Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-22 / 93. szám

4 2014. ÁPRILIS 22., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Árokba lökte, ott fojtogatta haragosat a segesdi férfi Az életünk is egy zarándokút útkeresés Kérdéseinkre megvannak a saját válaszaink, de sokszor nem hiszünk nekik nyomozás Összeverekedett egy 26 éves és egy 59 éves férfi Se- gesden, a rendőrség most befe­jezte a garázdaság és súlyos tes­ti sértés miatt folytatott nyomo­zást ellenük. Az eset még ta­valy júliusban történt a faluban, a közterületen esett egymásnak a két ember. A fiatalabb férfi az árokba lökte az idősebbet és foj­togatta, tovább szorongatta. Ez­után otthagyta, de a bántalma­zott idősebb férfi követte, meg­jelent a fojtogató házánál, és ki­abálni kezdett. A házból kijött egy nő, akivel összeveszett az 59 éves sértett, megragadta, és megrázta. Ekkor kirohant az épületből a fiatalabb férfi, újra dulakodni kezdtek. Az összecsa­pásban az idősebb férfi súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. A gyanúsította­kat a nagyatádi nyomozók hall­gatták ki, szabadlábon védekez­hetnek. Az ügyben keletkezett iratokat a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság bűnügyi igaz­gatósága vádemelési javaslattal küldte meg a Nagyatádi Járási Ügyészségnek. ■ K. G. Egy százalék: bukható a támogatás adó segítség a civil közössé­gek számára az adó egy százalé­kának felajánlása, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy csak az adózók fele él a le­hetőséggel. Ráadásul a bekül­dött nyilatkozatok jelentős há­nyada hibás. A magánszemélyek az idén is felajánlhatják adójuk 1+1 száza­lékát a civil- és az egyházi szer­vezeteknek, vagy a költségve­tés számára. Barlai Krisztina, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli regionális igazgatóságának szóvivője tájé­koztatott: azok a magánszemé­lyek, egyéni vállalkozók és ős­termelők jogosultak rendelkez­ni adójuk egy százalékával má­jus 20-ig, akik a 2013-as adóév- | ben összevont adóalapba tarto­zó jövedelmet szereztek. Ha a nyilatkozat hibás, a felajánlás érvénytelen és a támogatandó szervezet nem kaphatja meg a felajánlott pénzt. ■ H. M. Három éve mindent feladott és új életet kezdett: ma már a könyvein keresztül ad erőt és talán egy új irányt is olva­sóinak. Jeki Gabriella Nyolc évig éjjel-nappal dolgozott, éveken keresztül csak az ablak­ból tudta, hogy milyen évszak van. Egy női színes újság főszer­kesztő-helyetteseként Sándor Anikónak sokak által irigyelt élete volt. Aztán jött a gazdasá­gi válság, körülötte pedig sor­ra betegedtek meg az emberek a stressztől, a megfelelni aka­rástól. Azt kérdezte magától: én leszek a következő? Ekkor sza­kadt ki belőle, hogy nem csinál­ja tovább. A sokat emlegetett bel­ső hang segített neki, és felmon­dott.- Három éve becsuktam egy ajtót, mögötte hagyva az addigi életemet, a teljes létbiztonságot - mondta a ma már sikeres írónő a barcsi városi könyvtárban tar­tott író-olvasó találkozón. - Ele­gem lett az évtizedek óta feszí­tő elégedetlenségből, a minden­napok monotonitásából, és világ­gá mentem. Azt is mondta, úgy érezte, mintha egy sziklát görgettek vol­na le a testéről. Miközben azon töprengett, hogyan tovább, tud­ta, hogy nem akar szorongás­ban, haszontalanságban, hazug­ságok csapdájában vergődni to­vább. Barátai, ismerősei eleinte őrültként kezelték, de ő mindent be akart pótolni.- Régóta tangóztam, szeret­tem nézni azokat a videókat, amelyeken az emberek önfeled­ten táncolnak - mondta. - Ekkor arra gondoltam, hogy mi lenne, ha elmennék pont oda, ahol azt Sándor Anikó megjárta a zarándoklatot: az út végére, mint a kirakós, úgy álltak össze a dolgok Az életünkben is vannak „Caminók” csak vegyük ezeket észre SÁNDOR ANIKÓNAK ÜZ elmúlt években öt belső utakat kereső könyve jelent meg, valamennyit dedikálta személyesen is a bar­csi könyvtárban az olvasóknak.- nem volt olyan hét, amelyben valaki ne fordult volna hozzám tanácsért, segítségért, vélemé­nyért, én mit tennék az 6 helyé­ben -fogalmazza meg. - így született meg az elhatározás, hogy amire a szabadidőm már nem elegendő, hivatássá tegyem. így vett részt szakirányú kép­zésen, ahol megtanult közösen gondolkodni a segítséget kérő­vel a nehézségekről, a megold­hatatlannak látszó gondokról. Vallja: nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani, és nincs olyan kátyú, amiből ne le­hetne kimászni.- saját kérdéseinkre megvan­nak a saját válaszaink, de nem hiszünk nekik, nem vesszük . komolyan - összegzi tapaszta­latait. - Az életünkben is van­nak „Caminók”, amelyek taní­tanak bennünket, vegyük ezt észre. Sándor Anikó a felvételt forgatták? Vettem egy Három hétre ment, négy hóna- molyán kell venni - figyelmez­repülőjegyet, és két hét múlva pig maradt. Boldog volt. teti az olvasóit. - Mindenkinek ott ültem Buenos Airesben és azt - A halk sikolyokat, amiket megvan a maga megoldása arra, kérdeztem: na, most ki az őrült? az ember kiereszt magából, ko- hogy azt tehesse, amit szeret, de az a legnagyobb baj, hogy nem hisz benne. Ezután következett az El Ca- mino. Maga is alig hitte, hogy véghez tudja vinni a 800 ki­lométeres gyaloglást, de az­tán rájött: mindenki végig tud menni. Gyalogolt együtt 81 éves nénivel és idős bácsikkal is. A fontos csak az, hogy min­denki annyit menjen, ameny- nyit tud, a maga tempójában. Útját végigkísérték a „véletle­nek”. Amikor zenét kért, meg­kapta. Amikor egy festő útitár­sat, akivel a művészetről is be­szélgethet, azt is. Amikor gyü­mölcsöt evett volna, a követke­ző kanyarban ott volt egy asz­tal, becsületkasszával.- Olyan érzésem volt, mint­ha egy filmet forgatnának az életemről, a rendező küldi a statisztákat, csak én nem is­merem a forgatókönyvet - em­lékszik vissza. - Az út végére, mint a kirakós, úgy álltak ösz- sze a dolgok, megértettem mit adott az út, amit hívhatunk Is­tennek, tudatalattinak, a világ feletti intelligenciának vagy a forrásnak is, kinek, hogyan tetszik. Hazaérve újabb „látomása” volt arról, ahogyan az embe­rek a karácsonyi vásárlások so­rán a kosarukba pakolnak egy könyvet, amire az ő szerzői ne­ve van írva. Ekkor kezdett ír­ni, ami az újságírói vénával adottnak bizonyult. Kezét csak a gondolatok vezérelték, papír­ra vetette az út során átélt él­ményeit, tanulságait, azokat a történeteket, amelyek azóta is erőt adnak sok és sok ezer ol­vasónak. Ezután jött még egy El Cami- no, India, a magyar Camino, amely mind-mind visszaköszön a megjelent könyvek lapjain. Friss céglista: hatból egy társaságot újra alapítanak a régi tevékenységgel Kilenc kaposvári, három siófo­ki, két nagyatádi és egy bala- tonfenyvesi cég szerepel egye­bek között a felszámolások, vég- elszámolásokat, kényszertörlé­sek múlt heti Bisnode-listáján. A héten országosan mindössze 581 új cég alakult, viszont vala­melyest nőtt a felszámolás alá ke­rült cégek száma az előző héthez képest, de a 11. heti csúcs miat­ti heti átlag alatt maradt. Nőtt a kényszertörlések száma, 77 cég­gel több ellen indítottak eljárást a cégbíróságok. Ezen a héten azt vizsgálták, a megszűnt cégek tu­lajdonosai milyen főtevékenysé­gű új cégeket alapítanak: 3289- ből a tulajdonosok 489 esetben ugyanolyan tevékenységi kör­rel alapítottak új céget. ■ B. T. A Sióba dobták a kutyát, de megmentették ► Folytatás az 1. oldalról A siófoki menhelyet üzemelte­tő állatvédő alapítvány mun­katársainak a lelkiisemeretes helyi tűzoltók és a rendőrök siettek a segítségükre, aztán a kimentett kutyának pedig az állatorvos. A szerencsétlen ebnek némi „rehabilitáció” után lelkiisme­retesebb gazdát keresnek majd, szándékaik szerint mielőbb a siófoki állatvédők. ■ F. I. Somogyi siker: a jó szakma felér egy diplomával Csupa meglepetésverseny két keréken geocashing Ismerkedtek Barccsal, s közben megajándékozták egymást oktatás szép somogyi sikerek születtek a Szakma kiváló ta­nulója, és az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjén.- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében zajlott megmérettetésen 3997 versenyző indult, a döntőbe - 106 iskola képviseletében, 38 szakmában - 194-en jutottak - tudtuk meg Thurzó Ágnestől, a Somogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara sajtóreferensétől. A fővárosi döntőn 13 ezer négyzetméteren mutatkoz­tak be a szakmák legjobbjai, a rendezvényre 14 ezer pálya- választás előtt álló általános iskolai tanuló vett részt, So- mogyból 10 autóbusszal közel 500 diák utazhatott. Az indu­ló 99 somogyi diák közül hár­man jutottak a döntőbe. A har­madik helyen végzett Drávecz Barnabás, a hatodion Csáki Zoltán, mindketten a kapos­vári Eötvös Lóránd műszaki szakközépiskola szerszámké­szítő szakosai, míg iskolatár­suk Madarász István karosz- szérialakatos szakmában a Szakma kiváló tanulója ver­seny országos döntőjébe hete­dik helyezést ért el. Takács László cukrász, a kaposvári Széchenyi István kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakképző tanulója első helyet szerzett. ■ Harsányi Miklós vízitúra Összesen huszon­ötén neveztek a Dráva- Zátony Vízitúra Egyesület és a Barcsi Szabadidő Sportegyesület vá­rosismereti kerékpártúrájá­ra. A drávai strandról indul­tak, s oda is érkeztek a ver­senyzők, ám közben a menet­levélen feltüntetett nevezetes pontokat kellett érinteniük. A kilenc állomáson egy do­bozban meglepetés ajándékok is voltak. Aki megtalálta a je­lölt állomást, a dobozból ki­vett egy ajándékot, s helyette beletett egy általa hozott meg­lepetést. így nem csak tizen­hat kilométeres távot teljesí­tettek a résztvevők, de a város felfedezése mellett az ajándé­Közös élmények. A Szakács család sikeresen teljesítette a túrát kozás élményével is gazda­godtak. Voltak, akik gyalog teljesítették az útvonalat, ám a mindössze nyolc esztendős Szakács Zétény már rutinos túrázónak vallhatja magát; szüleivel és testvérével több­ször részt vett hasonló túrá­kon. A legidősebb versenyző, a hetvenkét esztendős Kiss Fe­renc és neje gyalog keresték meg a gyűjtőpontokat. A két éves Kovács Péter pedig az édesanyja kerékpárülésén „teljesítette” a túrát. A szerve­zők hagymás zsíros kenyérrel és üdítővel vártak mindenkit a célban. ■ Márkus Kata M á á

Next

/
Thumbnails
Contents