioi szenvednek olyan sulyos kro- nikus betegsegekben, ame- lyekre meg nem letezik iga­zan hatasos gyogymod, vagy a meglevo terapiak nem eleg- segesek. A Bayer altal jelen­leg fejlesztett ot uj hatoanyag ezekre a teruletekre koncent- ral. Vilagszerte mintegy 23 milliora teszik a kronikus szivelegtelensegben szenve- dok szamat. A betegsegben kozponti szerepet jatszik a so-viz haztartas szabalyozasa- nak zavara, amit egy mellek- vesekereg-hormon (aldoszte- ron) befolyasol. A Bayer altal fejlesztett egyik uj hatoanyag e hormon hatasanak gatlasa reven befolyasolja a sziveleg- telenseget, illetve annak ko- vetkezmenyekent kialakulo kronikus veseelegtelenseget is. Mivel a veseelegtelenseg leggyakoribb kivalto oka vi­lagszerte a cukorbetegseg, ezzel ktilon vizsgalat foglal- kozik. Veseelegtelensegben elobb- utobb verszegenyseg is ki- alakul, ami az erythropoietin (EPO) nevu hormon hianyara vezetheto vissza. A mar meg- levo es hatasos injekcios tera­piak mellett itt nagy az igeny egy szajon at szedheto gyogy- szerre is. A Bayer fejlesztes alatt alio hatoanyaga a veseben talalhato „oxigenszenzor” befo­Uj terapiakhoz juthatnak lyasolasa reven serkenti e hor­mon kivalasztasat. Egy tovabbi hatoanyag fej- lesztesenek celja a mar meg- levo szivelegtelenseg romlasa- nak feltartoztatasa. Ha ez siker- rel jar, csokkenhet a korhazi benntartozkodasok szama es a betegseg halalozasa is. Kiemelt terapias teriilet a Bayernel az onkologia is, itt a nyirokrendszer egyik rosz- szindulatu betegsegeben, a non-Hodgkin lymphomaban van eldkesziiletben egy uj, cel- zott terapias hatoanyag. Bar a betegseg kezdetben jol befolya- solhato a rendelkezesre alio te- rapiakkal, a betegek 40%-a visz- szaesik a kezeles utan. Sziikseg van tehat hatasos masod-illetve harmadvonalbeli kezelesi lehe- tosegre is, melyek egyik alter- nativaja lehet a fejlesztes alatt alio szer. A Bayer tradicionalis teriile- te a nogyogyaszati endokrino- logia. Ket igen gyakori, nagy szocialis es lelektani terhet je- lento nogyogyaszati betegseg, a joindulatu mehizomdaganat (myoma) es az endometriozis hosszu tavu kezelesere szolga- 16 uj progeszteron receptor mo­dulator klinikai vizsgalata van folyamatban. A Bayer Magyarorszagon is kiterjedt klinikai vizsgalati te- vekenyseget folytat, igy ezek- kel a hatoanyagokkal a hazai vizsgalohelyek es szakembe- rek is tapasztalatot szerezhet- nek. Az utdbbi ot ev soran 32, nagy betegletszamu vizsgala- tot zart le a gyogyszerceg ma­gyarorszagi centrumokban. A vizsgalatok soran tobb mint 3000 hazai beteg reszesiilt az uj terapiakban, es 180 korhazi vizsgalohellyel alakitottak ki egyuttmukodest. Az uj hato- anyagok dinamikus fejlesztese miatt az elmult ev a magyar­orszagi vizsgalatok szamanak folyamatos emelkedeset hozta. Jelenleg is 13 klinikai vizsgalat folyik, es hamarosan 11 tovab­bi vizsgalatot is elindit a ceg, 3 protokoll pedig megvalositha- tosagi ertekeles alatt all. ■ VG A 1 i k i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents