Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-09 / 107. szám
2014. MÁJUS 9., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Marad a gumiszoba a kaposvári börtönben uniós jelentés Rendkívül túlzsúfolt a somogyi büntetés-végrehajtási intézmény, emiatt is több az erőszak ► Folytatás az 1. oldalról A grémium tárgyalt a belügyminiszterrel, a legfőbb ügyész helyettesével, az akkori ombuds- mannal és civil szervezetekkel, és ellátogattak hat rendőrségi - köztük az egyik kaposvári - fogdába, valamint négy - többek között a somogyi - börtönbe. Általános megállapításként leírták: a legutóbbi, 2009-es vizithez képest tapasztaltak javulást, de még akad tennivaló. A kaposvári megyei börtön kapcsán elsőként a túlzsúfoltságról tettek említést. Látogatásukkor a hivatalosan 129 férőhelyes intézményben 208-an voltak, akadt olyan cella, melyben 24 négyzetméteren tízen osztoztak, noha hivatalosan Magyar- országon a férfiaknál 3, a nőknél 3,5 négyzetméternek kellene jutni egy fogvatartottra. A zsúfoltság következménye a delegáció szerint a börtönlakók közötti mind gyakoribb erőszak és megfélemlítés, s az uniós grémium szerint az ilyen esetekben a somogyi börtönben nem mindig megfelelő az őrök hozzáállása: többször is későn vagy egyáltalán nem avatkoztak közbe. A bizottság a jelentésében kiemelte, a kaposvári őröket folyamatosan emlékeztetni kellene rá, hogy meg kell védeniük a rabokat a fizikai, szexuális és pszichikai terrortól. Ehhez azonban megfelelő létszámú börtönőrre lenne szükség a kritikus helyekre, emellett a cellák beosztásánál kiemelten figyelni kellene rá, hogy senki se kerülhessen olyan zárkába, ahol vélhetően konfliktusa adódhat. Emellett Kaposváron kevés a női börtönőr, éppen ezért a női cellákba is gyakran férfi fegyőrök járnak ellenőrzésre, viszont belépés előtt előzetesen nem tájékozódnak, hogy fel vannak-e öltözve a fogvatartottak. A z uniós látogatók érthetetlennek nevezték, miért kell-a cellákban alázatos pózban várni a belépő bv-sekre. Ráadásul a börtönszemélyzet többször is rosszul reagál bizonyos dolgokra: noha a 2009-es haláleset után - egy előzetesben lévő külföldi halt meg az őrök bántalmazása következtében - jelentős előrelépés történt az ilyen ügyekben, a fogvatartottak szerint még mindig elcsattannak pofonok, ütések, főként a fiatalkorúakkal szemben. Az ilyen esetekkel kapcsolatban az ügyészség illetékesei arról számoltak be, hogy nehéz az ilyen ügyek felderítése: az őrök védik egymást, rossz a kamerás lefedettség, visszatartó erő a hamis vád miatti felelősségre vonás lehetősége, az állítólagos szemtanúk és áldozatok pedig sokszor nem tudták azonosítani a támadóikat, nem sikerült leolvasniuk azonosítójukat. A bizottság megállapította: rengeteg panasz érkezett a börtönkoszttal kapcsolatban, az étel minőségét és mennyiségét is kifogásolták a megkérdezettek. Akik emellett tevékenyebben szeretnék eltölteni a börtönidőt: csak a fogvatartottak 15 százaléka dolgozik, a többiek a napi egy óra sétát kivéve a cellájukban tartózkodnak. A jelentés szerint értelmesebben kellene eltöltetni az időt a rabokkal: oktatási, továbbképzési és sportlehetőségeket javasoltak az uniós látogatók. A kaposvári börtönben a dolgozó rabok előnyt élveznek társaikkal szemben: naponta fürödhetnek, míg a nemdolgozó férfiak csak hetente. A grémium azonban kifogásolta, hogy a mosdóknál kémlelőlyukak vannak, s ezzel sérülnek a rabok jogai. Orvos hetente háromszor két órát rendel, ami a jelentés szerint kevés ennyi rabra, hiszen egy-egy alkalommal harmincUnatkozó rabok. A többség napi huszonhárom órát a cellájában tölt Ha tényleg üt az őr, mehet a bíróságra a magyar illetékesek 37 oldalas válaszából kiderült, a jelentés nagy részével egyetértettek, például jelezték, az börtönigazgatók lépéseket tesznek az anakronisztikus szituációk megszüntetése érdekében. A zsúfoltsággal kapcsolatban a rabok egyenletes elosztásában - börtönök közötti utaztatásában - látják a megoldást, s elismerték, gond van a fogvatartottak közötti erőszakkal, s a kényszerítések miatt indult eljárások egy része összefüggésbe hozható a zsúfoltsággal. az örök és rendőrök erőszakoskodásaival kapcsolatban a válaszlevélből kiderül, ha ilyen eset bizonyítást nyer, büntetőeljárás indul: a szekszárdi ügyészségen például eljárás folyik a marcali kapitányság több beosztottja ellen. a látogatásokkal kapcsolatban az illetékesek megjegyezték: egyes intézetek már bővítették a látogatási alkalmakat, a plusz látogatófogadás jutalmazási formává vált, lehetőség lett családi istentiszteletek lebonyolítására, krízis- helyzetben lévő családok pszichológusi közreműködéssel beszélhetnek, és utasították a börtönparancsnokokat, hogy használjanak fel minden eszközt a családi kapcsolatok erősítésére. a somogyi gumiszoba kérdésében viszont nem született kompromisszum: közölték a bizottsággal, hogy maximum hat órán keresztül lehet csak itt tartani .valakit,, az. elmúlt, öt. évben csak kétszer használták, de szerintük meg kell tartani a fogvatartottak életének és testi épségének megóvása érdekében. nál is több börtönlakó jutott a rendelési időre. A fogvatartot- takról emellett négy női egészségügyi munkatárs gondoskodik, viszont ketten közülük börtönőri feladatokat is ellátnak, például részt vesznek motozásoknál, ami a grémium szerint nem megfelelő, ugyanis ezzel sérül az esetleges egészségügyis-páciens kapcsolat. A jelentés úgy véli, állandó orvost kellene alkalmazni a somogyi börtönben, méghozzá csak a rabok ellátására. Megfelelőnek ítélték viszont a fogorvosi ellenőrzést, s pozitívan értékelték a börtönpszichiáter létét is. Ahogyan az orvosi jelentésekkel is elégedettek voltak a látogatók, ugyanis a rabok állításait is tartalmazták minden esetben. A fogvatartási körülményeket - a zsúfoltság kivételével - alapvetően rendben lévőnek írta le a jelentés: a tisztaság, a felszereltség elegendőnek bizonyult, viszont bizonyos zárkák esetében megemlítették a természetes fény hiányát, s a nem megfelelő szellőzést és fűtést, emellett megállapították, nem minden zárkában működik megfelelően a jelzőrendszer. Az elkülönített rabokkal kapcsolatban kifogásolták, hogy korlátozzák számukra a könyvtár használatát, csak néhány vallási könyvet, a házi szabályzatot és peranyaguk iratait kaphatják meg. Szintén negatívumként említették a nagyon szűkös látogatási jogosultságot is, kevesellték a törvény biztosította minimumot: a havonkénti fél órát, helyette átlagban minimum heti egy órát javasoltak. A delegáció kifejezetten érthetetlennek nevezte a somogyi börtön gumiszobáját: a 3,6 négyzet- méteres, kipámázott szobáról megjegyezték, nem lenne szabad használni, máshogy kellene megoldani az Uyen elkülönítésre szoruló rabok őrzését. ■ Vas A. A Dunántúlon két új kaszinó nyílhat: az egyik Siórokon? ► Folytatás az 1. oldalról Budapest, illetve Pest megye, továbbá a keleti országrész kaszinókoncessziói dőltek így el (Debrecenben és Nyíregyházán nyithat ilyen egységet Szima Gábor, aki korábban is a szerencsejáték-iparban utazott), s mivel három ma is működik az országban, már csak két dunántúli koncesszió sorsa kérdéses. Ismert, megírtuk: nemrég Siófok is benyújtotta igényét egyre, ez Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbéli siófoki látogatásán is szóba került, ahol a siófoki igényre a kormányfő azt mondta: megfontolják. Siófok versenyt fut a kaszinó-létesítésért az északi parti Balatonfüreddel, a nyár fővárosában egyébként arról hallani, hogy a hajózási szigetre képzelték el a szerencsejátékosokat vonzó létesítményt, arra a területre, melyet jelenleg a Balatoni Hajózási Zrt. használ, de a társaság egyelőre még bizonytalan időpontban el fogja hagyni a szigetet. ■ F. L CIKKÜNK NYOMÁN Megszólal a szakértő: áthidalhatatlannak tűnik a szakadék a jelenlegi szakképzés produktuma és az ipar elvárása között! RENDSZERESEN JELENNEK meg cikkek a Somogyi Hírlapban a szakképzésről, és annak hatékonyságáról. Legutóbb Fónai Imre, „Menethez a furat: cukrászból nem lesz jó hegesztő”, korábban Harsányi Miklós cikkekből egyértelműen kitűnik, hogy a végzős fiatal szakemberek elméleti - gyakorlati tudása messze elmarad a piaci elvárásoktól. (Csak mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a jelen átképzési szisztéma szerint a hegesztőből se lenne jó cukrász!) Ugyanakkor a kincstári álláspont állandó fejlődésről, megelégedésről és a végzős szakmunkás tanulók elé táruló óriási lehetőségekről harsognak. még mielőtt bárki politikai megfontolásokat vélne felfedezni leszögezem, hogy ez a helyzet nem az elmúlt négy ev, hanem mintegy nyolc éve tart és süllyed folyamatosan. Azóta súlyos tíz- milliárdokat vontak ki a szakképzésből, és lehetetlenítették el a vállalkozások tömegeit, akik tanműhelyeket fenntartva biztosítottak gyakorlati képzést a tanulóknak. Az egy tanulóra jutó költségtérítés majdnem a felére csökkent. Ennek eredményeként az oktatók bére drasztikuSzeretjük a szakiskolákat. A szakemberek a szakképzésért aggódnak san visszaesett és a költségigényes, de jól felszerelt tanműhelyek anyagi bázisa megszűnt. Kialakult egy szakmailag csökkent értékű oktatógárda és a tanműhelyek,, elsufnisodtak„ ( És most itt nem is beszélünk a szintén pluszköltséget igénylő sajátos nevelési igényű (SNI) , hátrányos helyzetű és roma tanulók nagymértékű kiszorulásáról a szakképzés rendszeréből). EZZEL TULAJDONKÉPPEN VÍSSZÜ is kanyarodhatunk az eredeti cikkhez. Egy átlagos olvasó értetlenül kapkodja a fejét, hogy a szakoktatásban résztvevő szakemberek is mennyire eltérően látják a jövő szakembereinek jelenlegi és majdani helyzetét. Egyszer elégedetten, majd tragikusan vázolják a helyzetet ugyanabból a nézőpontból. Egy jó átlagot produkáló szintvizsga eredményéből előre vetíteni a majdani szakember tényleges tudását körülbelül annyit jelentene, mintha (manapság divatos mindent a futball példáján keresztül bemutatni) az „utánpótlás válogatott” néha világverő győzelmeit nagyválogatottunkra vetítenénk ki. Tehát nem kell sportszakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, ez messze nincs így. radó Péter oktatási szakértő véleményére annyit jegyeznék meg, hogy a hetvenes és a nyolcvanas évek oktatási rendszeréből kikerült szakemberek alkotják a jelenlegi ipari termelésünk bázisát. Abban az időben egyszerűen fel sem merülhetett, hogy a végzős szakember nem fog munkát találni. Mint a cikk sugallja, arról erősen megoszlanak a vélemények, hogy a mostani években vizsgázónak harminc - negyven év múlva minek a bázisát alkotják majd? Ha még sokáig vacakolunk, és néhány hozzá nem értő hivatalnokra bízzuk félő, hogy ez bizony nem az iparé lesz. az európai Bizottság oktatási szakértője udvariasan annyit jegyzett meg, hogy „Magyarországon valami nem stimmel”! Bizonynem! A legutóbbi koncepció a „duális képzést célozta meg, ami egy rendkívül hatásos módszer a szakképzés területén. (A Lajtától nyugatra!) csakhogy ezt is sikerült annyira átértelmezni, félremagyarázni, hogy aki valóban érti az eredeti jelentést, az csak annyit mond: valami nem stimmel. ha a kőműves egy ház építésénél észreveszi, hogy a segédje ferdén rakta a falat, akkor azt visszabontja addig, ahonnan ismét függőlegesen lehet azt folytatni. Csak egy öles léc kell ahhoz, hogy megállapítsuk, meddig stabil, és honnan srég. Épeszű mester nem kockáztatja, hogy összeomoljon a ház. Hja! Minálunk egy házfalat lebontani mindenki számára nyilvánvaló. A - nyilvánvalóan - rossz törvényt megváltoztatni hát...? amikor a törökök elfoglalták Eger várát, - mesélte egy helybéli - meghoztak egy építési törvényt: Építeni bárkinek szabad, de ha a ház összedől, az építő feje üttes- sék le. A szakképzés egyáltalán nem mellékes része közös házunk felépítésénél. Egyelőre sokkal könnyebb azokat a hangokat túlkiabálni, akik jelzik, hogy az áthidalókból hiányzik a cement, az építők sem a függő ónt, sem a vízmértéket nem ismerik. Ha ez így folytatódik, az egész épület a fejünkre fog roskadni. Akkor aztán kevés lesz már az okos fejeket csóválni, mert ezek a fejek a porba fognak hullani... - ha visszajönnek a törökök. GARBERA ISTVÁN ELNÖK GYAKORLATI OKTATÓ SZERVEZETEK EGYESÜLETE
