Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

2014. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Jól kezdett a Tisza-tó potenciál A régió még mindig tömegek előtt ismeretlen A Tisza-tó körül hetven kilométernyi, jól kiépített kerékpárút fut, a teljes kör kiépítése 2015-ben zárulhat le Medical wellness-szálloda építése kezdődött Mórahalmon fejlesztés Medical wellness- szálloda épül Mórahalmon; a háromcsillagos szállóban 28 szoba és 57 férőhely lesz - mondta el a beruházás hely­színén tartott sajtótájékoztatón a projektcég, a Móra-Art Kft. ügyvezetője. Berta Zsolt kifej­tette: a Szent Erzsébet Móra- halmi Gyógyfürdő közvetlen szomszédságában épülő Eli- xír Medical Wellness Hotel az egészségturisztikai szolgálta­tásokra fókuszál majd, félúton a gyógy- és a wellness-szállo- dák között. A projekt összköltsége 709 millió 700 ezer forint, melynek 70 százaléka uniós támogatás. A fennmaradó összeget a pro­jektcég biztosítja önerőként. A beruházás tegnap kezdődött, a tervek szerint 2015 január­jában nyitja meg kapuit az új hotel. A fejlesztés a gyógyfürdő és a Colosseum Hotel közé éke­lődött régi polgármesteri hi­vatal épületének felújításával, rekonstrukciójával kezdődik. Emellett az ehhez kapcsolódó kezelő- és kiszolgálóhelyisé­gek, valamint egészségügyi szolgáltatások helyszíneinek kialakítása is megvalósul. A hotel az akadálymentes szobák mellett saját orvosi ren­delőkkel, kezelőhelyiségekkel és terápiás medencével ren­delkezik majd. Kínálatukba a szomszédos gyógyfürdő szolgáltatásait szeretnék beépí­teni, de a kezeléseket nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott formában lehet majd igénybe venni. A mozgásterápiás szol­gáltatások közül kiemelkedő jelentőségű a Dévény-módszer. Segítségével nem csak az idős betegek kezelését célozzák, hanem a gyermekek fejleszté­sében is hatékony programot tudnak kínálni - tette hozzá. Nógrádi Zoltán (Fidesz), a vá­ros polgármestere a beruházás kapcsán az MTI-nek elmondta: jelenleg mintegy 1000 szállás­hellyel rendelkezik a település, melynek kihasználtsága a nyá­ri időszakban szinte folyama­tos. Az átlagos tartózkodási idő a városban 2-3 éjszaka, amit 5-6-ra szeretnének bővíteni. A település éves turisztikai bevétele megközelíti az 1 milli­árd forintot. ■ MTI Januárban 34 százalékos növekedést ért el a Tisza-tó a hazai vendégéjszakák szá­mát tekintve, a külföldiek azonban még messze elkerü­lik a vidéket. Vég Márton Némileg meglepő módon a Ti­sza-tavi régió produkálta janu­árban a legnagyobb fejlődést a belföldi turizmusban. Arról természetesen nincs szó, hogy turisták tömegei rohamozták volna meg például az abádsza- lóki szálláshelyeket, de a régi­óban regisztrált hatezer hazai vendégéjszaka 34 százalékos növekedést jelent. Arra viszont nem lehet büsz­ke a Tisza-tó, hogy a külföldiek messze elkerülik a vidéket: az év első hónapjában mindössze ezer külföldi éjszakázott a kör­nyék valamelyik településén. „A Tisza-tónál 2013-ban az üz­leti tervet meghaladó mérték­ben nőtt a vendégforgalom, és a bővülés az idén is folytatódhat” - mondta Molnár Anita, a régió marketingigazgatója. A 68 ön- kormányzatot és 920 szolgálta­tót magában foglaló Tisza-tavi térség amúgy Magyarország legkisebb turisztikai célterü­lete. A KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken tavaly 74 ezer belföldi vendég 196 ezer éjszakát töltött. A bel­földi vendégszám 3,5 százalék­kal, míg a vendégéjszakák szá­ma 4,4 százalékkal emelkedett. Összességében éves szinten a vendégéjszakák száma 2,7 szá­zalékkal nőtt, elmaradt az or­szágosan mért 4,6 százalékos bővüléstől. A külföldiek jobbá­ra Németországból, Romániá­ból és Szlovákiából érkeztek. Molnár Anita szerint jelentős tartalékok vannak a Tisza-tó belföldi vendégforgalmának növelésében, a vidék ugyanis még mindig tömegek előtt is­meretlen. „Tavaly 170 ezer látoga­tónk volt. Ahhoz képest, hogy nem Budapestről van szó, ez a FONYÓD LEGNAGYOBB turiszti­kai fejlesztése kezdődhet meg, így már az idei szezon­ra elkészülhet a Balaton egyik leghosszabb, közel 200 méter hosszú homokos part­szakasszal rendelkező fürdő­helye. „Azt gondolom, hogy a Balaton déli partján min­denhol vissza kellene állíta­ni a fövenyes strandokat, hi­szen sokkal hangulatosabb, régióban kimagasló eredmény­nek számít” - mondta lapunk­nak Kiss János, a poroszlói Öko­centrum vezetője. Hozzátette: nem akarnak a Balatonnal versenyezni, tudatos koncep­ció, hogy a Tisza-tónál nincse­nek százszobás, négycsillagos szállodák, csak sok kis és a nagytestvérnél olcsóbb magán- szálláshely. A vidék ugyanis az ökoturizmus központja. A Tisza-tavi régiónál több na­gyobb lobbierővel rendelkező térség van, talán ez is az oka annak, hogy eddig viszonylag szerény mértékű fejlesztési pénzeket sikerült elnyerni­ük. A legnagyobb fejlesztés, a Tisza-tó és Hortobágy közötti kerékpárút kiépítése mintegy 1,2 milliárd forintból valósul mint a kibetonozott lépcsők, mesterséges bejárók, és mi­vel a Balaton ki tudja rakni a hordalékát, segíti a tó ön­tisztulását is” - mondta Hídvégi József polgármester. Az üdülőrégióban élő embe­rek megélhetését az biztosít­ja, ha a Balaton versenyké­pes az Adriával és más euró­pai tavakkal, ezért is fonto­sak a turisztikai fejlesztések. meg. A tó körül már most is 70 kilométer, jól kiépített kerékpá­rút fut, a teljes kör 2015-ben zá­ródhat be, ehhez még mintegy 9 kilométer hiányzik. „A tavat az amatőr és profi kerékpáro­sok egyre nagyobb számban látogatják, a Tisza-tó Közép-Eu- rópa síkvidéki kerékpározásá­nak központja: mindössze né­hány méter szintkülönbséggel 1200 kilométer túraútvonal járható be a régióban” - olvas­ható a Magyar Turizmus Zrt. taktikai tervében. Szerintük a tó hat szabadvízi strandja kifo­gástalan vízminőségű. Ráadásul a Balatonnal el­lentétben pár ezer forintért jet-skizni is lehet. A pecások is lassan újra megkedvelték a vi­déket, tavaly legalább 25 száza­lékkal nőtt az eladott horgász­jegyek száma. A szakemberek szerint idén is folytatódhat a területi átrendeződés: az Abád- szalók-Kisköre területről évek óta a Poroszló-Tiszafüred tér­ségére helyeződik át a forga­lom, amely 15-85 százalékos arányban oszlott meg a kül­földiek és a belföldiek között. Korábban arról szóltak a hírek, hogy készül Tisza-tó törvény is, amelynek egyik fontos eleme lehetne az is, hogy Budapestről ne csak átszállással lehessen vonaton megközelíteni a tavat. A húsvéti hosszú hétvégén megtelhetnek a szállodák szállás Az idei első hosz- szú hétvégére készülnek a szállodák. Az ország szinte valamennyi szállásadója ked­vezményes húsvéti csomag- ajánlattal próbálja magához csalogatni a pihenni vágyó em­bereket. „Ha jó idő lesz, akkor vidéken több városban is telt ház lehet, Budapesten viszont akkora a kapacitásbőség, hogy ez szinte lehetetlen. A forga­lomból már több balatoni hotel is profitálhat, de ilyenkor még elsősorban a wellness-szál- lodákat keresik az emberek” - mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitká­ra. Szerinte az is megdobhat­ja a húsvéti forgalmat, hogy a március végi adatok szerint még 3,9 milliárd forint volt a SZÉP-kártyákon a 2012-ben utalt összegekből, amit az ér­vényben lévő szabályozás sze­rint idén május 31-éig lehet felhasználni. Idén nem lesz olyan szeren­csénk a munkaszüneti napok­kal, mint 2013-ban volt. A szo­kásos ünnepekkel (húsvéthét­fő, pünkösd) együtt 2014-ben csak öt olyan hosszú hétvége lesz, amikor megnyújthatjuk a pihenést. Tavaly hét ilyen volt, mégsem tudták megtölteni a szállodákat minden alkalom­mal, mert a hazai utazók anya­gi lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A Magyar Turizmus Zrt. lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatása szerint a hosszú hétvégéhez kapcsolódó utazások 76,7 százaléka bel­földi, 21,8 százaléka külföldi, vagyis arányaiban több a bel­földi utazás, mint általában az utazásoknál. A belföldi hosszú hétvégi utazások esetében a legfontosabb cél a rokonok, is­merősök meglátogatása, ezt a pihenés, majd a gyógyfürdő-lá­togatás és a wellness követi. Tavaly felemásan alakultak a hosszú hétvégi forgalmak a turizmusban. A márciusi hó­vihar például nagy károkat okozott, a szállásfoglalások mintegy 40 százalékát kel­lett törölni vagy átfoglalni. Húsvétkor is inkább még a síközpontokban volt nagy a forgalom, a pünkösdi hosszú hétvégére viszont már nem le­hetett panasz. ■ VG Beton helyett homok a Balatonnál Malévos lakáskölcsönt is lehet venni FELSZÁMOLÁS Már csak 1,7 millió dollárért árulják az utolsó gépet Már Koszovó felett is repülhetnek a gépek A Malévet felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. nyilvános pályázattal próbál­ja értékesíteni a 2 éve csődbe jutott nemzeti légitársaság hat egykori dolgozójának lakás- kölcsön-szerződésből eredő, összesen 1,7 millió forintos követelését. A felszámoló nem járt sikerrel a Külügyminisz­tériummal szemben fennálló, kamatokkal növelt, 87,4 mil­lió forintos követelésre kiírt pályázattal, ezért hamarosan újra meghirdeti. A balatonlel- lei üdülőingatlant is árulják, amely 323 millió forintot érhet. Nem érkezett ajánlat a Malév Express színeiben korábban repülő Bombardier CRJ típu­sú repülőgépre. A gép közel 15 ezer órát repült. A felszámoló már csak 1,7 millió dolláros áron hirdeti meg, korábban ennek dupláját szerette volna megkapni vételárként. Egy 50 millió forintért meghirdetett ingóságcsomag viszont gazdá­ra talált. A több mint ezer volt Malév-dolgozó által követelt milliárdokat azonban mindeb­ből nem lehet kifizetni. A ma- lévosok még március végén tüntettek is, de hivatalos vá­laszt nem kaptak, így tovább­ra is bizonytalan, hogy mikor, hogyan, miből és ki fizeti ki a járandóságukat. A felszámolás határidejét vélhetően meghosz- szabbítják. ■ VG A volt dolgozók elmaradt járandóságaik miatt tüntettek nemrég légtér Újból megnyitották a Koszovó feletti magaslégteret a polgári átrepülő forgalom előtt. „A koszovói válság után 15 év­vel ez jelentős lépés, amely hoz­zájárul a nyugat-balkáni légi közlekedés normalizálásához” - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A légtér megnyi­tásai repülési útvonalak rövi­dülését eredményezi, ami jelen­tősen növeli a légtérhasználók működésének gazdaságossá­gát. A várhatóan itt közleke­dő, évi 180 ezer járat 370 ezer tengeri mérfölddel repül majd kevesebbet, ami éves szinten 18 millió eurós üzemeltetési költségmegtakarítást, továbbá évi 24 ezer tonnával kevesebb kerozin felhasználását jelenti, és 75 ezer tonnával csökken­ti a szén-dioxid-kibocsátást. Az már korábban eldőlt, hogy a NATO Magyarországot és a HungaroControl Zrt.-t válasz­totta ki a Koszovó feletti légi forgalom irányítására. A megnyitási folyamat közel két hónapot vesz igénybe, és annak eredményeként a lég­térhasználat várhatóan 2014. június elejére éri el teljes ka­pacitását. A szakma szerint az európai légiforgalmi irányítás hatékonyságnövelése a leg­fontosabb feladat az elkövetke­zendő években, hogy fel tudják venni a versenyt az amerikai szolgáltatókkal. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents