Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-26 / 97. szám

MEGYEI KORKÉP 2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT Áldozatsegítők a mélyszegénység mélyén fehér gyűrű Miniszteri felkérést kaptak: akad még teendőjük a romagyilkosságok helyszínein Fügedi László: az áldozatoknak mindössze hat-hét százaléka jut csak el a segítőkhöz Fügedi László először a két Balaton-parti iroda nyitását szervezte meg Újabb egyévnyi „terepmun­kára” kapott felkérést az illetékes minisztertől a 2008- 2009-es romagyilkosságok helyszínén a Fehér Gyűrű áldozatvédelmi egyesület. Fónai Imre Hetvenmillió forintnyi támo­gatást ad az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma a roma­gyilkosságok túlélő sértettjei­nek és közvetlenül érintett ál­dozatainak, a Fehér Gyűrű ja­vaslata alapján - adta hírül a sajtó néhány hete. Előtte, aho­gyan megírtuk, az egyesü­let kormányhatározatba fog­lalt feladata volt: járja végig az érintett családtagokat, hoz­zátartozókat a borsodi, szabol­csi, nógrádi, hevesi térség te­lepülésein, majd dolgozza ki a rasszista indíttatású bűn­cselekmény-sorozat közvetlen károsultjai kárenyhítésének a módját.- Miért éppen a Fehér Gyűrű? - kérdeztük Fügedi Lászlótól, az idén huszonöt éves egyesület balatonföldvári elnökétől.- A 2006-ban alakult állami áldozatsegítő szolgálat mel­lett más hasonló civil szerve­zet nincsen, az államiak pe­dig csak a történtek után há­rom hónapon belül jogosultak az intézkedésre a jogszabály alapján - felelte Fügedi László.- Mások is föltették egyébként már ezt a kérdést, hogy miért éppen mi, mondván: más szer­vezetek évek óta segítik a ro­ma áldozatokat. Nos, azok kö­zül, akikkel mi kapcsokba ke­rültünk (eredetileg hat telepü­lésen tizenhét személyre kap­tuk a megbízást, végül tizen­egy település ötven áldozatát járták végig a szakembere­ink) jó néhányan írásba is ad­ták, hogy az elmúlt öt évben nemigen kaptak anyagi segít­séget. Néha egy-egy bútort, né­mi ruhát vitt valaki nekik, de erre kevésbé volt szükségük... Mi egyébként harmincöt sze­mélynek javasoltunk valami­lyen segítséget, az már az Em­beri Erőforrások Minisztéri­umának dolga, hogy ki meny­nyit kap.- Csak pénzbeli támogatásra kell gondolni?- Nem, többrétű segítségre tettünk javaslatot. Akad, aki­nek az egészségi állapota szo­rul javításra, másnak pszicho­lógusra van szüksége, megint másnak a házát kellene befe­jezni. Azt is javasoltuk, hogy ahol van megfelelő földterület, oda lehetne adni ezeknek az embereknek művelésre, hogy ne segélyből éljenek. Mento­rokat is alkalmazunk, akik elmennek az érintettekkel a gyámhivatalhoz, vagy éppen segítenek bankszámlát nyitni.- Azaz továbbra is terepen van­nak...- Annál is inkább, mert a miniszter úgy határozott: újabb egy évet kapunk arra, hogy a segítségnyújtásnak a konkrét végrehajtását is le­vezényeljük. A szaktárcánál ugyanis nem áll rendelkezés­re ilyen apparátus. ■ Huszonöt esztendeje ala­pították a Fehér Gyűrű egyesületet.- A Fehér Gyűrűnél igen? Hon­nan, miből?- A kollégáim mellett az adott feladatra kérek fel, „szer­ződtetek” szakembereket: pszichológust, jogászt, szociá­lis gondozót, vagy éppen épí­tészt. Önkormányzatok, egy­házak is segítenek. A költsé­gekhez a minisztérium is hoz­zájárul.- Amikor napvilágot látott az egyesület kormányzati megbíza­tása, sokan támadták önöket, mások meg azt vonták kétség­be, hogy „kell-e oda pénz egyál­talán”...- Tény, hogy a mélyszegény­ség legmélyét is megtapasztal­ták a kollégáim több helyen, éppen ezért tettünk olyan ja­vaslatot is, hogy aki nem él olyan rendezett körülmények között, az ne egy összegben kapja meg a pénzt, hanem amíg tart, havonta, járadék formájában.- Nyilván sokat nyomott a lat­ban, hogy bőven volt már ta­pasztalata a Fehér Gyűrűnek, hiszen egyebek között a mó­ri bankrablás, vagy a vörös- iszap-katasztrófa után is nyom­ban a „helyszínen” voltak... fügedi László osztálytársa volt a Fehér Gyűrű első elnöke, Kővári András, aki a harminc éves érettségi találkozójukon, 1990-ben számolt be róla: egy éve létrehozta az egyesületet. Fügedi László ez után majd csak tizenegy év elteltével ke­rült szorosabb kapcsolatba a Fehér Gyűrűvel, amikor - egy 2000-es, a külföldi bajba jutot­tak segítéséről szóló uniós irányelv alapján - megszervez­te az irodanyitást a Balaton két partján. térképészeti vállaltnál kez­dett amúgy dolgozni, lévén geo­déta végzettségű. Az 1997-ben induló Phare-program azonban mára Szolnok megyei igazgató tisztségében találta (magyar és lengyel vállalkozásokat támo­gatott az Európai Unió, ha­zánkban hat megyében, így So­mogybán is), ezt követően köl­töztek Balatonföldvárra, s előbb a Somogy Megyei Vállal­kozói Központ tanácsadója, majd a balatonföldvári kistér­ségfejlesztési menedzsere lett, nem mellékesen egyebek között iparjogvédelmi képesítést is szerzett a Közgázon. Kővári András 2009-es halála után - ekkor már elnökségi tag volt a Fehér Gyűrűben - elnöknek választotta az egyesület Fügedi Lászlót, s ez már a második ciklusa a tisztségben.- A móri bankrabláskor az egyesület akkori elnöke aktív rendőr volt, s ott a helyszínen fölajánlotta, hogy részt vesz az áldozatsegítésben. Az akkori és a korábbi pénzügyminisz­ter, a Fehér Gyűrű elnöke, a bank elnöke, meg egy biztosí­tó vezetője hozott létre egymil­lió forinttal egy alapot, ehhez kértek lakossági és egyéb ado­mányokat, a Fehér Gyűrű ve­zette a számlát, majd adta át a támogatásokat. Két móri áldo­zat ügyeinek az intézését csak néhány éve fejeztük be.- Hogy érzi, benne vannak a köztudatban?- EgyTe inkább. Huszon­öt éve alakultunk, már tizen­négy irodánk van az ország­ban és egyre szélesedik a pa­lettánk. Nemrég egyeztünk meg az országos rendőr-főka­pitánnyal és az adyligeti rend­őriskolában már elkezdtük az áldozatvédelem oktatását, amit ősztől minden, rendőrö­ket képző iskolában bevezet­nek; empátiakészség-fejlesz- tés, hogyan kell egy áldozattal foglalkozni, satöbbi... ■ Az Európai Unió országa­iban tevékenykedő szer­vezetek jelentős állami tá­mogatásban részesülnek.- Adományokból működnek?- Igen és egyre inkább pá­lyázatokból.- Ez az európai módi?- Ott még azért nem tar­tunk. Lengyelországban pél­dául két éve alakult hozzánk hasonló szervezet és máris évi kétmillió eurós támoga­tást kapnak a költségvetésből. Hollandiában ugyanez tizen­hét-millió euró, egymillió eu- róból pedig olyan szoftvert fej­lesztettek ki, ami összeköti a civil áldozatvédők és a rendőr­ség ■számítógépét, azaz amikor a rendőr jegyzőkönyvet vesz fel, az megjelenik a civil szer­vezetnél is és azonnal fel tud­ják venni a kapcsolatot az ál­dozatokkal. Angliában az ál­dozattá válók negyven száza­léka jut el hozzánk hasonló se­gítőkhöz, nálunk a saját fel­mérésünk szerint még csak hat-hét százalék. Azaz van még hová fejlődni. Versek és mesék 24 kisdiáktól. Három kisiskola alsósainak vers- és mesemondó versenyét rendezték Lakócsán. Az első helyezettek Csonka Tamara, Kalányos Elizabet (mindkettő Lakócsa), Tóth Viktória (Csokonyavi- sonta) és Orsós Ágota Brigitta (Darány) Kultúra, koncert, sütemény Kaposváron látványosság Új arculattal jelenik meg május végén a Rippl-Rónai Fesztivál Szervezők. Horváth Gáborné (balról), Jágerné Katona Zsuzsanna, Horváth János Milán, Segál Viktor és Pataki János a sajtótájékoztatón- Hat szobra van, s intézmények viselik Rippl-Rónai József ne­vét Kaposváron, a gyönyörű vil­lán kívül megépült a látogató­központ, s tavaly óta már Inter- cityt is neveztek el róla - mod- ta pénteki sajtótájékoztatóján Já­gerné Katona Zsuzsanna kultu­rális referens. Május 22.-25 kö­zött rendezik meg Rippl-Rónai fesztivált, a festők városa han­gulatfesztivál jogutódját. Új állo­máshoz ér a rendezvénysorozat, mely új arculattal jelenik meg: a pályázatra négyen jelentkeztek, amit Horváth Bálint grafikus- művész nyert meg. Horváth Gáborné, az Együd Árpád kulturális központ igaz­gatója - a rendezvény képzőmű­vészeti jellegére utalva - rámu­tatott: Márton Árpád, az egyik legnagyobb erdélyi festő mun­káiból kiállítás nyílik a Vaszary képtárban, s Újrafestett valóság címmel sérült alkotók munkáit is bemutatják. A Róma Villa látogatóközpont­jában Rippl-Rónai első világhá­borúban készült grafikáit láthat­juk majd, melyeket annak ide­jén egy utazókofferben találtak meg - tudtuk meg Horváth Já­nos Milán művészettörténésztől. Rippl-Rónai süteménye címmel pályázatot hirdetnek cukrászok­nak. Segál Viktor sztárséf sze­rint olyan édességet alkotnak az indulók, mely méltán viseli a vi­lághírű festőművész nevét.- A vendéglátóipari múzeum munkatársával azt szeretnénk kideríteni, mi volt Rippl-Rónai kedvence - jegyezte meg Pata­ki János, a Magyar Cukrászipa­rosok Országos Ipartestületének elnöke. - Az ötlet kiváló, s várha­tóan sok szakmabeli fantáziáját megmozgatja. ■ Harsányi Miklós 4

Next

/
Thumbnails
Contents