Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-14 / 111. szám

KOZELET* ■rrmrÉtt Megállapodás előtt az iparkamara a gazdaság állapotának és a várható folyamatoknak az áttekintése mellett egy meg­állapodás megkötésében is megegyezett Orbán Viktor kormányfő és Parragh Lász­ló, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a ked­di megbeszélésen - közölte Havasi Bertalan, a Minisz­terelnöki Sajtóiroda vezetője. A megállapodás kiterjed a szakképzés továbbfejlesz­tésére, a felsőoktatás és a felnőttképzés strukturális átalakítására. ■ MTI Nem jogerősen elítélték Biszku Bélát A 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlá­sok miatt felbujtóként, több emberen elkövetett ember­öléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűn­tett és más bűncselekmények miatt 5 év 6 hónap szabad­ságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon ked­den. ■ MTI Bizalmatlansági indítvány Pontáék ellen BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYT terjesztettek be a román el­lenzéki pártok kedden Vidor Ponta szociáldemokrata mi­niszterelnök kormánya ellen, amelyben a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség is részt vesz. ■ MTI Az OECD privatizációt és reformot sürget a társadalmi egyenlőt­lenség csökkentését, a fenntartható gazdasági nö­vekedést célzó reformokat, privatizációt sürget a német kormánynál a Gazdasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) a ked­den Berlinben bemutatott országjelentése szerint. A kilátások kedvezőek, a GDP a tavalyi 0,4 százalék után az idén már 1,9 százalékkal nőhet. ■ MTI Kijev nem tart gázhiánytól válság Az Európai Unió újabb segéllyel erősítené az ukrán hatalmat Június 6-án mutathatia be Orbán Viktor a kormánytagokat Arszenyij Jacenyuk és Jósé Manuel Barroso a keddi brüsszeli megbeszélés előtt. Az unió kaput nyit Ukrajna előtt Az Európai Unió 1,6 milli­árd euróval segíti Ukrajnát. A Nemzetközi Valutaalap hitelével együtt egyre több pénzhez jut Kijev, ám az orosz földgázért változatla­nul nem akar fizetni. VG-összeállítás Arszenyij Jacenyuk ukrán ügy­vivő miniszterelnök lassan visszatérő vendég Brüsszelben, tegnap kormányküldöttség élén vizitált az Európai Unió­nál. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a lá­togatással elégedett lehetett, az ukrajnai helyzettel annál ke­vésbé. Hiszen a Krím után im­már két keleti megye is arra ját­szik, hogy Oroszországhoz tar­tozzon. Jacenyuk is elégedett volt, hiszen az unió 1,6 milliárd eurós hitellel igyekszik támo­gatni a szakadás kellős közepé­re került országot. Ukrajnának most minden pénz kevés, de ami van, arról is nehezen döntenek. A Nem­zetközi Valutaalaptól néhány nappal ezelőtt megérkezett 3,2 milliárd dollárt a tegnapi állás szerint így költik el: 2 milliárd megy az államháztartási hiány javítására, míg 1,2 milliárdot devizatartaléknak sorolnak be. Ebből is látszik, hogy Kijevnek nincs szándékában kiegyen­lítenie 3,5 milliárd dollárra duzzadt gáztartozását az orosz Gazpromnak. Hétfő óta ketyeg az óra: ha az ukránok nem fi­zetnek visszamenőleg, június 3-án Oroszország elzárja a gáz­csapot, s onnantól csak az elő­re kifizetett gázmennyiséget küldi. Kijevet ez láthatóan nem zavarja, válaszul bírósággal fe­elemzők arra számítottak, hogy az ukrajnai válság mi­att Vlagyimir Putyin orosz államfő a következő hóna­pokban nem változtató kor­mány összetételén és tanács­adói testületén. Kedden vi­szont több lap is arról cikke­zett, hogy napokon belül je­lentős változások várhatóak. nyegeti a kedvezményes gáz­szerződést felbontó Gazpromot. Kérdés, hogy Ukrajna milyen csatornákon át tudná pótolni a kieső gázmennyiséget, ám er­ről senki nem kívánt még nyi­latkozni. Az orosz Nyezaviszimaja Gazeta szerint is a gázellátás az egyik kulcskérdés. Tegnapi cikkében idézi az orosz ener­giaügyi miniszterhelyettest, Anatolij Janovszkijt, szerinte fontolóra veszik, hogy kiiktat­ják az ukrajnai gáztározókat. Janovszkij tegnap már arról beszélt egy tanácskozáson, a Jamal-Európa és az Északi A politika mellett a hadsere­get is érinthetik a döntések. Azt már tegnap közölték, hogy 2020-ig megerősítik a Fekete-tengeri hadiflottát: harminc új hajót állítanak csatasorba. A szevasztopoli bázis mellett két-három má­sik krími várost is kijelölnek a flotta számára. Áramlat gázvezeték teljes ka­pacitását, valamint az Opal vezetéket igénybe véve évente 15 milliárd köbméter földgázt szállíthatnának Európába. Ez pontosan megegyezik az ukraj­nai tározók kapacitásával. Ukrajna a május 25-ei elnök- választás után még több gazda­sági segítségben reménykedik, jelképes lépésekről már így is tudunk. A Burisma ukrán energetikai holding igazgatóta­nácsának tagja lett például az amerikai alelnök, Joe Biden ki­sebbik fia, Hunter - noha mos­tanság nem tűnik túl nagy biz­nisznek ukrán cégnek dolgozni. Ukrajna gázimportja a Gazpromtól (milliárd köbméter) * Ebből 2,1 milliárd köbméter reverz ügylet VG-GRAF1KA FORRÁS: GAZPROM, VC Putyin újabb lépésekre készül struktúra A Miniszterel­nökségből minisztérium lesz, amely az összkormányzati koordinációért, illetve az euró­pai uniós források felosztásáért felel - közölte tegnap Lázár János a Magyarország minisz­tériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. A Miniszterelnöksé- j get korábban államtitkárként | vezető politikus elmondta: az előző ciklus 8 minisztériumá­hoz képest így 9 tárca lesz. A 8 szakpolitikai tárca a következő: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztéri­um, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügymi­nisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium. A korábbi közigazgatási és igazságügyi tárca szétvált. A közigazgatás a Miniszter- elnökséghez fog tartozni, a végrehajtási rész, a belügyhöz. j Az igazságügy önállósul. A földművelésügyi tárca a vidék- fejlesztési utóda lesz. Lázár szerint klasszikus értelemben vett igazságügy-, honvédelmi, valamint földművelésügyi tár­ca jön létre. A Külügyminisztériumhoz csatolják a külgazdasági terü­letet. A parlamentben az utób­bi területet államtitkárként, a Miniszterelnökségen belül felügyelő Szijjártó Péter érvelt a változás mellett (értesülések szerint Navracsics Tibor vagy ő lehet a külügyminiszter). Az Emmiről Lázár közölte: dilem­ma volt, hogy túl sok terüle­tet ölel fel, de az országnak a legnagyobb versenyképességi előnye az ember, így a vele foglalkozó összes területet egy minisztériumban kell össze­hangolni. Az ellenzékiek az önálló oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi tárcák mel­lett érveltek. Az indítvány június 6-án léphet hatályba, ezen a napon mutatná be Orbán Viktor az új kormányának tagjait. ■ É. S. Nem sikerült megállítani a magyar orvosok elvándorlását migráció Béremelést és kiszámítható életpályamódellt sürgetnek - Németország maradt a legvonzóbb Az idén eddig 246 orvos, 50 fog­orvos, 133 ápoló, 17 gyógysze­rész, 9 szülésznő és 22 egyéb egészségügyi dolgozó döntött úgy, hogy hosszabb vagy rö- videbb időre hátat fordít a ma­gyar egészségügynek. Ez azt jelenti, hogy csak minimális mértékben mérséklődött a mig­ráció az egészségügyben, az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az Egészségügyi Engedélyezé­si Hivataltól kapott adatokból. Tavaly március végéig össze­sen 495-en.kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, idén ugyanezen időszak alatt 477- en. Az orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók körében az ada­tok enyhe csökkenést mutat­nak, ugyanakkor a fogorvosok, gyógyszerészek és szülésznők között a korábbinál nagyobb az elvándorlók aránya. A legtöbben továbbra is az altatóorvosok, a csecsemő- és gyermekgyógyá­szok, valamint a belgyógyászok közül látják a jövőjüket inkább külföldön biztosítottnak. Míg azonban egy évvel ezelőtt még a háziorvosok, sebészek és szü­lész-nőgyógyászok követték őket a sorban, 2014-ben az utóbbiak­hoz a neurológusok és a pszi­chológusok csatlakoztak, mint a migrációval leginkább veszé­lyeztetett szakmák képviselői. Dénes Tamás Nem változott a magyar egész­ségügyiek számára a legvon­zóbbnak számító országok sor­rendje, ezek: Németország, az Egyesült Királyság, Svédország, Írország, Ausztria és Svájc. Az elvándorlás okai között az első helyen az elmúlt évek fize­tésemelései ellenére is az euró­pai bérekkel összehasonlítva alacsony jövedelem áll. Ezt tetéz­heti, hogy az alulfinanszírozott­ságból fakadó anyagi gondok miatt most már olyan kórház is van, amelyik nem csak a beszál­lítóinak, de a szerződéses orvo­sainak sem tud időben fizetni. A Tolna megyei kórházban most már rendesen késve kapják meg pénzüket a vállalkozó orvosok ­erősítette meg a Tolnai Népújság értesülését az intézmény igazga­tója. „A felettes szerveink és a Kórházszövetség tisztában van az egészségügyi intézmények finanszírozási gondjaival, a leg­felsőbb szintről várjuk a megol­dást. Kiemelt feladatunk, hogy a kórház pénzügyi nehézségei minél kisebb mértékben legye­nek érezhetőek, ennek ellenére kisebb-nagyobb csúszásokkal a jövőben is számolni kell” - mondta Muth Lajos. A Magyar Rezidens Szövet­ség egy korábbi felmérése sze­rint, főleg a fiatal orvosokat a hálapénzrendszer is elüldözi Magyarországról. Egy korábbi felmérésük szerint havi nettó 250-500 ezer forintot kellene ke­resniük a doktoroknak ahhoz, hogy ne fogadjanak el hálapénzt. Dénes Tamás, a szövetség elnöke most azt hangsúlyozta: a bérek rendezése mellett kiszámítha­tó életpályamodell lehet csak az alapja egy hálapénzmentes egészségügynek. Ezt legkésőbb a most kezdődő kormányzati ciklus végére el kell érni. A rezidensszövetség elnö­ke emlékeztetett a Szinapszis Kft.-vel végzett tavaly őszi rep­rezentatív közvélemény-kuta­tásra, amelyből kiderült, hogy a hálapénzt mind az orvos, mind a beteg elutasítja, hiszen kiszolgál­tatottá teszi a szereplőket. ■ Haiman Éva * i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents