Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám
2014. MÁJUS 4., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Jó évet zárt a Boehringer Ingelheim gyógyszer Mind működési eredményét (2,1 milliárd euró), mind árbevételét növelni tudta 2013-ban a Boehringer Ingelheim. A gyógyszeripari vállalat körülbelül 14,1 milliárd euró nettó forgalmat generált, ami 1,4 százalékos árfolyam-korrekció utáni növekedést jelent. Az aktuális pénzügyi évre a vállalat a tavalyihoz hasonló nettó forgalmat vár. A kutatás-fejlesztési kiadások, melyek 2012-ben a nettó értékesítés 19 százalékát tették ki, 2013-ban 19,5%-ra nőttek. A vállalat mintegy 2,7 milliárd eurót fordított erre a célra. 2013-ban a működési tevékenységből származó eredmény teljes mértékben fedezte a beruházásokat. A lezárult pénzügyi évben a Boehringer Ingelheim összesen 600 millió eurót fektetett be tárgyi és nem tárgyi eszközökbe. A vállalat többek között növelte a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésére szolgáló inhalálóeszköz gyártókapacitását német gyártóhelyein, Dort- mundban és Ingelheimban, mely 57 millió euró költséggel járt. További 23 millió eurót fektetett be gyártóhelyeinek és a kémiai kutatási-fejlesztési laboratóriumának kibővítésére Shanghaiban, Kínában. A cég jelenleg világszerte több mint 47 ezer munkatársat foglalkoztat, ami 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Zalai Gábor igazgató A cég az elmúlt évben 11 milliárd euró nettó forgalmat generált a vényköteles készítményeivel, ami a vállalat legfontosabb üzletága. Ez a nettó értékesítés 77%-át adja. Amellett, hogy bevezette a COPD kezelésére szolgáló új hatóanyagot, a Boehringer a tüdőrák egy speciális fajtájának célzott terápiájával az elmúlt évben sikeresen belépett az onkológia területére is. A vénynélküli készítményekkel a vállalat 6,3%-os nettó forgalomnövekedést ért el, ez körülbelül 1,5 milliárd eurós nettó forgalmat, a teljes nettó értékesítés 11 százalékát jelenti. A cég harmadik, állatgyógyászati üzletága tavaly elérte az egymilliárd euró nettó forgalmat, ez adja a teljes nettó forgalom 8 százalékát. A legnagyobb forgalommal rendelkező termék 260 millió euróval idén is a vezető sertésvakcina volt. A Boehringer biogyógyszerészeti üzletága 2013-ban 449 millió euró nettó forgalmat generált. Magyarországon, a fokozódó árverseny ellenére is sikerült a cégnek a piaci átlag feletti eredménnyel zárnia az évet: 2013-es forgalma 11,8 milliárd forint volt. A legnagyobb bevételt a COPD-készítménye hozta, de sokat számított az is, hogy tavaly januárban befogadta a tb a vállalat új vércukorszint-sza- bályozó készítményét. ■ VG Spórolni kellene a vérrel óvsz A kórházakat semmi nem ösztönzi a takarékosságra Egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül a műtétekhez szükséges vérmennyiség biztosítása, miközben a kórházak még mindig nem takarékoskodnak a vérrel. Az intézmények az európai ár töredékéért kapják a vér- készítményeket, amelyekért ennek ellenére is több százmillió forinttal tartoznak a Vérellátónak. Haiman Éva A lakosság elöregedésével több nagy beavatkozást kell végezni, valamint a sok folyamatos vérpótlásra szoruló onkohe- matológiai beteg miatt is mind több vér kell. A véradók száma azonban nem növekszik, hosz- szú évek óta a lakosság 3 százaléka ad vért, a fiatalokat nagyon nehéz bevonni, így a rendszeres donorok szintén jelentős számban érik el lassan a 65 éves korhatárt, amely fölött már nem adhatnak vért - nyilatkozta lapunknak az Országos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) szakmai főigazgató-helyettese. Nagy Sándor elmondta: a probléma ezért csak úgy kezelhető, ha a felhasználói oldal, vagyis az egészségügyi intézmények, sokkal körültekintőbben gazdálkodnának a vérrel - magyarázza Nagy Sándor. Vagyis mind többször használják az úgynevezett vértakarékos eljárásokat, másrészt mindent megtesznek azért, hogy a minimálisra szorítsák a leselejtezett vérmennyiséget. Az Országos Vérellátó Szolgálat egy országjárást is szervezett az intézmények „meggyőzésére”, ez azonban két okból sem olyan egyszerű. Egyrészt azok a vérmentő eszközök, amelyek összegyűjtik, tisztítják a beteg vérét, majd visszavezetik a testbe, négy- szer-ötször drágábban készítenek elő egy egység vért. Egy egység vörösvérsejt-ké- szítmény ára Magyarországon jelen pillanatban nagyon alacsony: 7300 forint körül van, míg az európai átlagár meghaladja a 20 ezer forintot, ami sajnos nem ösztönzi takarékosságra az intézményeket. Ezért becslések szerint - mert erről nem vezetnek statiszti-, kát - évente nagyjából tízezer egység vér a kukában végzi, mivel bár megrendelik, végül mégsem használják el a határidő lejártáig az intézmények. Az évi mintegy 400 ezer egységhez képest ez ugyan nem jelentős mennyiség, ahhoz képest viszont igen, hogy ez megfelel az ország egy egész heti szükségletének - jelzi az ÓVSZ szakmai főigazgató-helyettese hozzátéve: bár nincs olyan ország, ahol ne kellene kidobni lejárt, leselejtezett vért, mindenképpen arra kell törekedni, hogy ennek aránya minimális legyen. A tervezett vérgazdálkodás mellett például azzal is, hogy ellenőrzött körülmények között tárolják a vért, hogy amennyiben nem Több százmilliós kintlévőség A kórházak által a vérkészítményekért fizetett térítés jóval alatta van az előállítás önköltségi árának. Azért, hogy az ÓVSZ ezen mégse veszítsen, a központi költségvetés évente 1,7-1,8 milliárd forinttal kiegészíti a szolgálat büdzséjét. Ez sem tudja azonban kompenzálni azt a veszteséget, amit az alulfinanszírozottság miatt a laborvizsgálatoknál szenved el a vérellátó: az évi 13 milliárd forintos költségvetésből ez egymilliárdot jelent. Az olvadási faktorok előállításához szükséges plazmát szintén csak jóval önköltségi áron alul veszi át tőlük a Humán Bioplazma Kft. Az ÓVSZ finanszírozását tovább nehezíti, hogy a kórházak már 600-700 millió forinttal tartoznak neki. használják fel, az ÓVSZ vissza tudja venni azt. A biztonságos vérellátáshoz Magyarországon évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente mintegy félmillió önkéntesnek kell vért adnia. A Magyar Vöröskereszt véradásszervezés szakmai vezetője, Major János elmondta: ma elsősorban a happeningsze- rű rendezvényekkel lehet felhívni a figyelmet a véradás fontosságára. Az egyetemek között nyolcadik éve tartanak véradóversenyt, és tavaly már 13 ezer diákQf sikerült mozgósítani, nem utolsósorban az utóbbi években egyre inkább elterjedt netes toborzási módszereknek, közösségi oldalakon közzétett felhívásoknak köszönhetően. Tavaly összesen csaknem 56 ezren jelentkeztek első alkalommal véradónak, az országban szervezett 13 ezer véradóeseményen pedig csaknem félmillióan adtak vért. A véradásszervezést az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött szerződés alapján végzi a Magyar Vöröskereszt, ez utóbbi donoronként 740 forintot kap ezért a tevékenységért. Ez évente nagyjából háromszázmillió forint bevételt jelent, és 90 százalékban fedezi a Vöröskereszt költségeit - tudtuk meg Beder- na Györgytől, a humanitárius szervezet gazdasági vezetőjétől. Növekedett a munkahelyi balesetek száma tavaly munkaügy 1990-ben még több mint 33 és fél ezren, az ezredfordulón már alig több mint 28 ezren, 2010-ben pedig már „csak” húszezren szenvedtek munkahelyi balesetet hazánkban. Tavaly az egy évvel korábbinál kicsit több, összesen 17 222 munkahelyi balesetet jelentettek a munkáltatók. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 187 esetet minősített súlyosnak, statisztikái szerint tavaly 53-an veszítették életüket munkavégzés közben Magyarországon. A legtöbb balesetet Budapesten regisztrálták, a legtöbb halálos kimenetelű - 9 - azonban Pest megyében történt. Az adatokból az is kiderül, hogy a legtöbbször az 50 és 250 fő közötti, valamint a 10 és 50 fő közötti létszámú cégek dolgozóit éri baleset. Leginkább a 35 és 44 év közötti férfiak szenvednek balesetet munka közben. ■ Több mint 52,5 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki 2013-ban A munkabalesetek szempontjából továbbra is a gépipar számít a legveszélyesebb I ágazatnak, ezt követi az ipar, a raktározás és szállítmányozás, valamint a kereskedelem, majd némileg meglepő módon az igazgatás és oktatás. A munkavédelmi felügyelők ma már nemcsak munkaügyi, de munkavédelmi irányelvek mentén is eljárnak. Az ennek során végzett „megelőző” intézkedések részeként szabálytalanság esetén annak megszüntetésére kötelezik, mégpedig megadott határidővel a munkáltatót, vagy felfüggesztik a veszélyes tevékenységet, illetve az adott munkaeszköz használatát. Az előbbire ta- ! valy 574, az utóbbira összesen több mint 160 alkalommal került sor. A felügyelők összesen 2681 esetben intézkedtek, 142 alkalommal összesen több mint 52,5 millió forint munkavédelmi, illetve több mint hétmillió forint eljárási bírságot szabva ki. Három esetben büntető feljelentést is tettek a munkáltató ellen. ■ VG Fejjel irányítható kerekes széket fejlesztettek ki tőke Százmilliót kaptak a feltalálók, hogy mielőbb elérhető áron piacra kerülhessen a termék Százmillió forintot fektet a NowTechnologies Zrt.-be az AVEC Csoporthoz tartozó OTP - Day One Magvető Tőkealap. Az elsősorban orvosi és gyógyászati segédeszközök fejlesztésére specializálódott, számos hazai és nemzetközi díjat nyert startup egyik legígéretesebb fejlesztése a nyaktól lefelé bénult emberek életét megkönnyítő GyroSet, amelynek segítségével a mozgássérültek fejük mozgatásával irányíthatják kerekes széküket. Az innováció számos olyan további lehetőséget rejt magában, amelyek még jobban segíthetik a rászorulókat: a Akár önálló munkavégzésre is képesek lehetnek a sérült emberek headsetből, Android alkalmazásból és az operációs rendszerrel kompatibilis eszközből álló találmány lehetővé teszi, hogy a headsetet viselője egérként alkalmazza, aki így a számítógépet is használni tudja. Ennek köszönhetően a mozgásukban korlátozott emberek akár önálló munkavégzésre is képesek lesznek, valamint olyan kommunikációs és navigációs alkalmazások is hozzáférhetővé válnak számukra, mint a videótelefon, a GPS, a képernyő-billentyűzet és a hangszintézis. A gondozók a saját okostelefonjuk segítségével távolról kapcsolatba léphetnek a székkel, fogadhatnak riasztásokat, és készüléküket másodlagos joystickként használhatják a kerekes szék'ek irányítására. Az első prototípus elkészítéséhez a kezdeti tőkét We- iszbart Zsolt, a Valley Con- nect alapítója adta, ő segítette a csapatot a tőkebevonási folyamat során is. A tesztelés jelenleg is folyik a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjában. A százmillió forintos befektetés célja, hogy minél hamarabb a végfelhasználók számára is elérhető áron megvásárolható legyen a termék. ■ VG A fiatalokat a legnehezebb megnyerni a véradásnak, pedig már a közösségi portálokon is „toboroznak”. Messze is már a félmilliós donorszám.
