Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-29 / 99. szám

■E 0 OH Választás: jogerős a kétharmad jogerős az áprilisi ország- gyűlési képviselő-választás eredménye, miután a Kúrián hétfőn az utolsó jogorvos­lati eljárás is lezárult. Az új Országgyűlés alakuló ülését május 6-ra, keddre hívta össze Áder János köztársa­sági elnök. A már lezárult választással, illetve az arra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban alkotmányjogi panasszal lehet élni, ám ez a választás jogerős eredményét már nem érintheti. ■ MTI Ismét Varsó az első célpont Varsóba, majd Berlinbe uta­zik Orbán Viktor miniszterel­nök, ezek lesznek a választá­sok óta az első külföldi útjai. A kormányfő a tervek szerint jövő hétfőn utazik Lengyel- országba, május 8-án pedig a német fővárosba, ahol a WDR regionális közszolgálati tár­saság konferenciáján szólal fel. Orbán négy éve, második miniszterelnöki ciklusa kez­detén is Varsóba látogatott először. ■ VG Martonyi: a V4-nek nem ártott az EU-tagság a visegrádi együttműködés (V4) fontosabb ma, mint é négy ország európai uniós csatlakozása előtt volt, holott annak idején még felvetődött a kérdés, hogy mi lesz vele 2004 után - mondta Marto­nyi János külügyminiszter a Magyarország EU-csatlakozá­sának 10. évfordulója alkal­mából rendezett nemzetközi konferencián. Úgy értékelte, a V4 sikerének titka, hogy ellenálltak annak a kísértés­nek, hogy újabb országokat engedjenek be a csoportba, valamint annak is, hogy in­tézményeket hozzanak létre az együttműködés megva­lósítására. Martonyi arról is beszélt: fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni az EP-választáson, hogy erős legitimációval rendelkezzen az EP. ■ MTI Nálunk „valami nem stimmel” pisa-felmérés A gazdasági teljesítmény hatása is megjelenik a diákok eredményeiben Az unióban a tagországok hatásköre, hogy mekkora mértékben központosítják oktatásukat, de több szak­értő szerint a jó színvonalhoz kell egy bizonyos szintű ön­állóság az iskolák számára. Éber Sándor „A legmagasabb szintű oktatás általában olyan decentralizált oktatási rendszerekben való­sul meg, ahol magas fokú au­tonómiával rendelkeznek az iskolák” - mondta lapunknak Jana Sraková, a prágai Károly Egyetem professzora az Európai Bizottság magyarországi kép­viseletén rendezett tanácskozá­son. A rendezvényen a 2012-es PISA-felmérés eredményeit vizs­gálták cseh, osztrák és magyar oktatáspolitikai szakértők. Fel­merült, hogy Magyarországon a korábbi PISA-felmérések gyenge eredményeivel is indokolta az új kormányzat, hogy erős közpon­tosításra van szükség a közneve­lésre (például állami fenntartás, tankönyvkiadás és terjesztés, nemzeti pedagógus kar, köz­ponti tantervek). Jana Sraková közölte, hogy a gyenge eredmé­nyek miatt Csehországban és Szlovákiában decentralizációs reformok voltak, de ezeket is erős kritika kísérte. Radó Péter lapunknak meg­jegyezte: Szlovákiában a köz- igazgatás decentralizációja után egy hasonló reform jött létre az oktatásban is. Az oktatáspoliti­kai elemző szerint azonban ka­tasztrófa történt amiatt, hogy a helyi tantervek kidolgozására szűk egy hónapjuk volt az isko­láknak, míg korábban Magyar- országon erre 3 évet is adtak a 90-es években. „Megfelelő autonómiát kell adni az iskoláknak a jó színvo­nalú, hatékony oktatáshoz, de az a tagállamok saját hatásköre, hogy mennyire központosítják a köznevelést" - erről Michael Teutsch beszélt lapunknak. Az Európai Bizottság országelem­zésekért felelős munkatársa Ausztria OECD-átlag Sanghaj A PISA-felméréseken igen gyengén szerepelnek a diákjaink matematikából is, kevés a tantárgyra fordított idő, a tanulók pedig sokat magolnak elmondta, hogy jelenleg ugyan éles viták vannak a magyar ok­tatás átalakításáról, de bármi­lyen reformnak elég időt kell ad­ni. „Magyarországon azt látni, hogy valami nem stimmel, a leg­több mutató romlik, míg a többi államban megtalálják a megfele­lő irányt a diákok” - mondta Mi­chael Teutsch. Flórian Sobanski, az oszt­rák oktatási minisztérium kép­viselője elmondta, a legutóbbi PISA-eredmények az előző fel­mérésekhez képest javultak. Az osztrák oktatási minisztérium képviselője közölte, 2009 körül a korábbi rossz eredmények miatt heves politikai viták voltak, en­nek hatására egyes iskolákban nem voltak hajlandók kitölteni a teszteket. Sraková elmondta, hogy Csehországban is javuló tendenciát mutatnak az eredmé­nyek, de talán az sokkolta a leg­jobban, hogy az egyik felmérés szerint igen magas a boldogta­lan diákok száma oktatásukban. A legutóbbi, 2012-es PISA-fel- mérés alapján Magyarorszá­gon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén tel­jesítők aránya 23-ról 28 szá­zalékra emelkedett, nő az is­kolát korán elhagyók száma. Ausztriában is alacsony a tanárok presztízse A tanári bérekkel kapcso­latban a szakértők egyet­értettek, hogy önmagában a béremelés nem emeli a szín­vonalát növelni. Flórian So- bianski, az osztrák oktatási tárca képviselője lapunk­nak elmondta, hogy Auszt­riában viszonylag magasak a fizetések, még a finnor­szágiénál is, ahol egy hét­szeres túljelentkezés van a tanári szakokra. Náluk azonban így is nagyon a ta­nári pálya társadalmi meg­becsültsége. Ausztriában is jelentős vita van a tanár munkájának minősítésével kapcsolatban, mivel a szak- szervezetek tiltakoznak ez ellen. Az ottani érdekvédők szerint a pedagógusokban meg kell bízni, hogy jól el­látják a munkájukat. A matematika, a szövegértés, és a természettudományok te­rületén mérték a teljesítményt, ami egyre gyengébb tendenciát mutat. Magyarországot Auszt­ria és Csehország is megelőzi, közelebb állunk a fejlődő világ országainak teljesítményéhez, ahol igen nagy mértékben ja­vulnak az eredmények. Radó szerint nem meglepő a tendenciák alapján, hogy eny- nyire magas az alulteljesítők aránya. Az elemzőt az meglepe­tésként érte, hogy ilyen korán következett be az oktatáspo­litikai beavatkozások hatásá­ra is (de nem kizárólagosan) a teljesítmények drámai szintű romlása. Mindegyik szakértő kiemelte: a tanulók teljesítmé­nye mögött az ország gazdasági teljesítménye is megfigyelhető, a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei rosszabbul teljesítenek. Radó hangsúlyozta: Magyarországon borzasztó ala­csony az oktatás hátránykom­penzáló képessége. Kiemelte, a tantervi reformoknak semmi­lyen hatása nincs az eredmé­nyességre. „Szisztematikus, összehan­golt és legalább középtávon nem változó oktatásstratégia kell ah­hoz, hogy az eredmények javul­janak” - hangoztatta az Emmi főosztályvezetője. Brassói Sán­dor szerint 3-4 évente változó el­képzelésekkel nem lesz javulás. Cáfolta, hogy az oktatáspolitikai eredmények hatása már érez­hető lenne a legutóbbi felmérés­ben, mivel ehhez még évek kel­lenek. Súlyos gondnak nevezte, hogy (a problémamegoldás mel­lett) a digitális adatfelvételben is igen gyengén teljesítettek, hiába költöttek komoly forrásokat az iskolák számítástechnikai fel­szereltségére, nem alkalmazzák ezeket a technikákat a minden­napi pedagógiai gyakorlatban. Lannert Judit kiemelte, ná­lunk jut a legkevesebb idő a ma­tematika órákra. Az oktatásku­tató szerint az is kiderült, hogy a magyar diákok magolnak a leg­többet. Több területen a lányok gyengébben teljesítenek, de ha azonos a motivációs szintjük, mint a fiúknak, akkor jobb ered­ményeket érhetnek el. Lannert szerint mivel túlnyomórészt nők tanítanak a köznevelésben, ezért a nemiséggel kapcsolatos előítéleteket, problémákat főként a nők generálják a nők ellen. Merényletet követtek el a harkivi polgármester ellen UKRAJNA Washington és az EU is újabb szankciókról döntött orosz cégekkel szemben - egymilliárd eurós gyorshitel Kijevnek Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetéhez tarto­zó hét orosz kormánytisztvise­lőre és vállalatvezetőre, illetve 17 cégre vetett ki újabb szank­ciókat az Egyesült Államok megtorlásul azért, mert Moszk­va tovább mélyíti a kelet-ukraj­nai válságot - közölte a Fehér ííáz. Az éritettek köztt van Igor Szecsin, a Rosznyeft olajipari vállalat és Szergej Csemezov, a Rosztyeh elnöke, illetve Alek- szej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, s Dmitrij Kozák miniszterelnök-helyet­tes is. A szankciók között van számlák befagyasztása, beuta­zási tilalom, a cégek pedig az Egyesült Államok-beli cégekkel nem üzletelhetnek. Az Európai Unió tagállamainak képviselői is a büntető intézkedések ki- szélesítéséről döntöttek tegnapi brüsszeli zárt ülésükön. Az ed­dig 33 nevet tartalmazó uniós listán 15 új név szerepel, őket vagyonbefagyasztással és be­utazási tilalommal sújtják. Az Európai Bizottság közben aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében Ukrajna egymilliárd eurós gyorshitelt kaphat uniós forrásból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU vesz fel hitelt a pénzpia­cokon lényegesen kedvezőbb feltételekkel, mintha Kijev tenné, ezt adja tovább a ked­vezményezettnek. Az uniós se­Kosztyantinyivkában szakadárkézbe került a tanács épülete Is gítség azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna fedezni tudja sürgős külső finanszírozási szükség­leteit, a pénz folyósítása pedig konkrét gazdaságpolitikai fel­tételekhez, az IMF-fel aláírt megállapodás végrehajtásához kötött. Kelet-Ukrajnában mindeköz­ben nem enyhül a feszültség: a Donyeck megyei, nyolcvanezer lakosú Kosztyantinyivkában szakadár fegyveresek elfoglal­ták a rendőrkapitányság, majd a városi tanács épületét is. A város parancsnoka, akit hely­ben „Békefenntartó” néven is­mernek, közölte: népszavazás megrendezését követelik a te­rület státusáról. Donyeck me­gye kormányzója és Donyeck polgármestere közben országos népszavazás megtartását java­solta a régiók hatásköreinek kiszélesítéséről az ügyvivő uk­rán államfőnek. Az erőszakos cselekmények már nem csak Donyeck kör­nyékére korlátozódnak. Teg­nap merényletet követtek el Hennagyij Kernesz harkivi polgármester ellen, rálőttek, de túlélte. A városvezető Viktor Ja- nukovics volt államfő hű embe­rének volt; korábban támogatta a szeparatista törekvéseket, aztán irányt váltott, igyekezett városában fenntartani nyugal­mat és megakadályozni a sza- kadárok akcióit. ■ VG » kozelet—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents