Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-26 / 121. szám
6 GAZDASAG 2014. MÁJUS 26., HÉTFŐ Nem dőlt még el a folytatás eszközkezelő Eddig senkit sem kellett kiköltöztetni Csillag Tamás: a vártnál lényegesen jobban alakulnak a fizetések Megállni látszik a hitelintézeti szektor zsugorodása jövedelmezőség A hitelintézetek 2014 első negyedévi összesített adózás előtti eredménye 76.8 milliárd forint volt, ami 17.9 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett statisztikai adatokból. Ebből a bankok 75,4 milliárd, a szövetkezeti hitelintézetek 1,7 milliárd, a hitelintézeti fióktelepek pedig 2,3 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. Az év első három hónapjában a 142 nyereséges hitelintézet 94,5 milliárd forint nyereséget, a 28 veszteséges hitelintézet pedig 17,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A hitelintézetek összesített adózás utáni eredménye 69,9 milliárd forint volt, 15,3 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi első három hónapban. A bankszektornál ugynakkor némileg kedvezőbben alakult a kép: itt 68,94 milliárdos első három havi adózott eredményt mutatott ki az MNB, amely 5,56 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hitelintézetek kamateredménye az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 1 százalékkal, jutalékeredménye pedig 27,5 százalékkal emelkedett: utóbbit a tranzakciós illeték áthárítása indokolta. Mindezek eredőjeként a hitel- intézetek átlagos jövedelmezősége romlott az idei első negyedévben: az eszközjövedelmezőség (ROA) egy év alatt 0,5 százalékról 0,4-re csökkent, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig 4,8-ról 4,3 százalékra. Mérleg oldalon ugyanakkor valamivel biztatóbb a helyzet: a jegybanki statisztikák szerint a hitelintézetek mérlegfőösszege 0,5 százalékkal nőtt, az első negyedév végén 31 ezer 315 milliárd forintot tett ki. A bankoknál viszont nem sikerült megtörni az eddigi trendet: a bankszektor összesített eszközállománya 25620,8 milliárd forintot ért el március végén, amely 3,76 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A hitelállomány tovább zsugorodott a bankoknál: a 13784,1 milliárdos, első negyedév végi mennyiség 5,55 százalékos éves mérséklődés eredménye. Hasonló a helyzet a betéteknél is. ■ B. M. A bankok és az ügyfelek is elégedettek a Nemzeti Eszközkezelővel, a költségeket viszont az állam állja, így a kormánynak kell eldöntenie, össztársadalmi szinten szükség van-e a folytatásra - mondja Csillag Tamás vezérigazgató. A felajánlott ingatlanok többsége a válságtól mélyebben érintett régiókból származik. Hermán Bernadett- Hol tart a Nemzeti Eszközkezelő az ingatlanok átvételében? Április végén elérte a 19 ezret a felajánlott ingatlanok száma, a megvásárolt és lezárt ügyletek száma pedig 7500- nál tartott. Az év utolsó negyedévére a felajánlások elérik a jogszabályban meghatározott 25 ezres keretszámot, és a vásárlásokat legkésőbb a jövő év közepére le is zárjuk.- A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 120 ezer körül van a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanok száma. Elegendő lesz a 25 ezres keret?- Ezt a két számot nem érdemes összehasonlítani. Nem minden bedőlt hitelnél érdemes, jogszerű és méltányos az eszközkezelő megoldását igénybe venni. Az eszközkezelő az adófizetők pénzéből működik, az állam vásárolja meg ezeket az ingatlanokat, és biztosítja a lakhatást utána. Úgy lett kitalálva, hogy azoknak a családoknak segítsen, akik tartósan nehéz helyzetbe kerültek.- Megtörténhet, hogy 25 ezernél több ingatlant ajánlanak fel?- Igen. Becsülni lehet, de pontosan megmondani nem, hogy mennyi a jogszabályi feltételeknek megfelelő jogosult, és közülük mennyien fordulnak majd hozzánk. A jelenlegi szabályozás szerint 25 ezernél több ingatlant nem vásárolhatunk meg.- Azt mondta kedden a Portfolió konferenciáján, hogy elképzelhető a program folytatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Bencze Tamás ugyanakkor arra célozgatott, hogy nem terveznek ilyet.- Pontosítani szeretnék. Azt mondtam, az elhangzottak alapján a bankok szerint hatásos és jó a program, ők jónak tartanák a folytatását vagy a kibővítését, az ügyfelek részéről is lenne rá igény. A harmadik fél azonban, az állam, mely a költségvetési forrásokat biztosítja. Azt, hogy előnyös-e a folytatás össztársadalmi szinten, a kormányzatnak kell megítélnie.- Mennyi pénzébe kerül a program az államnak?- A megvásárolt 7500 ingatlanért 27-28 milliárd forintot fizettünk ki eddig. Az idén még 8 ezer ingatlant fogunk megvásárolni további 30 milliárd forintért. Azt a 37 milliárd forintot, amit az idén a költségvetés biztosított a számunkra, fel fogjuk használni. Lényeges, hogy minden egyes költségvetési forinttal több mint két forint hitelintézeti követelést váltunk ki. Eddig közel 60 milliárd forintnyi követelés visszafizetését engedték el a pénzügyi szolgáltatók.- Az adósok visszavásárolhatják az ingatlanjukat. Ha ez megtörténik, akkor ez megtérül, nem?- Elvileg megtérül, mivel az adósoknak az általunk kifizetett vételáron lehet az ingatlant visszavásárolni, jelentős visz- szavásárlásokra viszont nem számítunk. Az adósok, sőt az együtt lakó örököseik is határozatlan ideig, akár életük végéig bérelhetik ezeket a lakásokat.- Eközben az eszközkezelő tartja karban az ingatlanokat?- A szabályozás szerint igen.- Mennyi ennek az éves költsége?- Ezt még nehéz megbecsülni. Erre az évre 2,5 milliárd forintot terveztünk hibajavításra, karbantartásra, üzemeltetési kiadásokra, ami szerintem elég lesz.- Ennyi a bérleti díjakból be is folyik?- Ennyi bérleti díjnak be kellene folynia, sőt többnek is, de nem az volt viszont a szempont a bérleti díjak kialakításakor, hogy fedezzék az üzemeltetés költségét, ezeket szociálpolitikai megfontolásokat alapján határozták meg. Mivel eléggé vegyes a portfolió állapota, és még a vásárlások nagy része hátra van, csak körülbelül egy év múlva tudjuk majd megbecsülni, ezek a díjak végül elegendőek lesznek-e az üzemeltetésre.- Regionális vagy más megoszlás látszik a felajánlásokban?- A kezdetektől a keleti országrészből ajánlják fel a legtöbb ingatlant, Pest megyéből is sok felajánlás érkezik, miközben a Dunántúl viszonylag alulreprezentált.- Mik a tapasztalatok a programba került ügyfelek fizetési hajlandóságával kapcsolatban?- A hajlandóság kifejezetten jó, a fizetőképesség kevésbé. Az ügyfelek jelentős részének sok egyéb tartozása is van, náluk gondot jelenthet a bérleti díj. Az eredeti elképzeléseknél viszont lényegesen jobban alakulnak a fizetések, a kiszámlázott lakbérek mindössze 20-25 százalékával csúsznak a lakók, de nagyon intenzíven foglalkozunk a beszedéssel.- Eddig hány lakót kellett kiköltöztetni?- Egyet sem kellett, hiszen ha valaki felhalmozza a maximálisan megengedhető hat hónapos tartozást, még akkor sem költöztetjük ki, csak megszűnik a határozatlan idejű bérleti szerződés, ami helyett felajánlunk egy határozott időtartamút. Eddig 57 esetben kellett felmondanunk a határozatlan idejű szerződést, eddig szinte mindenki elfogadta a felajánlott másik szerződést.- Az ócsai lakóparkkal mi a helyzet?- Január 1-től átsorolta a jogszabály az eszközkezelőhöz, azóta egy kategóriába esik minden üresen álló ingatlanunkkal, vagyis pályázat útján adhatjuk ki. Elsősorban azok pályázhatnak, akik már az ügyfeleink, de el akarnak költözni egy másik ingatlanba. Ha így nem sikerül feltölteni a lakásokat, szociális szempontok alapján más pályázók is elhelyezhetők az ingatlanokban. Az eddig meghirdetett lakásokra jelentős volt a túl kereslet, kizárt, hogy üresen maradjanak. Veszélyezteli az import a magyar borpiac egyensúlyát nepperek Veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát az import, ezért a szaktárca szeretné visszaszorítani a külföldi borok behozatalát - mondta el Kiss Eliza az MTI-nek. A borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük. Jelezte: a hagyományos borhamisítást - amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italt - többféle új módszer is felváltotta, például az olasz borokkal való ügyeskedés. Kiss Eliza elmondása szerint a borászok már korábban is jelezték, hogy az olcsó import letöri a belföldi árakat. A behozott olasz bor nagy része feketén kerül az országba, és információk szerint ennek a jelentős hányadát hamisításra használják fel. Hozzátette, az olasz bor esetenként magyarként kerül forgalomba. Erre utal az is, hogy az olasz statisztikai hivatal vonatkozó adatai rendre jelentősen eltérnek a magyarországi nyilvántartástól. Ez a mennyiség tisztázatlan eredetű borként jelenik meg a magyar piacon - hívta fel a figyelmet. A miniszteri biztos kiemelte: Magyarország a szőlő- és bortermelés területén nem szorul behozatalra, mégis több százezer hektoliter bor érkezik Olaszországból, ami elérheti a belföldi bortermelés 10 százalékát is. Az adatok szerint az importbor nagy részét folyóborként szállítják, vagyis belföldön palackozzák. Ez önmagában még nem jogellenes - szögezte le Kiss Eliza -, csupán fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Vagy a magyar borokkal történt házasítás esetén azt kell a címkére írni, hogy a termék az Európai Unióból származó borok keveréke, és így lehet eladni - tette hozzá. Több esetben a címkén olvasható információ félrevezet. A palackozó magyar borként akarja eladni az olasz - minőségben nem feltétlenül gyengébb - terméket. ■ MTI Adományokat vár a Sólyom Airways GYŰJTÉS Ha összejön 150 millió forint, akkor lesz nyitóbuli is Milliárdokból kampányol a Magyar Turizmus Zrt. Nem adja fel a Sólyom légitársaság, míg legutóbb befektetők jelentkezését várták, most adományokra lenne szükségük. „A múltban elkövettünk minden hibát, amit egy ilyen tevékenységű és méretű gazdasági társaságnál el lehet követni. Nem kertelek, támogatásra, adományokra, pénzre van szükségünk” - írta Lucsik János. A cég ügyvezetője szerint az üzemszerű működtetés megkezdéséhez 150 millió forint hiányzik. A beérkezett támogatások összegéről hetente közleményt adnak ki, tételesen bemutatják, hogy a támogatás összegét mire használták fel. Az adományozók a befizetett összeg ellenében többek között megkapják a „Sólyom lógó” kitűzőt, szerepelhetnek a „Dicsőségfalunkon” és meghívják őket a „nyitó bulira”, amellyel az első járatot fogják ünnepelni. Ennek még nincs időpontja. Terveik szerint kiszolgálnák a magyar charterturizmust, a konferenciaturizmus, sportcsapatok, szurkolók, hangverseny zenekarok, táncegyüttesek, könnyűzenei együttesek, speciális érdeklődésű csoportok utazásának igényeit. Bárkiből tulajdonos lehet: a Sólyom magánszemélyek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, állami vállalatok jelentkezését is várja. ■ VG Az eddigi első és utolsó Sólyom-gép Budapesten „Két évre szóló médiafeladatokra hirdetett tárgyalásos eljárású közbeszerzéseket a Magyar Turizmus” - írta a Kreatív Online. A belföldi és a külföldi megbízások keretösszege nettó két-kétmilliárd forint. A portál emlékeztet: míg 2012-ben nettó 1,5 milliárd forintos szerződést kötöttek a külföldi megbízáson dolgozó MEC-vel, és ugyaneny- nyit a belföldi tendernyertes I.M.G.-vel, addig ezt az összeget most fél-félmilliárd forinttal fejelték meg. Mindkét megbízásnál ugyanazt várják el a nyertestől: médiastratégia- és médiaterv készítés, médiavásárlást, a kampányok utóértékelését és egyéb ügynökségi szolgáltatásokat. A külföldi kommunikáció 23 országban zajlik majd. A kiírás szerint a szerződés időtartama is ugyanaz mindkét esetben: a kiválasztott cégekkel 2014. június 30. és 2016. június 30. között dolgoznak együtt. „A MEC nyerte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei médiaügynökségi szolgáltatások igénybevételére kiírt médiatenderét is” - írta a Kreatív Online. A cég egyedüli pályázó volt, így nettó 45 millió forintért köthet szerződést a BGYH-val. A feladat az ajánlatkérő hirdetéseinek és pr-anyagainak megjelentetésére szólt a nyomtatott, az elektronikus és közterületi médiában. ■ VG
