Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-30 / 100. szám
4 2014. ÁPRILIS 30., SZERDA A MUNKA ÜNNEPE somogyi gazdaság Székelyfi József szerint a gazdaságélénkítés stratégiai feladat, s a legfontosabb az oktatásba nyomni a pénzt, mivel a tanulás, a képzés az egyik legjobb befektetés REMÉNYTELEN, MUNKA NÉLKÜLI ÜNNEP Székelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke szerint sokak életében öröm helyett gyomorgörcsös ünnep május elseje. A sör-virsli retróérzés a múlté, a piros betűs ünnep a dolgozók megaláztatására, reménytelenségre irányítja a figyelmet, a szegények tömege már csak a szociális háló foszlányaiba kapaszkodik. Sokan munka nélkül ünnepük a munka ünnepét. Harsányi Miklós- Van ok az ünneplésre?- Szerintem nincs - felelte kérdésünkre Székelyfi József, az iparos kisvállalkozókat tömörítő Iposz kaposvári vezetője. - Hogy is lenne, amikor sokan nehezen, egyik napról a másikra élnek? Elég csak arra gondolni, hogy milyen változásokat indított el a közelmúltban elfogadott új Munkatörvénykönyve vagy egyéb más döntések. Szerintem rengetegen bizonytalannak érzik helyzetüket, egy normális demokráciában gond esetén utcára mennek az emberek, s tüntetnek. Az értelmiséget éppúgy sújtják a terhek, nehézségek, mint az alkalmazottakat, a cégeknél dolgozó munkásokat vagy a kisvállalkozókat. Baj, hogy sokan, nagyon sokan nincsenek megbecsülve: se anyagilag, se erkölcsileg.- Mi az ünnep üzenete?- Részben az, hogy emlékeztet a nehézségekre. Komoly gondnak tartom, ha egy társadalomban nincs erős középosztály. A világon szinte mindenhol a lakosság 10 százaléka a gazdagokhoz, tizede a szegényekhez tartozik, de a 80 százalékra tehető középosztálynak van munkája, egzisztenciája. Célokat fogalmaznak meg, tudják, hogy merre tartanak, s abban is biztosak lehetnek, hogy a gyermekeik képesek elvégezni az iskolát. Mivel az átlagos helyzetű családoknak évek múlva is lesz annyi pénzük, tartalékuk, hogy taníttassák, diplomát vagy szakmát adjanak a nagyfiú, nagylány kezébe és nem napi filléres problémákkal birkózAz Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kaposvári elnöke szerint a piros betűs ünnep a dolgozók kiszolgáltatottságára irányítja rá a figyelmet nak, hanem hosszabb távon is képes tervezni. Szerintem nálunk súlyos gond a szegénység, illetve a mély szegénység. Szégyen, ha egy mezőgazdasági országban akár ‘csak egy éhező gyermek él. Márpedig tudjuk, hogy ez nem egyedi jelenség.- Új keletű változás vagy hosszabb ideje tartó folyamat eredménye a mostani helyzet?- Úgy látom, hogy hosszabb leépülésről van szó. A történet még a '90-es évek elején kezdődött.- S hogyan folytatódott?- A gazdaság gyökerestül átalakult, így az ipar és a mező- gazdaság is. Szétverték a jól működő termelőszövetkezeteket, eladtak sok üzemet, gyárat, melyek nagy része rövid időn belül bezárt vagy ha tovább működött, akkor is jóval kevesebb munkásnak adott megélhetést, mint azelőtt. Sokan abban a tévhitben ringatták magukat, hogy a '90-es évek elején beígért nagy változások egyet jelentenek azzal, hogy holnaptól mindenki aranybilibe pisil. Nem így történt. Sőt, szerintem a gazdasági élet számos területén romlott a színvonal. Úgy, mint a focinál.- Mit léptek erre a vállalkozók?- Ugye, nem kell bizonygatni , hogy a kis- és középvállalkozói kör nyomasztó közegben dolgozik? Komoly, kiválóan felkészült szakmunkások, iparosok is külföldre vándoroltak. Ha jól tudom, az elmúlt időszakban összességében nagyjából 2-3-szor annyi távoztak az országból, mint az '56-os forradalom után. Már vagy 400- 500 ezren külföldön élnek, jelentős részük fiatal. Meggyőződésem, hogy a többség nem kalandvágyból, hanem megélhetési gondok, a munkanélküliség ment ki. ‘- Milyen következménye lehet ennek?- Aki külföldre távozott, annak nagy része elhelyezkedett, s egészen bizonyosan sokáig marad. Csakhogy előbb-utóbb idehaza jelentkeznek majd a társadalmi, gazdasági problémák. Ha Kaposváron holnap 50 magasan képzett, gyakorlott szerszámkészítőt, géplakatost keresne egy gyár, az komoly gond lenne. Aki tehette, máshol kereste a boldogulást. Ezért különösen fontosnak ítélem a minőségi oktatást, a szakember képzést: az iskola piacképes tudást adjon a fiataloknak, amelyre valóban szükség van. S ne ilyen-olyan tanfolyamokra ültessék be a munka nélkül maradt embereket, ahol napocskákat kell rajzolni.- S ha végeznek a fiatalok, egy részük mégiscsak vállalkozónak áll. Hogyan élnek a somogyi iparosok?- A társadalom állapotának képe rávetül a kis- és középvállalkozói körre. A lakosság zöme anyagi bizonytalanságban él, s ez jellemző a tagtársak helyzetére is. Alig van fizetőképes kereslet, kevés a munka, elmarad a várt bevétel, emiatt sok kisvállalkozás néhány embernél többet képtelen eltartani. A kkv-kör támogatása dumának jó, de ha az ember azt hallja, hogy szerte az országban gyakran csak a csókos nagyobb vállalkozások jutnak megrendeléshez, az szomorú.- Változó jogszabályok, razziák, szakmai programok. Milyen hatékonysággal védik az arra hivatottak a dolgozók érdekeit?- Az érdekegyeztetés rendszere átalakult, korábban több olyan fórum volt, ahol érezhettük, hogy legalább a morgolódás jogát megkaptuk. Úgy tapasztalom, mostanában hivatalos csatornák helyett inkább egymás között morgolódnak a vállalkozók. Sokan belefásultak a küzdelembe és mutatja a helyzetet, hogy a dolgozók se mernek demonstrálni, féltik az állásukat.- Választások után vagyunk. Mi javíthatná a dolgozók érdekét, a vállalkozások helyzetét?- ígéretekkel tele a padlás. Úgy érzem, ha az utóbbi idők programja marad továbbra is, akkor túl sok jóra nem lehet számítani. Gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre, új termelő üzemek beindítására kell törekednie az államnak, s nem csak szavakban. Beruházások nélkül nincs előrelépés, ide kell csábítani a befektetőket. Somogy a 19 megye közül számos fontos mutatóban a 16.-17. helyen van: az országoshoz képest nálunk jóval alacsonyabb az átlagfizetés, az építőipar sok helyütt vegetál, alig jön befektető. Az egyik szegény uniós 'régió még mindig Dél-Dunántúl, s ezen kell változtatni. Úgy érzem, a somogyi kisiparosok jogi-gazdaságok változások tömegét élték át, ennek ellenére bizonyították szakmai alkalmasságukat, életképességüket. A legtöbb vállalkozó társam egyedi meg: rendeléseket vállal, igényesen dolgozik, de munka, fizetőképes kereslet híján nem tud pályán maradni.- Milyen irányba érdemes elmozdulni? Milyen konkrét, megvalósítható javaslata van?- Szerintem az oktatásba kell nyomni a pénzt, mivel a tanulás, a képzés az egyik legjobb befektetés. Öröm lenne látni, ha Somogybán is minél több magas hozzáadott értékű termék hagyná el a futószalagot. Akkor például nem nyers tölgyfa exportőrként emlegetnék a megyét külföldön, hanem a drága alapanyagból gyártott bútoráról, mely a mostaninál még több pénzt hozna a gazdaságba és sok ember elhelyezkedhetne. Ez csak egy kiragadott példa a sok közül, de a lényeg: van lehetőség, esély, melyet kutyakötelességünk kiaknázni. Azt is tudni kell, hogy Somogy fejlődése a vasút és a közút fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A modern infrastruktúra nélkül nem életképesek a vállalkozások, a térségek, elég, ha csak Kecskemétre, Győrre vagy Székesfehérvárra gondolunk.- Mit kell tenni?- A kevés megmaradt gőzt nem a sípokra, hanem a dugaty- tyúkra kellene vezetni, azaz ne lózungokat puffogtassanak a döntéshozók, hanem érdemi, hasznos programmal álljanak elő. S csak olyan terveket karoljanak fel, támogassanak, ami mögött van ötlet, eladható a piacon, ha nem ez az elv érvényesül, akkor nem számíthat elmozdulásra, pozitív változásra se egy-egy szakma, se a gazdaság egésze. Márpedig ezt várják a vállalkozók, nem beszélve a fiatalokról.- Hogyan döntene, ha most lenne pályakezdő?- Jobban megtanulnék németül, s valószínűleg külföldre mennék dolgozni. Később nyilván hazajönnék, s a megszerzett plusztudást hasznosítanám. 21465 fő keres munkát A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK száma Somogy megyében 21 465fő (2014. 03. 20-án). Ebből 55,7 százalékuk -11 953 - férfi, a nők száma 9512. A huszonöt éves, illetve fiatalabb álláskeresők aránya 18,5 százalék (3967fő), a 26-50 éves korosztályé 57,5 százalék (12 355 fő), ötven év feletti 24 százalék (5143 fő). A Somogy megyében nyilvántartott álláskeresők 44,1 százaléka szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban kívánt elhelyezkedni. A kereskedelem- és vendéglátóiparban például 12,4 százalékuk, az építőiparban 5,6-, az irodai- és ügyviteli foglalkozásokban öt-, míg fém- és villamosipari foglalkozásokban 4,9 százalékuk szeretett volna dolgozni. MEGKÉRDEZTÜK MÁJUS ELSEJÉRŐL MEZEY ISTVÁN, A KAPOSVÁRI KAFFKA KFT. TULAJDONOSA:- Eltérő módon, de világonszerte ünneplik május elsejét A munkások, alkalmazottak védelme kiemeltfeladat, nem véletlen, hogy manapság sok szó esik erről. Mindenki munkájára szükség van, s döntő, hogy ne csak ünnepek idején, hanem a mindennapokban is érezhető legyen az anyagi-erkölcsi megbecsülés. Lehetőségeinkhez mérten mi ennek szellemében igyekszünk eljárni. DÉKÁNY ANDOR KAPOSVÁRI alkalmazott: - Május elseje megünneplése ugyan időről időre változik, de hosszú évtizedek óta megtartják. Amikor még fiatalabb voltam, Kaposváron is sokan felvonuláson és majálison vetlek részt, s szerintem ez sokaknak ennyi idő elteltével is nagyon kedves emlék. Lényeges, hogy az ünnep tartalma ne merüljön feledésbe: a világon mindenhol, így hazánkban is fontos a dolgozók megbecsülése. HORVÁTH ÉVA, A KAPOSVÁRI CUKORMANUFAKTÚRA STRATÉGIAI tanácsadója: - Szerintem a közösségről, az értéket teremtő dolgozókról, a munkáról szól az ünnep. Május elseje körül cégünk majálist szokott rendezni, ahol grillezünk, sportversenyt tartunk, s remekül érzi magát a csapat A családtagokat is meghívjuk, azt gondolom, hasznos, ha munkaidőn túl is együtt vagyunk, jobban megismerhetjük egymást. Nyolc százaléknak van esélye külföldi munkára- A MUNKAERŐ-PIACI NYITÁST követően, 2011. májusától Ausztria lett a legkeresettebb országa a somogyi érdeklődőknek - tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal munkaügyi központja. Sokan tisztában vannak azzal, hogy a vendéglátó szektor folyamatosan lehetőségeket kínál, ezért legnagyobb számban a turizmushoz és szállodaiparhoz kapcsolódó munkaköröket keresték (szakács, felszolgáló, konyhai kisegítő, mosogató, szállodai takarító). A férfiak többsége inkább az építőipar, a fémipar, a feldolgozóipar (húsfeldolgozás) területén kívánt elhelyezkedni, de nagy számban érdeklődtek a viszonylag kevés nyelvtudást igénylő gyári betanított munkák iránt is. MEGTUDTUK: komoly megyei ki-, illetve visszaáramlásról adatok, információk a munkaügyi szervezethez nem érkeztek. A munkavállalók jelentős része a tervezés idején legfeljebb 3-5 éves külföldi munkavégzéssel számol, ezt követően újra visszatérne hazánkba.- Ausztrián és Németországon kívül az Egyesült Királyság tekinthető kedvelt célpontnak, emellett Olaszország és Hollandia mondható még népszerűnek. A munkaügyi szervezet nem rendelkezik adatokkal a külföldön elhelyezkedett munkavállalókról, ám- az egyéni készségek, képességek, kitartás alapján - összesen 7-8 százalékra becsüli azok számát, akik ténylegesen elnyerhetnek egy-egy külföldi pozíciót.
