Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP időjárás Az elmaradt tél és a korai tavasz komoly gondokat okozhat. Fenyeget a pollen, a kártevő rovarok, illetve a kullancs- és szúnyoginvázió. De egy fagy az egész gyümölcstermést is tönkreteheti. TÁMAD A POLLEN ÉS A SZÚNYOG Rajzanak a májusi cserebogarak, többen tüsszögnek, mert minden egyszerre virágzik, és szúnyogból is hamarabb lett sok. Az enyhe tél csak eddig volt kényelmes, fűtésszámla helyett másként fizethetjük meg a tél árát. Fábos Erika Idén elmaradt a tél, vagyis nem volt igazi a Kárpát-medencére jellemző' leghidegebb évszak. A hőmérséklet 2,6, néhol pedig több mint 3 fokkal haladta meg sokéves átlagot. Ez pedig azt jelenti, hogy ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb tél Magyarországon. A tavaszias időnek nyáron következhet a böjtje. Ahogy a mezőgazdasági kártevők is jobban túlélték a telet, sokkal több és hatékonyabb növényvédelemre lesz szükség mondta Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Ráadásul az úgynevezett invazív fajok megjelenésére kell számítanunk. Ezek olyan rovarok, amelyek nem őshonosak ezen az éghajlaton, a meleg miatt viszont most nálunk is megtelepedhetnek majd, és eddig nem ismert károkat okozhatnak. «... A kullancs túlélés és alkalmazkodás szempontjából kiválóan alkalmazkodik, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyokat, de egy hosszú hideg tél azért sokat elpusztít. Ez az idén elmaradt, így valószínűleg jóval több kullancs lesz, mint kemény telek után. Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Bár az egyébként fajspecifikus, hogyan telel át, de bárhogy is, a kemény telet nem szereti, ezért hamarabb lesz sok szúnyog, mint megszoktuk. A Tisza-tó- nál és a Balatonnál azt mondták a horgászok, hogy az előző évekhez képest már most sok a szúnyog, annyi van, mint máskor május végén szokott. „Április első napján végeztük el az első biológiai irtást a Balatonnál - mondta Sáringer Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértői bizottság vezetője. - A szokatlan téli időjárás ellenére nem számítunk rekordévre. Tavaly ilyenkor sokkal rosszabb helyzetben voltunk. A déli parton figyelünk most jobban, mert a magas vízállás ott kedvez a tenyészőhelyek kialakulásának, de eddig úgy tapasztaljuk, hogy a következő hetekben nem lesz nagyobb invázió.” Kontinentális éghajlatunkon a téli lehűlésnek kettős szerepe van. Egyrészt a hideg aktiválja azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek előidézik a tél átvészeléséhez szükséges nyugalmi állapotot a növényekben. Másrészt gyé- rítő hatása révén csökkenti az állatok, növények és gombák egyedszámát. Például a rovarokét, köztük az ember által kártevőnek tekintett fajokét, amelyek nem képesek testhőmérsékletüket szabályozni. Ezek a fajok a szélsőséges hideget földben, vagy föld feletti rejtett zugba húzódva igyekeznek átvészelni. Ha elmaradnak a kemény fagyok, mint idén ahogy történt, nagy számban élik túl a telet, és tavasszal akár meglepően nagy tömegben bújnak elő. Ha a folytatás is kedvező, természetesen a kártétel is nagyobb lesz - mondta el Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉ- BIH) osztályvezetője. Hasonló a helyzet a különböző kórokozók, gyomnövények esetében is. A mostani télnek nemhogy a gyérítő hatása hiányzott, de számos ízeltlábú még szaporodni is képes volt. A szakember azt tanácsolja, már most érdemes nyitott szemmel járni a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, és szükség esetén megkezdeni a védekezést. Látható példa erre a cserebogár, amely mint a neve is mutatja „májusi” ehhez képest már az elmúlt hetekben több helyen rajzottak a kifejlett rovarok. De a körtelevélbolha is már április elején rakta a tojásait, és több gombafaj is előbb támadhat. A mezőgazdaságilag művelt területeken túl azonban jobb, ha az ember nem avatkozik bele meggondolatlanul és erőszakos módon a folyamatokba. A természet teszi a dolgát, élősködő és ragadozó ízeltlábúak, rovarevő énekes madarak és kisemlősök sikerrel fogják visszaszorítani a felszaporodott kártevők népességét. A kártevők mellett az időjárás teheti még a legrosszabbat: a hirtelen érkezett tavasz miatt a növényzet szinte repülőrajttal indult növekedésnek. Ennek akkor lehet szomorú következménye, ha hirtelen jön egy lehűlés, vagy pár napos éjszakai fagy, mert már az is károsíthatja a kifakadt rügyeket, virágokat, ha nagy a különbség a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Főleg a virágzó csonthéjasok, mint a kajszi- és őszibarack, a meggy vagy az alma lehet veszélyben. A már kibomlott virágokat mínusz 2 fok is elpusztíthatja, akár néhány óra alatt. A szakértő szerint, abban egyelőre nem lehet megalapozottan állást foglalni, hogy a tavaszi tél és a hirtelen megérkezett tavasz korábbi betakarítást eredményez-e a mezőgazdaságban. A korai indulás önmagában még nem jelenti ezt: a növények tenyészidejéből sok hátra van - teszi hozzá Ripka Géza. A legtöbb gazdálkodó előre jár a tavaszi munkákkal, de a szárazság egyre jobban aggasztja őket. A hótakaró hiánya tavaszra kiszárította a talajt, a melegedés beköszön- tével és a csapadékhiány miatt pedig fokozódhat az aszály kialakulása. A déli vidékekről származó idegenhonos fajok mindenesetre egyértelműen a nyertesek közé tartoznak, a kivinek és a fügének például épp ilyen telekre van szüksége. Az allergiások vannak a legnagyobb bajban A korai tavasz az allergiásoknak sem kedvez. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat már januárban jelezte, hogy az enyhe idő hatására egyes kora tavaszi al- lergén növények virágpora megjelentő levegőben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat pollentérképén például már március vége óta pirossal ábrázolják az ország nagy részét. Az előrejelzésük szerint, az elkövetkező napokban a nyírfapollen mennyisége országszerte várhatóan magas lesz, de koncentrációja a héten már csökkenhet kissé. Egyre nagyobb területen virágzik a platán, így pollenkoncentrációja gyorsan emelkedik, és elérheti a magas szintet. Magas lehet még helyenként a kőris, a fűz, valamint a ciprus- és a tiszafafélék virágporának mennyisége is. Megkezdődött a tölgy virágzása is, pollenkoncentrációja a héten várhatóan emelkedni fog, és eléri a tüneteket okozó szintet. A nyárfa pollen- szezonjá á végéhez közeledik, de virágpora helyenként még tüneteket okozó mennyiségben lehet jelen. Általában alacsony koncentrációban előfordul a levegőben a juhar pollenje is, illetve már megjelentek a bükk, a dió, valamint az eperfafélék első pollenszemei is. az allergiások száma meglepő tempóban, évente 10-15 százalékkal, növekszik. Jelenleg mintegy hárommillió embert érint Magyarországon az allergiás betegségek valamilyen formája. Ebben a genetikus okok nagy szerepet játszanak, ahogy az immunrendszer fejlődése és működése is felelős érte. A túlzottan higiénikus környezet, a szükségtelen antibiotikumos kezelések, a mozgásszegény életmód egyformán kedvez annak, hogy akinek hajlama van rá, allergiás is legyen. Érdemes vigyázni, kullancs is több lesz idén. Bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt is terjeszthetnek A szúnyogok jelentik a kisebb gondot, hiszen bár csípésük gyötrő, betegségeket mifelénk nem terjesztenek. Nem úgy, mint a kullancsok: az agyhártyagyulladás mellett bakteriális fertőzéseket, Lyme-kórt és tibo- lát is terjeszthetnek. Előbbi ízületifájdalmakat, szélsőséges esetben bénulást, a tibola pedig nyirokcsomó-gyulladást okoz. korábban harminc éven át permetezéssel irtották a kullancsokat, de az Európai Unió betiltotta az erre használt vegyszert - így gyakorlatilag most egyáltalán nem irtják ezeket a rovarokat. az alföld kivételével ma már az egész ország fertőzöttnek tekinthető, és ehhez nem szükséges az erdőt járnunk. A kullancs a nedves, árnyékos helyeket kedveli, ezért akár egy parkban is összeszedhetjük. Fertőzött területen járva érdemes néhány óvintézkedést tenni, például hosszú nadrágot viselni, arra ráhúzni a zoknit, illetve a hosszú ujjú felsőt is betűrni a nadrágba, és a megfelelő hatóanyagú - például pi- caridin- vagy dietiltoula- mad-tartalmú - riasztószerek is segíthetnek. fontos kihangsúlyozni, hogy a kullancs nemcsak erdőben kirándulva támadhat ránk - a Lyme-betegek nagy része saját kertjében, futás közben fertőződik meg. A veszélytelennek tűnő helyzetek ugyanis nem intik óvatosságra az embert, és a megelőzés mellett elmarad az utólagos átvizsgálás is. Nagyon fontos tehát, hogy még ha csak minimálisan is tartózkodtunk zöld övezetben - például fociztunk a gyerekekkel az udvaron - utána mindenképp jól nézzük át testünket - figyelmeztet Szolnoki Nikolett, szakorvos. minél korábban sikerül eltávolítani, annál kisebb az esély arra, hogy bármilyen, kullancs által terjeszteti kórokozó Jó időben felfedezni a kullancsot a szervezetünkbe jut. Ne használjunk krémeket, ne nyomkodjuk, hanem ragadjuk meg egy csipesszel minél közelebb a bőrünkhöz, és egy egyenes mozdulattal húzzuk ki. lyme-kór diagnosztizálása után ugyanakkor ajánlott a gyógyszeres kezelés. Az antibiotikum hatását kiegészítendő érdemes magas nyomáson történő, úgynevezett hiperbár oxigénterápiát is igénybe venni, ami a Lyme-kór kezelésében a legújabb és hatékony módszer. „külföldön bevált gyakorlat a hiperbár oxigénterápia alkalmazása Lyme-kóros fertőzések esetén” - mondta Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „Hazánkban is egyre többen veszik igénybe a kezelést, és Lyme-kóros pácienseink nagy része felépül a betegségből.” Meg volt az oka, miért maradt el ez a tél LAKATOS MÓNIKA, ÜZ Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője elmondta, hogy a szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást okoz. Most viszont a hideg- levegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt. Egy másik meghatározó tényező, hogy az atlanti térségben a szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg, nedves levegő áramlott térségünkbe, és ezek a ciklonok megakadályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását - ismertette a szakember. a télen a sokéves átlaghoz képest csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximum hőmérséklet. Többször megdőltek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órában is 10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt. A CSAPADÉKMENNYISÉG ÍS jóval elmaradt a sokéves átlagtól. Az 1971-2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán nem havazott. lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régebben is előfordultak. Sőt, tendenciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli középhőmérsékletek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A melegedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya egyre kisebb a téli csapadékban.
