Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
2014. MÁJUS 11., VASÁRNAP GAZDASAG 7 A gyógyszeripar és az informatika lehet most a kedvenc B kel-e adni a részvényeket? g, dilemma Az idén különösen nehéz válaszolni a kérdésre az OTP Alapkezelő trend A részvénypiacok két fő mozgatórugója az osztalékok növekedése és a vállalatfelvásárlások és -egyesülések (M&A) lesznek az idén - derül ki a Fidelity Worldwide Invest- ment felméréséből. Az elemzők 94 százaléka arra számít, hogy a cégek az előttünk álló 12 hónapban emelni fogják vagy változatlanul hagyják az osztalékukat. A megkérdezett elemzők több mint 80 százaléka arról számolt be, hogy az általuk figyelemmel kísért vállalatok a következő egy-két évben kiemelt kérdésként fogják kezelni az M&A-témakört. A legtöbb elemző az M&A-aktivitás mérsékelt, 15 százalékuk pedig jelentős élénkülésére számít, öt százalék pedig arra voksol, hogy a téma kiemelt stratégiai fontossággal bír majd. Az egészségügyi szektor mérsékelt javulására az elemzők 67 százaléka számít, ezt követi a ciklikus fogyasztási javakat előállító szektor több mint 50 százalékkal. Az elemzők további 11 százaléka sokkal pozitívabban ítéli meg a gyógyszeripar következő másfél évre vonatkozó kilátásait, mint egy évvel ezelőtt. A megkérdezettek azoknál a cégeknél látnak a legnagyobb esélyt a nyereség növelésére, amelyek tevékenysége erősen kapcsolódik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokhoz- ilyen például a gyógyszer- gyártás és az informatika. Az osztalékok növekedését a pénzügyi és az egészségügyi szektorral kapcsolatban övezi a legmarkánsabb optimizmus- ezen a két területen az elemzők 52, illetve 56 százaléka számít növekedésre a következő 12 hónap során. Az összes ágazatra vetítve az elemzők 40 százaléka számít arra, hogy az előttünk álló évben nőni fognak az osztalékok. Bár a megkérdezettek többsége azt mondja, hogy az általuk rendszeresen vizsgált vállalatok mérlege ma kedvezőbb képet mutat, mint három évvel ezelőtt, több mint egyötödük mégis azt állította, hogy a mérlegekhez enyhe kockázatok is kapcsolódnak. Emiatt ismét a korábbinál nagyobb figyelmet kell szentelni az idegen tőke bevonásának. ■ VG Az S&P 500 alakulása A szakemberek is bizonytalanok abban, érdemes-e megfogadni a tanácsot, és kiszállni a részvénypiacból az idén májusban. A növekedési kilátások jók, a rali viszont már lehet, hogy kifutott. A statisztikai adatok az eladás mellett szólnak, de ellenérvek is vannak. Hermán Bernadett Májusban el kell adni a részvényeket a régi bölcsesség szerint, hosszú évtizedek megfigyelései alapján ugyanis november és április között sokkal nagyobb nyereséget lehet elérni a tőzsdén, mint májustól októberig. A kérdés idén különösen aktuális, a részvényárfolyamok ugyanis egy szűk sávban mozognak nem sokkal a történelmi csúcsok alatt, ráadásul már több mint öt éve tart a bikapiac, aminek előbb-utóbb vége szakadhat. Nem minden évben jön be azonban a papírforma, hogy nyáron esnek a részvények. „Tavaly például nem igazolódott be ez a séma, folyamatos volt az árfolyam-emelkedés” - mondja Blahó Levente, a Raif- feisen Bank elemzője. Az idén is nehéz előrejelezni, mi várható majd a részvénypiacokon. Ha csak a statisztikákat nézzük, jó eséllyel jöhet esés a nyári hónapokban. A tengerentúli tőzsdék idén januárban estek, februárban pedig emelkedtek. Eddig 13 hasonló esztendőt figyeltek meg, ebből 12-ben beigazolódott a tézis, hogy ilyenkor érdemes májusban kiszállni a részvénypiacból. Ugyanakkor novemberben időközi választásokat tartanak az USA-ban, az ilyen években pedig inkább emelkedni szoktak az árfolyamok a nyári hónapokban is. Ha a puszta számok helyett a fundamentumokat is megvizsgáljuk, akkor is ellentmondásos a kép. A Fed kötvény-visszavásárlási programjának lassítása már valószínűleg nem lesz komolyabb hatással a piacra, ezt a befektetők már beárazták. Az első negyedéves GDP-adat ugyan kedvezőtlen lett az Egyesült a markétIntelligence Center összeállítása szerint van öt olyan részvény, amelytől mindenképpen érdemes lehet megszabadulni. Az egyik a Face- book, amely nagyot száguldott tavaly augusztus és idén február között, azóta viszont gyengébben teljesít. Szintén eladásra javasolják a 3D-s nyomtatásban utazó 3D Systems év eleje óta folyamatosan eső papírjait. Nem jó ötlet a Zyngát sem tartogatni tovább, a cég képtelen hozni a tavalyi árbevételét, nem Államokban, a munkaerő-piaci és konjunktúramutatók viszont biztatóak, emiatt 2-3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak a szakemberek, ami kedvezően hat a részvény- piacokra. Mivel azonban tavaly már 30 százalékot emelkedett az amerikai tőzsde, Blahó szerint ilyen rali után megpihenhet kissé a piac. Ami az emelkedés ellen szól, hogy a részvénypiac már nem olcsó, sőt enyhén túlértékeltnek számít. Az S&P 500 index rekord közelében van, ahonnan elképzelhető 5-10 százalékos korrekció is a következő hónapokban. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy tovább emelkednek a tőzsdék, ha a befektetők felkapnak egy új szektort, amely profitálni tudott ugyanis igazán ütős alkalmazást a piacra dobni. A technológiai óriáscég, az Apple részvényeihez sem érdemes az idén nyáron ragaszkodni, az iPad értékesítési adatai ugyanis nem elég erősek, holott ez a termék lehet a cég jövőjének záloga. A Caterpillar hosszú távú kilátásai ugyan kedvezőek, a szakértők szerint viszont az elmúlt nyolc hónap folyamatos ralija után profit- realizálások várhatók, emiatt eshet az árfolyam. tud a várható gazdasági növekedésből. Blahó szerint ebben az esetben az idén akár 2 ezer pont fölé is emelkedhet a New York-i tőzsde indexe. Az idén ugyanis az S&P 500 fontos szektorai közül egyik sem teljesített igazán jól. A nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégek, a pénzügyi vállalatok és a technológiai szektor adja az index kosarának csaknem a felét, ezek pedig nem teljesítettek túl jól, így az S&P alig 2 százalékot emelkedett január óta. A Financial Tlmesnak nyilatkozó Jifn Paulsen, a Wells Capital Management befektetési igazgatója szerint azért nem talál irányt a piac, mert még mindig nem biztos, hogy a gazdasági növekedés 2,5 százalék fölé kerül. Az optimistább vélemények szerint végre magasabb sebességi fokozatba kapcsolhat a gazdaság, és évente akár 3 százalék fölötti növekedésre lehet majd számítani, ez pedig a nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító, a pénzügyi és technológiai cégek fellendülését hozhatja. A pesszimista szólamok szerint pont ezeknek a szektoroknak az utóbbi időszakban tapasztalt alulteljesítése azt jelzi, hogy a várakozásoknál lassabb a fellendülés. Ez az oka annak is, hogy most éppen a defenzív szektorok, az egészségügy és a közműcégek teljesítenek jobban. Öt részvény, amit el kell adni deviza Az OTP Alapkezelő három abszolút hozamú alapjából is indít egy eurós változatot a következő napokban. Az Abszolút Hozamú Alap, a Sup- ra és az Új Európa esetében az eurós alap célja az, hogy az eredeti, forintban denominált konstrukció teljesítményét legjobban megközelítő teljesítményt nyújtson a befektetőknek. Az alapok névértéke egy euró. A három alap közül eddig a Supra volt a befektetők kedvence. A forintos alapban több mint 108 milliárd forintot kezelnek a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint. Az alap szinte napra pontosan hat éve indult, azóta évente csaknem 25 százalékos hozamot ért el. Az abszolút hozamú stratégiával kezelt alap eszközeit nagyon széles körben fektethetik be: kötvényekbe, devizákba, korlátozottan részvényekbe, illetve ezekre vonatkozó származtatott ügyletekbe is kerülhet a vagyonból. Az Abszolút Hozamú Alap stratégiájának lényege a kockázatmentes és kockázatos befektetések közötti váltások helyes időzítésének megtalálása. Különböző kvantitatív stratégiákat követve próbálják eldönteni a szakemberek, mikor és hogyan érdemes a kötvény- és részvénypiacok között váltani. Ez az alap 2006. júniusában indult, és az elmúlt szűk nyolc évben évente 5,36 százalékos hozamot ért el. Az elmúlt egy évben kifejezetten jól teljesített, 12 százalék fölött hozott, ennek ellenére a Suprához képest lényegesen kevesebb pénz, mindössze 8,6 milliárd forint van benne. Az Új Európa vagyona is eltörpül a Supráé mellett, nem éri el az 5,7 milliárd forintot. Az alulértékelt kelet- és közép-európai részvényeket kereső alap 2007 novemberében indult, azóta 6,58 százalékos éves hozamot ért el. Az utóbbi néhány hónapban az orosz-ukrán válság is rányomhatta a bélyegét az alap teljesítményére, az év eleje óta ugyanis nem emelkedett az árfolyama. ■ H. B. Sikeres a hosszú távú lakossági állampapír értékesítése bonusz A diszkont kincstárjegyhez igazodó kamatú kötvényből 21 milliárd forintnyit adtak el néhány hét alatt Eddig sikeresnek tűnik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) törekvése arra, hogy a lakossági befektetőket hosszabb lejáratú állampapírokba terelje át. Az ÁKK március 17-én indította el a két Bonusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amelyek mindenkori kamata az egyéves diszkont kincstárjegyekéhez (dkj) igazodik, és a két értékpapírba szűk másfél hónap alatt csaknem 21 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került. A két lejárat közül a hosz- szabbik a népszerűbb. A 2020/N sorozatban április végén 15,82 milliárd forint volt, a 2018/N-ben ennek kevesebb mint a harmada, 4,25 müliárd forint volt csak. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a 2020-ban lejáró kötvény induló kamata lényegesen magasabb, 5,64 százalékos, míg a másik sorozat csak 4,89 százalékot fizet. A fix kamatozású állampapírokhoz képest mindkét lakossági kötvény gálánsnak számít, a 2018-ban lejáró, államkötvény referenciakamata ugyanis a minap 4 százalék volt. 2020-as állampapírra nem közöl az ÁKK most referenciakamatot, de a 2019-es kötvénynél 4,32, a 2023-asnál 5,3 százalékos a kamat, vagyis a hatéves lakossági államkötvény még a tízéves fix kamatozásúnál is többet hoz a mostani kamatperiódusban. „Az értékesítési sikerben szerepet játszhatott az egyéves kamatokon alapuló, prémiummal megnövelt magas hozam, de az is, hogy márciusban és áprilisban is voltak kamatkifizetések a Prémium Magyar Államkötvényeknél (PMÁK), ebből a pénzből is fektethettek be az új lakossági államkötvénybe” - magyarázza az eredményeket Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A hatéves kötvény egyébként az egyéves dkj-k átlagos aukciós átlaghozama fölött 2,5, a négyéves 1,75 százalékos prémiumot fizet. Mivel a kisbefektetőknek szánták a papírt, az ÁKK-ban eredetileg felvetődött az is, hogy a lakossági egyéves állampapírhoz, a Kamatozó Kincstárjegyhez (KKJ) igazítsák a Bonusz kötvény kamatát, hogy egyszerűbb legyen az összevetés, ezt azonban elvetették. A KKJ kamatát ugyanis az ÁKK maga határozza meg, míg a dkj-kama- tokat a piac alakítja ki, így objektívabb maradhat az árazás. A BMÁK-ot és a PMÁK-ot egyelőre csak a Magyar Állam- kincstárnál lehet megvásárolni, az ÁKK viszont szeretné, ha bővülne a hosszabb lejáratú lakossági állampapírok forgalmazói köre - mondta Borbély. Júniustól várhatóan más pénzügyi intézményeknél is megkezdődik majd a forgalmazás. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként a lakossági papírok közül a Kamatozó Kincstárjegy fogy a legnagyobb mennyiségben, ezt az értékpapírt a bankok és takarékok is értékesítik. A forgalmazásból nagyjából 15-20 % a kincstár aránya, a többi a hitel- intézeteknél kel el. Időzítés szempontjából egyébként a BMÁK a legjobbkor jött a piacra, a korábbi többéves lakossági államkötvény, az inflációt követő PMÁK ugyanis egyre szerényebb kamatot fizet a befektetőknek. Azok a PMÁK-ok, amelyeknek a kamatfordulója az idén tavasszal volt, viszont már csak 0-0,1 százalékpont körüli prémiumot adnak az alapkamaton túl. Néhány sorozatnak már csak 3,1 százalékos a kamata ebben a kamatperiódusban, ez elmaradhat a hasonló lejáratú fix kamatozású államkötvényekétől. A legújabb kibocsátás ennél persze lényegesen magasabb, 4,7 százalékos kamattal kapható. ■ H. B. Az ötéves állampapírok hozama (százalék) VfrGRAFIKA FORRÁS: ÁKK 1
