Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-28 / 98. szám
Nyolcmilliárd a voksok ára nvi Minden idők legdrágább szavazása lehetett a parlamenti választás Választások költségei (milliárd forint) Választás Tervezett költség------------1 Tényleges k öltség Parlamenti, EP, önkormányzati együtt, 2014 12,3* 18-19,5* Parlamenti, 2014 8EP, 2014 5Parlamenti, 2010 7,12 5,59 Önkormányzati, 2010 5,53 4,91 EP, 2009 4,10 3,85 Parlamenti, 2006 6,61 5,40 Önkormányzati, 2006 4,34 4,25 EP, 2004 4,35 3,38 Parlamenti, 2002 6,37 5,40 Önkormányzati, 2002 4,01 3,99 * A 2013-as, és 2014-es büdzsében elkülönített keretek együtt ** Az NVI korábbi becslése FORRÁS: VG-GYOjTÉS, ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK, NVI A parlamenti választások pontos költsége több lehet a tervezettnél, míg az EP-voksolásé kevesebb lesz, várhatóan 5 milliárd forintból kijön HÍRSÁV Az Élet menete Budapesten MINDEN ANTISZEMITA demonstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyűlöletforma - hangoztatták a holokauszt történetéről szóló nemzetközi konferencia felszólalói vasárnap Budapesten. Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter Elie Wiesel Nobel-díjas írót idézve felhívta a figyelmet: eljött az idő, hogy mozgósítsák az egész emberiség erejét az új antiszemitizmus ellen. A konferencia felszólalói is részt vettek az Élet menete felvonuláson. ■ MTI Abbász: a holokauszt szörnyű bűn mahmúd ABBÁSZ palesztin elnök az izraeli holo- kauszt-emléknap előtt a modern történelem legszörnyűbb bűntettének nevezte a holokausztot. Abbász az első palesztin elnök, aki ilyen kijelentést tett. ■ MTI 330 milliárd forint a turizmusnak MAGYARORSZÁG EURÓPAI uniós csatlakozása óta, 2004 és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt 1360 projekt kapott támogatást. ■ MTI Brit katonák zuhantak le Afganisztánban A brit védelmi minisztérium közölte, hogy a szigetország öt katonája tartózkodott a nemzetközi biztonsági erők Afganisztánban lezuhant helikopterének fedélzetén. Az okokat vizsgálják. ■ MTI A korábban feltételezett ősz- szegnél olcsóbb lehet az EP-választások költsége, az áprilisi országgyűlési választások költsége azonban a korábban tervezett 6-6,5 milliárd forint helyett 8 mil- liárdba is kerülhet. Éber Sándor Az európai parlamenti választásra megközelítőleg 5 milliárd forint kiadást terveztünk - nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Ebből a tervek szerint a különböző urnák, a szavazófülkék, az egység- csomagok, valamint ezek csomagolás és szállítása 142 millió forint körül várható. Még az április 6-i országgyűlési választások előtt az NVI azt közölte lapunkkal, hogy idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog kerülni egy-egy voksolás (ország- gyűlési, EP, önkormányzati). Korábban a három esemény várható költségét 18-19,5 milliárdra tették, ami már jóval túllépte az idei és a tavalyi büdzsében erre biztosított 12,3 milliárdos keretet. A 6-6,5 milliárdos tételhez képest az EP-választásokra tervezett 5 milliárd csökkenést jelent. A korábbiaktól eltérően az idén már egyfordulós országgyűlési választásokkal kapcsolatban az NVI legutóbb 8 milliárd közeli tervezett összeget jelzett lapunknak, de a kiadások pontos mértékéről még nincsen információ, így valószínű, hogy az idei április volt minden idők legköltségesebb választása Magyarországon, mivel a korábbi parlamenti választások 5,5-5,4 milliárd forintba kerültek. A korábbi voksolásoknál a tervezett költségek mind magasabbak voltak, mint nyolc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság a május 25-i európai parlamenti választásra. A listák a következő sorrendben fognak szerepelni a szavazólapon: MSZP, Seres Mária Szövetségesei, Fi- desz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik, LMP, Együtt-PM, DK. Nem volt meg a listaállításhoz amennyi a végső számla volt, az idei parlamenti voksolás ebben kivétel. Pálffy Ilona, az NVI elnöke korábban lapunknak azt mondta: az idén a költségeket az átjelentkezések, a határon túli magyarok szavazása és nagyobb szavazólapok növelik meg. Az áprilisi voksolás kapcsán a helyi és területi választási szervek részére közel 3,1 milliárdot terveztek. Az informatikai kiadásokra 3,3 milliárdot szántak, a postaköltségre 800 milliót. A nyomdai kiadásokra 1,1 milliárdot céloztak meg, az egyéni képviselőjelölteket, a pártlistászükséges 20 ezer érvényes ajánlása a Modern Magyar- ország Mozgalomnak (MMM), az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek, így ezen listák nyilvántartásba vételét az NVB visz- szautasította. Bokros Lajos, az MMM vezetője „óriási” csalódottságát fejezte ki a kevés ajánlás miatt. kát tartalmazó szavazólapok, a különféle értesítők elkészítésére 514 milliót terveztek. Az eddig ismert adatok alapján a levélszavazás költsége 162 millió forintot tesz ki. A külképviseleti szavazások lebonyolítása az NVI jelenlegi számításai alapján mintegy 150 millióba került. A különböző urnák, a szavazófülkék, az egységcsomagok (például a nemzeti színű szalagok, tollak), ezek csomagolása, szállítása mintegy 160 millió forint volt. A szavazatszámláló bizottsági tagokat (mintegy 54 ezer fő) 20 ezer forint tiszteletdíj illeti meg, korábban a parlamenti és az EP-választások kapcsán erre 1,6 milliárdot terveztek. Végleges számadatok e tekintetben még nincsenek, mivel még nem tudni mennyi póttag bevonására került sor a választás végrehajtása során. A Nemzeti Választási Bizottság közölte: csaknem 92 millió forint bírságot szabott ki a határidőig vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A szervezeteknek ívenként több mint 50 ezer forint bírságot kell befizetnie az NVI. számlájára. Hatvannégymilliárdos többlet a tb-kasszákban mérleg Mintegy 1253 milliárd forintos bevétel és 1189 milliárd forintos kiadás mellett 63.9 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet a társadalombiztosítási alapok. A szufficit a Nyugdíjbiztosítási Alap 27,9 milliárd forintos, illetve az Egészségbiztosítási Alap 36 milliárd forintos többletéből tevődik össze. A „sima” járulék- és hozzájárulás-bevételek kicsivel lépték csak túl az időarányos tervet, a késedelmi pótlékokból és bírságokból azonban már az éves előirányzat több mint egyhar- madát behozták az alapok. Míg a nyugdíjakra kifizetett 735 milliárd forint szinte pontosan megfelel az éves előirányzat egynegyedének, az egészségügyi költések között több tételnél is jelentős eltérések vannak. A Magyar Állam- kincstár által közölt adatokból az látszik, hogy az év első három hónapjában a tervezettnél kevesebbet, az éves előirányzat mindössze 22,5 százalékát, 23.9 milliárd forintot kellett GYED-re költeni, miként a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra fordított 84,7 milliárd forint is alatta marad a tervezett kiadásnak. A pénzbeli ellátások közül egyedül a 15,9 milliárd forintos táppénzkiadások érték el, illetve lépték túl egy hajszálnyival az előirányzatot, de ez az év elején, az influenza-időszakban megszokott jelenség. Az azonban csak az utóbbi években figyelhető meg, amióta a kórházak személyzet és anyagköltség híján nem tudnak kellő számú beteget ellátni, hogy nem fogy el a gyógyító-megelőző ellátásokra, biztosított összeg. Tavaly a rendelkezésre álló pénz 22,5, idén 23,4 százalékát - a 233 milliárd forint helyett 217,6 milliárdot - tudtak csak felhasználni. Az egészségbiztosító a gyógyszerkasszát is tartani tudta: a 294,1 milliárd forintos költés az előirányzat 24,7 százalékának felel meg. ■ H. É. Bokros mozgalma nem indulhat XXIII. János és II. János Pál a szentek között Ukrán helyzet: Obama egyre türelmetlenebb Kompbaleset: lemondott a dél-koreai kormányfő SZENTTÉ NYILVÁNÍTOTTA XXIII. János és II. János Pál pápát Ferenc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében. A magyar delegációt Áder János államfő vezette, a küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kormányt. Orbán Viktor kormányfő magánemberként zarándokolt Rómába. A szertartásra 800 ezer hívő érkezett Rómába. A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. lános (1958-1963) és II. János Pál (1978-2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra. Ferenc pápa szerint a két pápa segített helyreállítani az egyház eredeti küldetését. ■ MTI BARACK OBAMA újabb ázsiai állomásáról, Malajziából is figyelmeztette Moszkvát. Az amerikai elnök vasárnap a leghatározottabban közölte, hogy Oroszország súlyos árat fog fizetni és a legdrasztikusabb szankciók várnak rá, ha nem változtat haladéktalanul ukrajnai politikáján. A kelet-ukrajnai helyzet egyébként egyre feszültebb, az úgynevezett Do- nyecki Népköztársaságban például május 21-re népszavazást írtak ki a terület függetlenségéről. Több kilométeres sor alakult ki vasárnapra a Krím félszigeti Armjanszk település térségében, ahol két napja orosz határellenőrző pont működik. Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat pénteken jelentette be, hogy kijelölték a március 21-én Oroszországhoz csatolt terület és Ukrajna között az orosz államhatárt és attól a naptól kezdve hatályosak a határátkelési szabályok a félszigeten. A Krím félszigetre beutazással még nagyobb a probléma. Az ukrán oldalon 20 kilométeres sor alakult ki az újonnan felállított armjansz- ki határátkelő előtt. Egy krími határőrtiszt elmondta: az ukrá- ■ nők szombat este több száz gépjárművet hagytak feltorlódni, majd azokat egyszerre „engedték rá” a krími határra. ■ AS BEJELENTETTE LEMONDÁSÁT vasárnap a dél-koreai miniszter- elnök. Csüng Hong Von az április 16-i súlyos kompbaleset utáni hibás kormányintézkedésekkel indokolta távozását. A politikus bocsánatot kért a kormány nevében a baleset és az azt közvetlenül követő, legkevésbé sem hatékony intézkedések miatt. Amikor Csüng Hong Von gyászoló szülőket keresett fel, kifütyülték. A politikus szerint túl nagy terhet róna a kabinetre, ha tisztségében maradna. „Az a helyes, ha vállalom a felelősséget, és lemondok” - jelentette ki sajtótájékoztatóján. Csüng Hong Von 2013 márciusa óta volt Dél-Korea miniszterelnöke. Az országban az elnök kezében összpontosul a végrehajtó hatalom, így Csüng Hong Von lemondása vélemények szerint valójában csak jelképes lépés. Pák Gun Hje elnök egyelőre nem szólalt meg, így azt sem tudni, hogy elfogadja-e miniszterelnökének lemondását. Az ázsiai ország kormányát és a miniszterelnököt heves bírálatok érték a baleset miatt. A gyászolok azzal vádolják az ország vezetőit, hogy nem tettek eleget szeretteik biztonságáért és megmentéséért. A balesetben több mint 300-an, főként diákok és tanárok haltak meg vagy tűntek el. ■ MTI \ KOZELET *■ ■■■
