Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-13 / 110. szám

2014. MÁJUS 13., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD A történelem legnagyobb demokratikus választása India Véget ért tegnap az áp­rilis 7-e óta tartó választás In­diában, amelyen 814 millióan vehettek részt. Az utolsó napon is milliók voksolhattak, Várá- nasziban is tegnap járultak az urnákhoz a választók. A törté­nelem legnagyobb demokrati­kus választásán az ellenzéki nacionalista párt győzhet a közvélemény-kutatások sze­rint, ám a végeredményre pén­tekig várni kell. Váránasziban, amely a kam­pány egyik kulcsfontosságú helyszíne lett, évtizedek óta nem látott a felbolydulás. Sok szavazó nem mondja el, hogy kire voksol, ami nehezíti a fel­méréseket, rendőrökkel tartják fenn a rendet és forgalomkorlá­tozások vannak érvényben. Az Indiai Nemzeti Kongresz- szus várhatóan elveszíti a vá­lasztásokat, ami fordulatot hoz­hat India életében. Az elmúlt hat évtized nagy részében, az 1947-ben elért függetlenség óta ez a párt vezette az országot. Uralmuk meggyengüléséhez az vezetett, hogy a lakosság életszínvonala romlani kez­dett, miközben a gazdasági növekedés egyre szerényebb ütemű lett. A korrupciós botrá­nyok sem segítették a pártot, amelyekből a választás során sem volt hiány. Narendra Módi, a legerősebb ellenzéki erő, a Nemzeti De­mokratikus Párt jelöltje 63 évesen lehet India miniszter- elnöke. Módi több mint 13 éve Gudzsarát állam főminisztere, ami a leghosszabb idő a törté­nelem során. Módi vezetésével a térség gazdasági növekedése kiemelkedett Indiában, miköz­ben a korrupciót leszorította, mindez pedig népszerűségé­nek növekedéséhez vezetett. Néhány napja viszont azzal vá­dolták meg, hogy egy szavazó­kor 100 méteres körzetén belül próbálta befolyásolni a szava­zókat. Módi fényképet készített magáról és sajtótájékoztatót tartott. Mindez nem csak a vá­lasztásokból való kizárással, hanem akár két év börtönbün­tetéssel is járhat. Egy harmadik erő, a 2012- ben alapított Átlagember Párt­ja jó szerepléssel akár kisebb meglepetést is okozhat. A ki­ábrándultaknak ők jelentik az alternatívát. ■ H. I. Cameron nem adja fel szigorítás A brit kormányfő korlátozná a szabad munkaerő-áramlást A brit miniszterelnök az Európai Unió bővítésének tízéves évfordulóját ismét kritizálásra használta fel A brit kormányfő meg­elégelte a kelet-európaiak szigetországi munkaválla­lását, korlátozná az egyik legfontosabb alapjogot: a szabad munkaerő-áram­lást. Egy új, átmeneti sza­bályozás bevezetését tartja szükségesnek. Agyagási Edit Teljesen más alapokra kell he­lyezni az EU tagállamaival szembeni átmeneti munkavál­lalás szabályozását - mondta va­sárnap Dávid Cameron brit mi­niszterelnök, amikor az Európai Unió 2004-es keleti bővítésének tanulságairól beszélt. A BBC politikai magazinműsorában arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtt uniós országokká váló államokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt özönlötték el Nagy-Britanniát. A miniszterel­nök szerint szükség lenne olyan átmeneti szabályozásra, amely addig nem teszi lehetővé az új uniós tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más országokban, amíg hazájukban az egy főre jutó átlagjövedelem nem ér el egy bizonyos szintet. Az utóbbi időben a beván­dorlásellenes nézeteiről el­híresült kormányfő célzást tett arra, hogy London adott esetben megvétózhatja új tag­országok felvételét az unióba, ha a munkavállalási igényük nem teljesül. Emlékeztetett: az EU további bővítése egy­hangú döntéshez kötött, ezért Nagy-Britanniának módjában áll eldönteni a kérdést. Arról is beszélt, hogy a 2004-es bővítés óta nagyjából egymillióan tele­pedtek át Kelet-Európából, és ez megváltoztatta a brit politi­kai kultúrát. Cameron nemrég a Sunday Telegraph című lapban arról írt: el kell érni, hogy az egyes döntési jogkörök ne csak Brüsszel felé áramoljanak, hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Nagy-Bri- tannia nem kíván osztozni a mind szorosabbra vont unió koncepciójában sem, és nem BECSLÉSEK SZERINT 580 ezer magyar dolgozott 2013 végén különböző uniós or­szágokban. A kftkreator.hu úgy véli, az idén meghalad­ja a 600 ezret a külföldön dolgozó és élő magyarok száma. A legvitatottabb adat az Egyesült Királyság­támogatja az EU-s intézmé­nyek részéről felesleges be­avatkozásokat. írásában kitért arra is, ha a jövőre esedékes parlamenti választások után is ő marad a kormányfő, a brit választók népszavazáson dönthetnek arról, hogy EU tagok marad­janak, vagy kilépjenek az unióból. Szerinte a briteket aggasztja, hogy Nagy-Britan­niát „beszippantja egy jövőbe­ni Európai Egyesült Államok”. Szerinte az a baj, hogy a dönté­sek Londontól távol születnek, és olyanok is igényelnek szo­ciális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britan- niában. A miniszterelnök úgy véli, az említett okok miatt a brit EU-s tagság mára papír­vékonnyá vált. Frank-Walter Steinmeier né­met külügyminiszter koráb­ban dolgozó magyarok szá­ma. A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium a nagykövetsé­gek adataira támaszkodva 300 ezer munkavállalót fel­tételez. Nagy-Britannia mel­lett Németországban és Ausztriában dolgozik a leg­több magyar. bán Németország érdekeinek veszélyeztetésével vádolta a brit kormányfőt. Kijelentette: az unión belüli szabad moz­gásból Németországnak óriási haszna származik, és aki ezt az alapelvet megkérdőjelezi, kárt okoz Európának, és kárt okoz Németországnak. Az újraszabályozás kérdését Martin Schulz, az EP elnöke is elutasította. Ezzel kapcsolat­ban azt nyilatkozta, hogy az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az unió egyik legnagyobb sikere, és nem lehet újratárgyalás alap­ja. Andor László foglalkozta­tásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért fele­lős EU-biztos korábban sajná­latos túlreagálásnak nevez­te Cameron felvetéseit. „Ha bármilyen EU-szabályozással probléma merül fel, azokra együtt kell megoldást keres­ni, mert az egyoldalú fellépés és retorika nem segít ebben a helyzetben, és azzal a kocká­zattal jár, hogy Nagy-Britan- nia az EU utálatos országának színében tűnik fel. A munka- vállalók szabad mozgásának szabályait az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértev Nagy-Britanniát” - mondta Andor László. HÍRSÁV Agrárkamara: együtt a kereskedőházzal EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPO­DÁST kötött a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Keres­kedőház (MNKH) Zrt. Az MNKH üzleti és szerződéses alapon működő tevékenysé­gét figyelembe véve vállalja, hogy az exportpiacok alapos felmérése érdekében az egye­di, speciális piaci informáci­ókat, adatokat a NAK tagjai számára elérhetővé teszi. To­vábbá az exporthoz szüksé­ges dokumentációs igényeket ismerteti az érdeklődőkkel. A NAK pedig azt vállalja, hogy ha agrártermékekre export­megkeresés érkezik, arról tájékoztatja MNKH-t. ■ MTI Fizetik a különleges rizstámogatást megkezdte a különleges rizstámogatás kifizetését a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH); 60 rizstermesztőnek összesen több mint 380 millió forintot folyósítanak. A fajlagos támo­gatási összeg hektáronként 136 247 forint. A különleges rizstámogatás jogcímen azok a gazdák igényelhettek támo­gatást a múlt évre vonatkozó egységes kérelemben, akik gazdasági szempontból sé­rülékeny, illetve környezeti szempontból érzékeny terü­leteken termesztettek rizst. A rizst pedig legkésőbb 2013. május 31-ig elvetették és az állományt pedig rendes nö­vekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrizték. ■ MTI Tíz százalékkal nőtt a román ipari termelés az idei első negyedévben 10,1 százalékkal nőtt a román ipari termelés a kiigazítat- lan érték szerint a tavalyi hasonló időszakhoz képest - közölte hétfőn a román or­szágos statisztikai intézet. A naptárhatással és szezonáli­san kiigazított érték szerint a növekedés az első három hó­napban 10,7 százalékos volt a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá, amely 12,1 százalékkal bő­vült. Tavaly a GDP 3,5 száza­lékkal nőtt. ■ MTI Vitatott adatok Londonból Növekszik a defláció kialakulásának esélye az euróövezetben árak Görögország, Ciprus vagy Portugália lakói már az árak csökkenésével szembesülnek - Léphet az EKB? Európában egyre nagyobb fe­nyegetést jelent az árak csök­kenésének veszélye. Néhány euróövezeti ország már deflá­cióba került, és a Bloomberg felmérése szerint jelentős koc­kázata van annak, hogy a fo­lyamatnak még nincs vége. Áprilisban mindössze 0,7 szá­zalékkal nőttek az árak az eu­róövezet egészében, amire a márciusi 0,5 százalékról nőtt a ráta. Mindez nem túl megnyug­tató, hiszen ennél háromszor nagyobbnak kellene lennie az áremelkedési ütemnek. Az Eu­rópai Központi Bank (EKB) inf­lációs célja 2 százalékos. Vannak, akik nem félnek a deflációtól, mert az élelmi­szerárak, a szolgáltatások és az energián kívüli termékek ára emelkedik. Egyedül az energiaárak csökkennek: áp­rilisban 1,2 százalékkal es­tek éves összehasonlításban. Görögországban folyamatos az árak mérséklődése, de Cip­rus és Portugália lakói is azzal szembesülnek, hogy olcsóbbak a termékek és a szolgáltatá­sok, mint egy évvel korábban. Az euróövezeti országok közül Spanyolországban és Szlováki­ában sem emelkednek az árak. Ha az árak tartósan esnek, áz beépülhet a várakozások­ba, és a lakosság folyamatosan elhalaszthatja vásárlási szán­dékát. lapán közel két évtize­Háromszor nagyobb ütemű áremelkedésre lenne szükség de küzd ezzel a problémával, amint most talán az óriási mér­tékű pénznyomtatással, a jen gyengítésével küzdhetnek le. Az euróövezet már több mint egy éve küzd az alacsony inflá­cióval, és hónapok óta halad a defláció felé. Ebben az időszak­ban mindössze 25 bázispontos kamatcsökkentésre futotta az Európai Központi Banktól, így tavaly novemberben rekordala­csony szintre, 0,25 százalékra került a kamat. Ez nem hozott fordulatot az inflációban. Úgy tűnik, nem csak a megfi­gyelők, hanem az EKB is fél az alacsony inflációtól. A múlt hé­ten Mario Draghi, a jegybank elnöke a kamatdöntést köve­tően elárulta, hogy júniusban lépéseket tehetnek. Elemzők szerint nem valószínű, hogy egy kamatcsökkentés elegendő lenne. ■ Hornyák lózsef Az euróövezeti infláció (éves, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents