Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-23 / 119. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. MÁJUS 23., PÉNTEK Kóczián Géza gyógyszerészre, orvosláskutatóra emlékeztek Nagyatád A művelődési ház kamaratermében mutatták be Kóezián Géza korabeli doktori disszertációjának modernizált kiadását, mely a támogatók révén jelenhetett meg. Ormai István polgármester kiemelte: Nagyatádon és környékén Kóczián Géza neve egyet jelentett a gondolkodó, kutató értelmiséggel. Kitűnő ismeretterjesztő is volt Nagyatád első díszpolgára. Tevékenységét mérceként állították a díszpolgárok kiválasztásában. Szabó László professzor, a „Kóczián Géza Asztaltársaság” elnöke elmondta: a Kóczián családban közel ötven gyógyszerész található. Kiemelkedett közülük Kóczián Géza, aki nem csak kutatta a népi orvoslást, hanem terjesztette is azt, nem csak Magyarországon, hanem Erdélyben és a Felvidéken is. Nagyon sok idős emberrel találkozott, akik mind örömmel mondták el tapasztalataikat a gyógynövényekről, azok gyűjtéséről és alkalmazásukról. Mindez megtalálható a kiadványban, melynek értelmezését széljegyzetekkel is segítették a szerkesztők. A hatalmas adattárat sok kép illusztrálja. Kóczián Zoltán Gergely, a mester fia, a fő munkát vállalva, segítőivel gépelte és rendezte a kiadványt. Megköszönte a közreműködők hathatós erkölcsi és anyagi segítségét. Az ismertetőt követően a résztvevők a helyi múzeumban kiállításon tekinthették meg Kóczián Géza munkásságát, betekintést nyerhettek a gyógynövények világába. Kóczián Géza szellemi hagyatéka a magyar gyógyszerészeiben és etnobotanikában maradandó értéket adott, hiteles forrásmunka marad az utódok számára is. ■ Györke József Sokan meg is vették a kötetet Kovács Gábor „Az MDP Somogy Megyei Bizottságának: A Somogyi Hírlapnál a következő megnyilvánulások hangzottak el: Sz. főszerkesztő közölte E-vel, hogy a szerkesztőséget az ősz folyamán felszámolják. Ő már intézkedést tett a fővárosban az ismerősein keresztül, hogy őt és Cs. szerkesztőt a pesti lapoknál helyezzék el, a többi munkatársat különböző minisztériumok sajtó- osztályán. K. szerkesztő megjegyezte, hogy éppen ideje, hogy valami történjen, mert ezeket a fejetlenség jellemzi, mondván a párt vezetőségére.” így tájékoztatta egy ügynök az Államvédelmi Hatóságot 1950 augusztusában arról, hogy milyen beszélgetés folyt a Somogyi Hírlap szerkesztőségében. Rövidesen valóban átalakult az újság, megjelent a Somogyi Napló, majd 1951 elején a Somogyi Néplap. Minderről egy most készülő könyvben olvashatunk. Berta Gyula kaposvári író örökíti meg a somogyi ÁVH történetét. Korábbi műveiben megírta már a kaposvári börtön, a somogyi pandúrok és betyárok életét. A Kaposvár rendőrségének történetéről szóló könyvéhez kutatott éppen a levéltárban, amikor kezébe akadtak az ÁVH titkos jelentései. Ezek képezik a készülő könyv alapjait, amelyből sokat megtudhatunk a rettegett szervezet életéről.- Én magam is sok új ismerettel gazdagodtam - mondta a készülő munkájáról Berta Gyula. - A somogyi ÁVH 1949-ben alakult meg pécsi központtal. Kaposváron a Kossuth Lajos utca 26 szám alattvolt az első székhelye. Először csak tizenketten voltak, 1950-ben már százhuszonötén szolgáltak a megyében, de érdekesség, hogy egyetlen somogyi sem volt köztük, Budapestről és az Alföldről vezényelték ide őket. Kiköltöztek a régi Leányotthon épületébe, mert ezt belügyi laktanyának építették, A múltat kutatja a levéltárban. Berta Gyula a készülő új könyvében a somogyi ÁVH titkairól rántaná le a leplet majd rájöttek, hogy nagyon távol van a belvárostól, és visszatértek a Kossuth Lajos utcába, a 48 szám alatti házba. Az ÁVH alkalmazottai kiváltságos helyzetben voltak: amikor az '50-es években éhezés és jegyrendszer volt, nekik hetente három kiló hús és ugyanannyi cukor járt, valamint öt liter bor. Bármilyen lakást elfoglalhattak, ami csak megtetszett nekik, kiköltöztették a tulajdonost. Kaposváron is volt erre példa, nem is egy. Az író szerint az Államvédelmi Hatóság elsőként az egyházra terjesztette ki az ellenőrző szerepét Somogybán. A parancsnokság arra utasította ügynökeit, készítsenek jelentéseket, például arról, mennyire aktív az alsópapság, hogyan viszonyul a felsőpapsághoz, készítsenek környezettanulmányokat azokról a polgári személyekről, akiknél a missziós papok megszállnak. Térjenek ki arra, hogy tapasztalható-e lazulás az egyházi hierarchiában, főként erkölcsi vonatkozásban, fogalmaz a korabeli irat. Az egyház mellett a kulákokat is üldözték. A korabeli jelentés szerint egy böhönyei középparasztról azt jegyezték fel bűneként, hogy a „ felszabadulás előtt vezető szerepet töltött be a községben, állandó ösz- szeköttetésben állt az úri körökkel, politizál a kulák barátaival a saját házában, és esténként az Amerika Hangja rádiót hallgatják. ” Somogybán a jugoszláv határvidékre is nagy gondot fordítottak, amikor Titot láncos kutyának bélyegezték, mindenkit kitelepítettek a határ mellől, aki nem volt proletár, még a kocs- márosokat is. Az ÁVH különösen ügyelt az ünnepnapok rendjére, mint amilyen Sztálin születésnapja volt, amikor még a papoknak is misét kellett tartaniuk, amikre azonban csak két-három ember ment el. Bezzeg tömve voltak a vállalati ünnepségek, amelyekről az Állam- védelmi Hatóság hangulatjelentéseket írt. Ezekből tudhatjuk, hogy az egyik kaposvári vállalatnál passzívak voltak a dolgozók, nem lelkesedtek eléggé, csak néhányan szóltak hozzá. Erről így emlékeztek meg a jelentésben: „ Ekkor emelkedett szólásra Sz.Gy., aki a szombaton rendezendő vacsora iránt érdeklődve megkérdezte, hogy lesz-e savanyú uborka. Ezzel elvonta a dolgozók figyelmét, nevetségessé tette a gyűlést. ” Nem is maradt el a retorzió, az illető három hónap börtönt kapott a beszólásáért. Az ünnepekről a legnagyobb titokban elejtett tréfásnak szánt megjegyzések sem kerülték el az ÁVH figyelmét, az említett Sz. főszerkesztő például szűk baráti körben így nyilatkozott a kaposvári városi tanács megalakulásával kapcsolatban, hogy „ mindenki köteles piros szalagot kötni a farkára a városi tanács méltó megünneplésére.” Berta Gyula néhány hónap múlva fejezi be a munkáját, és szeretné kiadatni az ÁVH-ról szóló könyvét. Börtön a savanyú uborkáért emlékezet Könyv a somogyi ÁVH történetéről titkos jelentésekből A somogyi ÁVH történetét dolgozza fel egy kaposvári író, aki nemrégiben a levéltárban bukkant egy eddig elfelejtett forrásra. Korabeli ügynöki jelentések tömege került a birtokába. Népi játékokkal ismerkedtek az óvodások Nagyatádon A jászkarajenői Magor Magyarjai Hagyományőrző Egyesület szerzett vidám napot a hat nagyatádi óvoda 280 lurkójának. Barhács Attila egyesületi elnök elmondta, a népi játékok megszerettetésével csalogatnák el a gyerekeket a tévétől és a számítógépektől. Fontos, hogy a kicsik is megismerjék dédszüleik fából készült játékait, készítsék el azokat, ápolják a hagyományokat. Az óvodások megismerkedtek a hordólovaglással, a fakörhintával, a célbadobást, kardvívást, patkó dobást is gyakorolták. Az ügyesebbek meg is koronázhatták társukat a madzagok megfelelő mozgatásával. Perger Pé- temé óvodavezető elismeréssel szólt a hagyományőrző csoport j színvonalas programjáról. ■ Györke József Kevésnek bizonyult a néhány óra Dunántúli lakodalmas a görgetegiekkel szépkorúak Ezúttal Csopakon a 12. Közép-Dunántúli Regionális Nyugdíjas Találkozón léptek színpadra a csokonyavison- tai és a görgetegi idősek népszokással: Demeter-napi juhászbállal és dunántúli lakodalmassal. Az előadás jól sikerült, mindkét csoportot máris meghívták több helyre is. Meglepetésként a veszprémi Petőfi Színház operett-gáláját nézték meg. ■ G. A. Sikert arattak a görgetegiek Eladó a cserénfai krosszpálya? Egyelőre düledező romhalmaz tervek A tulajdonos ma már mezőgazdasági hasznosításban gondolkodik, munkahelyek létesülhetnének a területen Düledező romhalmazzá vált a cserénfai motorkrosszpálya tribünje, ami mementóként utal a régi dicsőségre, amikor a '90-es évek elején hat világbajnoki futamot is rendeztek a kis somogyi településen. Akkor sokan turistaparadicsomot álmodtak a környékre. A falusi turizmus térnyerése helyett azonban az enyészeté lett a főszerep. Nemrég megmozdult valami: Papp Lajos cserénfai polgármester szerint a pályát eladásra hirdették meg, úgy tudja, hogy 40 millió forintot kémének a területért. Örömmel fogadnák, ha ide települne egy vállalkozás, munkahelyek létesülhetnének, az iparűzési adóból pedig bevételhez jutna a község. Ez azonban jelenleg csak vízió, értékelte a helyzetet. ■ 1993-ban világszenzációnak számított, hogy a mezőnyben voltak a sportág legendás alakjai, mint Donny Schnüt, vagy Ste- fan Everts. 1996-ban volt az utolsó világbajnoki futam Cserénfán, az akkor 17 éves francia Sebastien Tortelll utasította maga mögé a többi versenyzőt. A krosszpálya tulajdonosa névtelenséget kérve azt nyilatkozta: nem határozott célja az eladás, a piacot akarta tesztelni. A pálya már nem alkalmas motoLebontásra ítélve. A tribün torzója eltűnik majd, a pálya területe hasznosításra vár, most csak a gaz burjánzik rozásra, a tribün lebontásra van ítélve. A 35-40 hektáros terület harmada van a birtokában. A hajdani pálya egyes részein lovastanya létesült, a salakmotorpályá- ra akácost telepítettek. A tulajdonos a cserénfai krosszpálya helyén mezőgazdasági tevékeny- • ség folytatásában látna fantáziát. Elmondása szerint hasonló témájú pályázati tervei vannak a területre, ezzel munkahelyek létesülhetnének a környéken. Kész elképzelései vannak, de a részletekről még korainak tartotta beszámolni. A terület összközmű- vesített, víz és villany van, szerinte ez növeli az értékét, de a hasznosításhoz jelentős átalakításra lenne szükség. ■ K. G. ■ Ön nyilvánosságra hozná az ügynöklistát? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.
