Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-12 / 86. szám
4 2014. ÁPRILIS 12., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Szárszói gondolat legyen hivatalos ünnep költészetnap Negyvenegy somogyi általános iskolás diák pénteken „legyőzte a sötétséget” ► Folytatás az 1. oldalról Kampánybeszédet fog mondani, jelezte előre Nyári László, de a somogyi költő nem politizált, hanem új, hivatalos ünnepnap érdekében kampányolt pénteken Balatonszárszón a lózsef Attiláról elnevezett általános iskola udvarán, a százkilenc éve született költő szobra előtt. - Költészetnap: ünnep, de ünnep-e valójában? - tette föl a kérdést - Vannak egyáltalán igazi, szívünkig hatoló ünnepeink? A politikai tartalommal megtöltött ünnepnapok még nem értek el idáig, május elseje meg soha nem is volt más, mint az ingyen virsli, meg a ingyen sör „ünnepe”. A költészet napjáról megemlékezünk, de miért nem a lelkünk valódi ünnepe, miért nem munkaszüneti nap? lózsef Attila sem gondolta, hogy egyszer kisbolygót neveznek el róla, aztán megtörtént ez is. Április 11- e legyen hivatalos ünnep, amikor örülni tudunk annak, hogy csodálatos nyelvet birtoklunk, és hogy előjöhet a csoda belőle, azt éppen József Attila sorai bizonyítják. Legyen hát egy olyan ünnepünk, amit nem örököltünk, hanem magunk választottunk! Kell a vers - adták egymásnak a szót e gondolat jegyében a szóA diákok koszorúkat vittek József Attila szobrához. Számukra ez a versek ünnepe volt, szerencsére a szárszói iskolában is sok költeményt tanulhatnak nokok, Witziriann Mihály megyei közgyűlési alelnök például arról beszélt: talán soha nem volt nagyobb szükség az értékeket, érzelmeket közvetítő költészetre, mint manapság. Idézte Pi- linszkyt is, aki azt írta, hogy József Attila huszonöt évvel a halála után is a legmodernebb költő. Tur- czi István a Magyar írószövetséget képviselve arra emlékeztetett: április 11-e nemcsak József Attila, hanem Márai Sándor születésnapja is. - A történelmi emlékezet néha megcsal, az irodalmi emlékezet azonban soha - így a költő. - A költészetet soha nem sajátíthatja ki sem a politika, sem más, csak az olvasó, mert az irodalom az olvasóé. Fodor Andrással szólva, őrizzük a lángot, próbáljuk menteni a veszni látszó értékeket az utókornak, hogy az utánunk jövők is lássák: a magyar irodalom egy és oszthatatlan. Rozsos Gábor költő-tanár szerint „aki olvas, vagy tud egy verset, az ezzel győzi le a hétköznapok gyakori sötétségét”. Pénteken a szárszói iskolában a hagyományos József Attila Szavalóverseny megyei döntőjén tizenhét település húsz iskolájának negyvenegy diákja mondott verset, „legyőzve a sötétséget”. ■ Fónai Imre Csókol Attila, a hírneves költő Lekötelező irodalom, az idén tizennyolcadszor Romaversek Nagyatádon A nagyatádi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tizenegyedik alkalommal rendezte mega „Roma Költők Napja" elnevezésű megyei versmondó versenyét. Az alsó tagozatosok versmondását Kuzma Lili nyerte Vranka Lea és Novográdecz Bence előtt. Különdíjban részesült Maczinkó Gyöngyvirág és Jankovics Dorottya. A felső tagozatosoknál Ács Panna mondott legszebben verset, őt követte Bogdán János és Lovász Mária Vízvárról. Díjban részesült Somogyi Fanni, Gazda Fanni és Gara Janka. györke József ■ Önnek van kedvenc költője? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. „CSÓKOL ATTILA, a hírneves költő, melyet nem szül kettő, sőt, három emberöltő...” Tizenöt éves korában írta ezt a későbbi „hírneves költő”. Zseni, vakvágányon - a Duna tévé sajátos hangvételű portréjában megszólaló szakértők szerint József Attila útja egyenesen vezetett a „félműveltekkel teli szélsőbaloldalhoz’’, hiszen „a rettenetes szegénységben az öt tagú családnak csak két fekhely jutott, Makai Ödön taníttatta, aki a húszas években a rendőrség elől bujkáló Rákosi Mátyást bújtatta, Attila pedig a kis cselédszobában lakott”. kopott írógépe a tükrös vitrinben, 1937. december 3-án viselt véres fehér inge; a jobb ingujj hiányzik, levihette a vonat, a bal is tépett - ez már a balaton- szárszói emlékház. „Talán eltűrök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom” - ötlik a látogató szemébe. Ha átnézünk az üvegen, életnagyságú, vagy tán annál is nagyobb kép: József Attila a rakodópart alsó kövén. A Dunánál. ----------ol yat, hogy„s mégis, magyarnak számkivetve, édes Hazám, fogadj szivedbe” hithű kommunista nem írhat, a proletárnak ugyanis nincs hazája - igya dunatévés portré. A kommunisták kitagadták, azt fogták rá, hogy „szociálfasiszta ideológiát árul”, majd „1945 után addig faragták az életművét, míg csak a proletárforradalom költője maradt.”Pedig: „a reakciósnak tartott „nem, nem soha” idézet is egy József Attila vers refrénje, ez ma sem szerepel a tananyagban”. „íme A költő, aki indul magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!” Ez a Juhász Gyula idézet már újfent a szárszói emlékház faláról. A kiállítási anyagnak még nem lehet része Sólyom Janka dizőz esete József Attilával, hiszen csak most látott napvilágot a kapcsolatuk (az e heti Hvg hozza); „nem utazom, jöhet, nem kell vigasztalni” - sürgö- nyözte a kor ünnepelt sanzonistája a költőnek 1936. augusztusában Lelléről Szárszóra, s a nyári kaland így jelent meg a Balatonszárszó című versben: „én nyugtomat ott leltem piros ölben. ” íme, tudjuk már azt is, kinek a piros ölében... „ZÁSZLAJÁRA TŰZTE, használta őket a politika (Adyt és József Attilát - a szerző), a kommunista diktatúra a zseniket is államosította” - így az emlegetett tévéműsor, örök érvényű figyelmeztetésül, ha annak szánták, ha nem. A költő se biztos, hogy ilyen maradandónak gondolta: „A munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre, s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.” Csókol Attila! F. i. A kaposvári Polgári Casino és Kaposvárért Közalapítvány az idén immár tizennyolcadik alkalommal rendezte meg a költészet napja alkalmából a Lekötelező Irodalom elnevezésű versmondó versenyét. Somogy határain túlról, Dombóvárról is érkeztek versenyzők a versenyre, így összesen negyvenketten szavaltak a Csi- ky Gergely Színházban a Spindler Béla vezette zsűri előtt. szép tamástól, a Kaposvári Polgári Casino elnökétől megtudtuk, hogy a szavaló versenyt Hunyadkürti Lili, a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola diákja nyerte Kovács Mátyás, az építőipari szakképző iskola diákja előtt. Harmadik lett Gárdonyi Mi- hályné, a negyedik helyen végzett a táncsicsos Ádám Ágnes. Ötödik helyezést ért el a mun- kácsys Hegedűs Martin, s hatodik lett Merk Bálint, a Lo- rántffy református gimnázium, valamint Kozma Krisztián, a marcali Berzsenyi Gimnázium tanulója. UGYANCSAK KAPOSVÁRON a Takáts Gyula könyvtárban, a Csiky Gergely színházban és a Gyakorló iskolában is szerveztek költészet napi rendezvényt, elsősorban fiatalok részvételével. A könyvtárban megzenésített verseket hallhattak az érdeklődők Játszani kéne címmel. Előtte a Vers-ac- tivity nyertese, a Somogyjádi Mikrotérségi Mesevár Óvoda Katica csoportja mutatta be Laszky Noémi Virágbál című versének feldolgozását. A gyakorló iskolában József Attila és Weöres Sándor verseket szavaltak alsó tagozatos diákok, de rendeztek verses interaktív műsort is Ágai Ágnes megzenésített verseiből. MÁRKUS KATA Fergeteges bulit csap a gyékényesi nótakör, ezért szeretik dalosok Rangos díjat is nyertek már és hamarosan külföldi turnéra indulnak, Szlovéniában lépnek színpadra Polgármester és hentes, tanár és mozdonyvezető is tagja a gyékényesi nótakörnek, ahogy mondják „fergeteges bulit csapnak”, ezért is hívják vissza őket mindenhová, ahol fellépnek. Rangos díjat is nyertek már, hamarosan külföldi turnéra indulnak. Egy hat évvel ezelőtti pinceszeren alakult meg a kör, mondták a tagok.- Ismertük egymás karakterét, akiről tudtunk, hogy hangban megfelel, megkerestük, így szedtük össze a tíz embert, akik vállalták is - emlékezett Horváth János. - Egy-két próba után máris hívtak bennünket borkóstolókra fellépni. A repertoárunkban vannak magyar nóták, hazafias énekek, világháborús katonadalok, sőt egyházi énekeket is elvállaltunk. A kántor is közénk tartozik, ő már többször én el helyezést országos nótaversenyeken is.- Ha összejövünk, mindig jól érezzük magunkat, azért maradt együtt ez a társaság - mondta Kisiván István polgármester, aki maga is a nótakörhöz tagja. - Nem csak a nagyközönséget, saját magunkat is tudjuk szórakoztatni. Ha leülünk, és leteszünk egy üveg bort az asztalra, és itt nem az alkoholon van a lényeg, perceken belül egymásra tudunk hangolódni. A megalakulásunk óta csaknem száz rendezvényen szerepeltünk. A közelmúltban Harkányban vettünk át arany minősítést a III. Országos Népek Tánca és Zenéje Fesztiválon. Ilyen jellegű nótakör nincs sehol a környéken, legközelebb a szlovéniai Lendván, amellyel fel is vettük a kapcsolatot, meghívtak bennünket. Egészen a legutóbbi időkig önfinanszírozó volt a nótakör, magunk fizettük a fellépő ruhát, az utazásainkat. A harkányi fesztiválon jutalmul kaptunk egy négy napos székely- földi utat, de a költségek egy részét magunknak kell állnunk.- Helyi hagyományt követünk, amit megpróbálunk tovább adni a fiataloknak - állítja Horváth János. - Azért hagyományőrző a kör, mert apáink is így mulattak egykor. Felmentek a szőlőhegyre, és elda- lolgattak másnap reggelig. Szüretkor mulattak jókedvükben, de ha elverte a jég a termést, mulattak bánatukban is... Nekem sem volt könnyű életem, már gyermekként jártam szán- tani-vetni, segítettem az apámnak. Aztán mozdonyvezetőként dolgoztam a gyékényesi kavicsbányánál. Nyugdíjasként a pince maradt az embernek, minden hétvégén jöttek a barátok, de most már elég kevesen köszönnek rám, mert a fiatalok nem mennek ki a szőlőhegyre kapirgálni. Csak a nótakör maradt nekem, de ha köztük vagyok, minden jobb... ■ K. G.
