Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-16 / 113. szám

2014. MÁJUS 16., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Ismerkedés a láthatatlannal Barcson egészséghét A tapasztalat az, hogy a vak embert megnézik, de nem tesznek semmit Számítanak a környeze­tükben élőkre, de nem mindig kapnak segítséget. Egészséghéten mutatták be világukat Barcson a somogyi vakok és gyengénlátók. leki Gabriella Az ön vérnyomása 117 per 62, a percenkénti szívverése 75. A WHO besorolása szerint az ön vérnyomása ideális. A modern kor vívmánya az okos, beszé­lő vérnyomásmérő, amelyet va­kok és gyengénlátók számára fejlesztettek ki, és amit például ki is próbálhatott bárki, aki el­látogatott a Somogy Megyei Va­kok és Gyengénlátók Egyesüle­tének barcsi rendezvényeire. A városi könyvtárban a héten kétszer 80-80 gyerek is bekap­csolódott a programokba, hogy megismerkedjen a nehézségek­kel élők hétköznapjaival. A már említett intelligens vérnyomás- mérő mellett - amely az újság­író vérnyomását ilyen ideális­ként jellemezte - hangos mér­leget vagy épp ultrahangos bo­tot is kézbe vehettünk, letesz­telhettünk működés közben.- Elsősorban a vakok min­dennapi életét mutatjuk meg az embereknek, mert sajnos nem ismerik azt - mondja Lu­kács József az egyesület barcsi csoportvezetője. - Sajnos nem igen fogadják el vakokat az em­berek, sokan úgy viselkednek, mintha leprások lennének; megnézik, ha bottal közleked­nek, de nem tesznek semmit, inkább messzire elkerülik, hogy segíteni ne kelljen. A Rubik-kockát látónak sem egyszerű kirakni. A vakok mindennapjaival ismerkedtek Barcson Rámutat, hogy a vak ember­hez oda kell menni és megérinte­ni, mert ő nem látja, ki megy hoz­zá s mit akar. Ez után kérdezzük meg, hogy miben segíthetünk. Fontos ugyanis tudni, hogy a vak ember nagyon nehezen mozdul ki a lakásából, és ha mégis meg­teszi, azt csak jelentős indokkal: például ügyet kell intéznie. A barcsi rendezvényen a min­dennapi élethez szükséges se­gédeszközöket is bemutattak, nagyítót, Braille-írógépet, vagy kipróbálhattuk a sötét szobá­ban a könnyűnek egyáltalán nem mondható zoknipározást, rajzolást vagy írást. Sőt még a vakoknak szóló társasjátékot is. Az egyik sorba a lyukas négy­zetet, a másikba a sima felületűt kellett tenni. Nem volt egysze­rű. A hölgy, aki a társasjátékot bemutatta, később magáról is mesélt: elmondta, egy autóbal­eset következtében vesztette el látásának nagy részét: kamion rohant beléjük frontálisan.- Az új technológiák nagyon sokat segítenek, akár olyan na­A hűséges barátra bízzák az életüket már ókori ábrázolásokon is megjelentek a vak koldusok, akiknek kutya volt a segítője. Szervezett képzésük a XVIII. század során kezdődött. Az első világháborúban aztán a megva­kult veteránokat segítették, majd az 1940-es évektől kezdő­dő genetikai és viselkedéstudo­mányi kutatások tették lehetővé a minél sikeresebb vizsgáztatá­si arányt. a megfelelő testméreten kívül kényes egyensúlyban kell lennie a kutya szófogadásának és ön­állóságának, bátornak, agresz- sziómentesnek kell lenniük. Ezért nem válhat bármelyik ku­tya vakvezető társsá. A legalkal­masabbak például a német ju­hászok, labrador és golden ret- rieverek, angol szetterek. a megfelelő kutyák kiválasz­tása már az alomban elkezdő­dik. A kölykök nevelése, szocia­lizációja gondosan kiválasztott családoknál történik. Képzésük egy-két éves korukig tart. gyító is létezik, ami felolvas­sa a szöveget - tette hozzá Lu­kács József. - Az okostelefono­kat is tudjuk használni, beke­rült a palettába, mint segédesz­köz. Hangosan elmondja példá­ul az sms szövegét. A barcsi vakok és gyengén­látók képviselője elmondta azt is: a jelenleginél jóval több vak­vezető kutya kellene. Ez azon­ban nehézkes, hiszen az ebek kiképzési ideje 1,5-2 évet vesz igénybe. Mai sorsok a roma holokausztról szóló kiállításon fotókiállítás A holland fotós kivándorolt szülők gyermekeként, zsidóként és üldözöttként maga is érintett Sárkányok, várak, virágok a kaposvári Toldi-iskola galériájában KARÁCSONY EMESE pécsi grafi- kusművész selyemképeiből nyílt kiállítás a kaposvári Toldi isko­la galériájában. A selyemfest­mények, az alkotó különleges technikája révén csodálatos, színes mesevilág költözött az iskolába, sárkányok, várkasté­lyok, tündérek és virágok között tanulhatnak a toldisok. A fiatal pécsi grafikus Kapos­váron járt középiskolába. Több településen - például Budapes­ten, Balatonlellén - is megis­merhették már munkáit. Kapos­vári tárlata június 13-ig lesz lát­ható. Az őszinte kibeszéléssel előzhető meg, hogy megismétlődjön a tragédia Varázslatos világba csöppenhettek a Toldi-iskola diákjai A roma holokausztról nyílt em­lékkiállítás csütörtökön a Ka­posvári Egyetemen. Jutka Rano Túlélők című összeállítása olyan képsorozattal emlékezik a népir­tásra, amelyen a túlélőket saját környezetükben, sokszor család­tagjaikkal együtt örökítette meg. A holland fotográfus kivándorolt szülők gyermekeként, zsidóként és maga is üldözöttként érintett a témában, egy holland paraszt­családnál rejtőzködve élte túl a második világháborút. 2006-ban Magyaroszágon járva határozta el, hogy szeretne megemlékez­ni a magyar romák holokauszt- járól. Ezekről a fotókról mai ci­gányemberek, mai életek, mos­tani sorsok köszönnek vissza, mondta ünnepi megnyitó beszé­dében Takács István, a Kaposvá­ri Egyetem oktatója. A roma ho­lokausztról kevés a szakirodalmi munka. A zsidóság és a cigány­ság kultúrája különbözik: a zsi­dóságé az írásbeliségen, a köny­vön alapul, míg a romáké a szó­beliségen, a meséken. Fotói olyan korban szólnak a fiatalokhoz, melyben a képek jelentősebbek, mint az írásbeliség. A túlélők pe­dig egyre kevesebben lesznek, és hamarosan eljön az idő, amikor már nem lesznek közöttünk. Új korszak jön, és arra kell vigyáz­ni, nehogy megismétlődjön az értelmetlen brutalitás, ez pedig csak úgy lehetséges, ha őszintén kibeszéljük a történteket. ■ K.G. D-dúr. Kiing Márk kaposvári egyetemista D-dúr című fotóját is beválogatták a Budapesti Művészetek Palotájá­ban megnyílt fotókiállításra. 240 pályázótól 24 fotót választott ki a zsűri. Se a holding, se a közgyűlés nem tudta, hogy a város a megrendelő ► Folytatás az 1. oldalról A különös kérdéssor azóta a vá­rosi közgyűlést is megjárta, ahol a vezetés nem tudott választ adni arra, ki rendelte a felmé­rést. A lepel most lehullt: a köz­vélemény-kutatás egy nagy uni­ós pályázat eleme. Kaposvár a Szervezetfejlesztés a konvergen­cia régiókban lévő önkormány­zatok számára című pályázaton nyert, aminek kötelező eleme volt a közszolgáltatások minősé­gének javítására irányuló felmé­rés. Ezt Kéki Zoltán címzetes fő­jegyző válaszolta kérdésünkre. A Kapós Holding Zrt. alapvető cél­ja a város polgárainak az elége­dettsége, így kíváncsi a vélemé­nyükre is. A holding és a Város- gondnokság összes közszolgálta­tására kiterjedt az 1200-as min­tán végzett felmérés, ami pályá­zati forrásból nettó hétmillió fo­rintba került. Természetesen ér­dekli a várost az is, írta a főjegy­ző, hogy a közszolgáltatások mi­nőségének megítélését befolyá­solja-e olyan tényező, amelynek egyébként semmi köze az ivóvíz­hez, a hulladékszállításhoz vagy a távhőhöz. Felvetődött ugyanis a panaszos városlakókban, hogy a politikai hovatartozásuk vajon milyen befolyással lehet a köz- tisztaság vagy a vízügy értéke­léséhez. A pártválasztásra irá­nyuló kérdések elől ráadásul át­lagosan minden második ma­gyar kitér: itt sem lehetett ez na­gyon másként. Az anonim felmé­résnek azért volt része néhány, a válaszolók közvélemény-kutatá­si kategorizálásához szükséges kérdés, hogy vizsgálhassák a vá­laszok csoportokon belüli esetle­ges eltérését. Mit preferálnának a fiatalok és az idősek, mit az át­lagos anyagi helyzetben lévők és a tehetősebbek, vagy hogy okoz-e eltérő látásmódot a poli­tikai meggyőződés. Kaposvár a szervezetfejlesztésre 39 millió fo­rintot nyert, 130 önkormányzat összesen 3,5 milliárdot, elége­dettségi felmérésekre is. ■ B. T. Kamaracsoportok: második díj és dicséret tánc Az Együd Árpád Alapfo­kú Művészeti Iskola két kama­racsoportja is részt vett a IV. Or­szágos Néptáncversenyen, ame­lyet kamaracsoportok részére hirdettek Békéscsabán. Az alap­fok 6. osztály és a továbbképző 8. osztály tanulóiból álló csoport második helyezést ért el a ver­senyen, felkészítő tanáraik Wil- mekné Almássy Teodóra és Hor­váth Tibor. Az alapfok 4. osztá­lyosokból álló kamaracsoportjá­nak bemutatója dicséretben ré­szesült, felkészítő tanáraik Wil- mekné Almássy Teodóra és Túri Endre. Kötelező és szabadon vá­lasztott táncot kellett bemutatni. A kötelező tánc szabad improvi­záció volt, amelyet somogyi tán­cokból mutattak be a csoportok. A szabadon választott tánc a második helyezést elért csoport­nál dél-alföldi tánc volt, a kore­ográfiát Zóka Éva és Horváth Ti­bor készítette. Az alapfok 4. osz­tályosai pedig szatmári táncot mutattak be, a koreográfiát Wil- mekné Almássy Teodóra és Túri Endre készítette. «M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents