Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-19 / 92. szám
4 HUSVET 2014. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Jézus fényről beszélt, amikor ránk gondolt feltámadás A papoknak munkatársakká kellene nevelni a csak hallgató, engedelmeskedő és fizető híveiket Ferenc pápa reformtörekvései mindenkit megleptek. Fel kell ébrednie az eddig „alvó óriásoknak”, a híveknek! Beköszöntött a halál Somogyba is, sokkal kevesebb a születés mint a temetés. A húsvét mindenki ünnepe, a papoknak annyiban is 1 mélyebb, hogy ilyenkor nem üzletekben járnak, inkább a világ megy hozzájuk jó szóért. Minderről Balás Béla megyés püspök beszélt Jézus feltámadásának apropóján. Czene Attila- Milyen sikerrel zárult a tavaly véget ért Hit éve? Miért van szükség az akolitusokra, kik ők?- A hit nem a mi sikerünk. Az a Jóisten ajándéka. Ő pedig mindig bőkezű. Mi bármi jót teszünk, Őt „osztogatjuk”. A Kaposvári Egyházmegyét nem kevés áldozattal húsz éve fenntartjuk. A papokon kívül számos munkatárs segít: hitoktatók, házaspárok, sokasodó lelkiségi mozgalmak (Antio- chia, Mécs, Házas hétvége, Cur- sillo, Nyolc Boldogság, Emmá- nuel, Cserkészet, Cigány Pasz- toráció). Jó kapcsolat alakult ki a gyermekvédelemmel, a szociális otthonokkal, a kórházakkal, az egyetemmel. A közoktatás megújítása során megugrott a hitta- nosok létszáma. Siker lett a négy kiadásban is megjelent és ingye- nes*„Hitünkrőr szóló bemutat-' kozó írás. Sokan kedvelik a $q-‘ mo£y Tv szentmise-közvítíMse- it. A kaposvári katolikus gimnáziumba kétszeres a túljelentkezés. Elkészült számos templom külső-belső felújítása. Egyre több településen alakulnak kari- tász csoportok. Ők támogatják a nehéz helyzetbe jutottakat élelmiszerrel, tűzifával. Nemrégen több, mint húsz világi, többnyire diplomás férfi vállalkozott „akolitusi” szolgálatra. Ők segítik a missziós helyzetekben a túlterhelt papokat. A magukra maradt településeken úgynevezett „ige-liturgiákat” tarthatnak, keresztelhetnek, áldoztathatnak, temethetnek, körmenetet vezethetnek. ismerem. Egy-két év múlva várható, hogy a magyar püspököket személyesen fogadja.- Egyszer elmondta: sűrűsödnek az egyház körül a róla semmit1 sem tudó, a tőle távol élő tömegek. A hagyományok régen megszakadtak, a harangszó csak térzene, a templom és a plébánia a falu skanzenja. Fogy a templomba járók, a hívők száma. Mit lehet, mit kell tenniük?- Fel kell ébrednie az eddigi „alvó óriásnak”, a világi hívőknek! Át kell venniük a felszentelt papoktól mindent, ami nincs azoknak fenntartva. A templom falain kívül ők képviselik Isten ügyét a társadalomban, a politikában, a munka világában, a családban. Az épületek felújítása, a pályázatok írása, a kulturális rendezvények, az irodai munkák, és még sok más feladat az alkalmas és felkészült világiakra vár. A papoknak boldogan kellene munkatársakká nevelni az eddig csak hallgató, engedelmeskedő és fizető híveiket. Aki ma kitart a klerikaliz- musában, vétkezik a Szentlélek ellen és magára marad. Az egyházalapító Jézus Krisztus „sóról” és „fényről” beszélt, amikor ránk gondolt. Az így értett jel feltűnő, mint a KRESZ tábla, különbözik a környezetétől, mint éjszakában az irányfény. Akkor is üzen, ha kicsiny, mint óralapon a kismutató, akkor is fontos, ha nem róla szól minden, amint *9lhébeh a normál „A” hang. Ko- hitoktatása, a mai prédikációk nem maradhatnak meg a szövegismertetések szintjén. Amennyiben új és bátor magatartást képviselünk, rögtön vonzóbbakká válunk. Ennyi lenne a dél-dunántúli egyház feladata, ami persze feltételezi, hogy laknak itt emberek. A katolikus és protestáns lelkipásztorok mai megrendítő helyzete amiatt is állhatott elő, mert bekövetkezett Somogy holokausztja is. Eltűntek a lakodalmak, bezártak iskolák, kiürültek a templomok, a falvakban az idősek magukra maradtak! Erre egyikünk sem számított. Számos helyen elölről kell kezdeni mindent, mint annakidején a pusztában Keresztelő Szent Jánosnak.- Mennyire felkészült Ferenc pápa reformtörekvéseire a magyar egyház, és benne a tavaly húszéves Kaposvári Egyházmegye?- A már alig remélt reformtörekvések mindenkit megleptek. Szerintem napjainkban egyre vékonyodik, egyre halkul a hí- vőknek-papoknak az a része, amelyik ötven évvel ezelőtt a Zsinattól is félt, és idegenkedik a mostani megújulástól is. Ők a hitellenes propaganda áradatában úgy védekeztek, hogy ragaszkodtak jónak vélt emlékeikhez. Jóindulattal ugyanígy értelmezem a politikai szélsőségeket, az iszlám radikalizmusát és a szekták fanatizmusát is. Viszont a probléma rég nem az ellenfél, hanem inkább a közöny, meg a rosszul informáltság. Ferenc pápa ezért küld minket a „peremekre”.- Találkozott már Őszentségével? Ha nem, akkor mikor kerülhet erre sor?- A Szentatyát egyelőre csak a televízión keresztül, és írásaiból- A papok Ön szerint nem Isten-igazolvánnyal ellátott múzeumőrség és nem földi sorozású üdvhadsereg. Hanem milyennek kell lennie a jó papnak? Vannak-e a nyugdíjba vonuló papok pótlására elegen az e pályára kívánko- zók? Milyen emberi-lelki-fizikai tulajdonságokat igényel ma ez a hivatás egy fiataltól?- A jó pap nem szolgál két úrnak, ezért szükségszerűen sokaknak útjában áll. Akkor jó egy plébános, ha nem pályázik kegyeinkre, hanem kedvesen, de mégis őszintén szól, akkor is, ha valamire nemet kell mondania. Akkor jó a pap, ha fontosabb számára a hivatása, mint egyéni sikere. A jó pap Isten ajándéka, nincs jogunk hozzá, nem a miénk, hanem mindenkié. Hálával kell tőle búcsúznunk, ha a főpásztor máshová rendeli. A jó papot a távozása után vesszük észre, a volt hívei hitelesítik, akkor, ha megmaradnak a jó úton és bizalommal fogadják utódját. A tapasztalat szerint a Jóisten ad ■ Bekövetkezett Somogy holokausztja, bezártak az iskolák lezi, hogy párt- vagy szakszervezeti vezetést ne vállaljanak. Az ő szerepük hasonló a sejtben működő sejtmaghoz. „Belülről” kell a közösséget összekapcsolniuk Istennel és egymással. Ha ezt a pótolhatatlan feladatukat „külső” tevékenységükkel felcserélik, üresen marad az oltár, árva a szószék. Helyettük más nem közvetíti Isten igazságát és irgalmát. A világi hívők viszont hasonlók az élő sejt pereméhez, ők érintkeznek a többiekkel. Számukra a Katolikus Egyház Katekizmusának 2442. pontja ad eligazítást. Az ő hivatásuk része a politizálás és a társadalmi élet megszervezése. Feladatuk, hogy „lélekkel hassák át a földi dolgokat”. Ha nem teszik megposhad az egyház, langyos víz lesz, füstölgő mécses... Balás Béla megyés püspök: Isten ma is működik, vannak felnőtt megtérések, jelentkeznek újabb papok annyi új papot, amennyire lelki igény van. A mai nehéz körülmények megbízható „víztisztítónak” bizonyulnak. Épeszű ember nem hozzánk fordul vagyonért, vagy sikerért. A papnevelő intézetek nem tanodák, nem is diákkollégiumok, hanem fejlesztő intézetek. Nemcsak a jelölt hitét mélyítik el, hanem ügyelnek annak gyakorlati érzékére is. A mai „kispapok” a felkészülés évei alatt megismerkednek jövendő működési területükkel, kortársaik gondolkodásával, a várható veszélyekkel. Mindez egészséges, sportos, családias légkörben történik. Aki ebbe a képzésbe nem tud beilleszkedni, annak idejében segítenek továbblépni.- Szigorúan nyilvános - Nyílt beszéd papjainkról című kötetében üzen hadat az egyháztól elidegenítő szóhasználatnak és tetteknek. Mi ennek a lényege? Hogyan fogant e mű, mi késztette a megírására? Mi a rosta, mely alapján kötetbe kerülnek a gondolatai?- Ez a könyv egy anonimi- zált, vagyis névtelenített napló. Látleletek a megtörtént ballépésekről, és beszámolók a gyógyításokról, elsősorban a papok világából. A rövid írásokban benne rejlik a püspökség húsz évnyi tapasztalata. Örömmel vettem észre, hogy Ferenc pápának „Az evangélium öröme” című buzdítása egyidőben jelent meg az én könyvemmel és bizonyos gondolatai (157., 158., 159.) szinte szószerint egyeznek az enyéimmel. Egészen biztos vagyok, hogy az „öt érthető szó”, amiről Szent Pál írt Korintusba, többet ér mindennél. Aki közülünk manapság csak „papol”, vagy hosz- szadalmasan értekezik valamiA papok magánya égbekiáltó. Mindenki mindenévé lennének ről, az kiűzi a temptornW# a maradék hívét. A mai papok magánya égbekiáltó. Lemondtak a saját családról, vágyaikról, hogy „mindenkinek mindenévé” lehessenek. S most egyszerre csak úgy találják magukat, mint Árva megye vagy Erdély vízzel elárasztott falvai. Ott csak a tornyok maradtak állva, itt csak a papok maradtak meg. Mindez pedig úgy történt, hogy senki sem tanította őket arra, hogyan váljanak a „senkinek mindenévé”. Ezt a bajt persze nem elég látni. Engem Isten arra hívott, hogy tegyek valamit testvéreimért, például hogy írjak nekik és értük! Megérdemlik, mert ők végső hűségükben most válnak igazán „tisztelendőkké”.- Nem véletlenül született senki e világra? Milyen szempontok alapján lehet eldönteni, hogy sikeres volt avagy sem a földi létben?- Minden elindult életnek értelme van. Viszont kevesen válnak sztárokká, ritka köztünk a bankár, nyilvánvaló hogy a mi sikerünk nem a bérskála csúcsa, nem is a vastaps, vagy a címlapfotó. Ady Endre csak közelítette az igazságot, amikor azt írta: „Szeretném, ha szeretnének és lennék valakié.” A hívő ember ennél többet akar: „Szeretném, ha szeretnélek és tehetnék érted valamit.” Az ember annyira értékes, amennyire önzetlenül szeret. A túlvilág határsáv- jában ez lesz az egyetlen vízumunk. Függetlenül tehetetlenségünktől, balsikereinktől, tévedéseinktől, ha szépen szeretünk, akkor „sikerülünk”. A Biblia szerint a célban „dobogós helyre” kerül az irgalmas, a tiszta szívű, az apró szívességekre is késze- nálló. Ez túlmutat a felekezetek a/iyakönyvein, szétpukkasztja az önző csoportöntudatot, ez maga a világtágasság, amibe beleférünk mi is.- Az Ószövetség Isten embereit látóknak nevezi. Ha körülnéz, milyen országot lát most maga körül?- Száz évvel Ormánság kipusztulása után, beköszöntött a halál Somogyba is. Évenként kapom a jelentéseket, miszerint kétszer-háromszor, néha tízszer több a temetés, mint a keresztelés. Ez nemcsak az egyház meghátrálása, hanem a vidéki népesség eltűnése is. Ezt a városokban talán még nem látják. Annakidején a koncepciós perekben megverték a pásztorokat, utána a nyáj szétment magától. Félrevezettek a történelem könyvek, fertőztek a filmek, majd megnyíltak a határok és áradt be a szabadosság. Úgy jártunk, mint az amnesztiával szabaduló fogoly, aki úgy lép ki a börtön kapun, hogy járvány tombol a városban. Viszont ugyanakkor Isten ma is működik. Vannak felnőtt megtérések, jelentkeznek újabb papok, sokan mohón érdeklődnek a Biblia, a liturgia, a misztika iránt. Úgy tűnik, a konkoly közt búza is rejtőzik. Isten nem mondott le hazánkról, nem szűnt meg szeretni, továbbra is várja, elvárja Szodoma tíz igazát!- Klmaradhat-e az egyház, a papság a politizálásból?- Az egyház lényegéhez tartozik, hogy prófétai jel legyen, törődjön az emberi közösség földi gondjaival. Másként teszik ezt az egyház papjai és másként a világi hívők. A papokat az Egyházi Törvénykönyv 287. kánonjának, 2. paragrafusa arra köte- Mit gondol, mire való a szabadság?- A személy szabadsága a be- számíthatóságának feltétele. Ettől ember az ember, így érvényes minden megnyilvánulása. Természetesen ez a kincsünk sem lehet kiszolgáltatott külső erőszaknak (például a divatok kényszerének), vagy egyéni képzelgéseinknek. Másként szabad a terrorista és másként az áldozata. A gyilkos addig szabad, amíg tölténye van, a fogoly pedig akkor szabad, ha megmenekül. Másként szabad az üres taxi, az ugyanis megállhat, várhat, kóborolhat és másként szabad a foglalt taxi, amelyik akadály- mentesen száguldhat. A szabadság a cél függvénye. Ezért külön- böznekw ateisták és a hívő emberek szavai, vágyai a szabadság kapcsán. Akinek van célja, ami számára a legfontosabb, az kerüli az akadályokat, nem ér rá a mellékes vagy kellemes dolgokra. Az életcélunkat kell tisztázni és kiderül rabok vagyunk vagy szabadok!- Ön Taszáron él, nem a kaposvári püspöki palotában, nincs ott elzárva a megyében történtektől?- Munkaidőben vagy a központban dolgozom, vagy járom a vidéket. Csak a pihenés, meg a felkészülés óráit töltöm Taszáron. A Kaposvár közeli község, se nem város,, se nem falu, mindkettő előnyét kínálja. Csend van, könnyen megtalálhatnak, szobám mindennel felszerelt. Rádió, tévé és internet birtokában nemcsak észlelem az eseményeket, de fel is tudom dolgozni. Senki nem vádolhat a húsz évvel „ ezelőtti módon, hogy mások vére - könnye árán palotát építtetek magam köré. Jó kapcsolat alakult ki a helybeliekkel, akik számon tartják apró gondjaimat és egyúttal megosztják velem a környék problémáit.- Van-e a papnak, püspöknek hús- vétja? Mit jelent ez az ünnep Önnek?- Talán csak nekünk van igazán karácsonyunk, húsvétunk. Nem kell üzletekben szaladgálnunk, inkább a világ jön hozzánk jó szóért. Ellentétben a reklámokkal, mi a „hírforrás” közelében tudjuk, hogy az év csúcspontja, nem a „hús” elővételéről, nem is a nyulakról szól, hanem személyes sorsunkról, a folytatásról, a feltámadásról. Ezért érdemes élni, hálával, örömmel! Az életcélunkat kell tisztázni, s kiderül, hogy rabok vagyunk-e
