Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-10 / 58. szám
KÖZÉLET Áder János május 25-e mellett döntött május 25-ére, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök. Az idei EP-választástól kezdve 12 uniós tagállam - köztük Magyarország - elveszít egy-egy mandátumot. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen az EP-nek a Lisszaboni Szerződésben meghatározott létszámát (751), és legyen helyük a tavaly júliusban az unió tagjává vált Horvátország képviselőinek is. ■ MTI Bérszakadék a férfiak és nők között a legfrissebb adatok szerint 2013-ban a férfiak bruttó átlagfizetése 220 000 forint volt, míg a nőké 173 400 forint, vagyis Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál. Ez a különbség évek óta nem változik - derül ki a Workania legújabb kutatásából. ■ MTI Öngyilkos merénylő robbantott Irakban egy merénylő 32 ember halálát okozta vasárnap az iraki Bábil kormányzóság székhelyén, amikor egy rendőri ellenrzőpontnál fölrobbantotta magát az általa vezetett kisbuszban, el-Hilla város bejáratánál, 147-en megsebesültek. ■ MTI A kamarák segítik a források eljuttatását a magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós források 60 százaléka ténylegesen a gazdaságba kerüljön, és a forrásfelhasználás élénkítést eredményezzen - nyilatkozta Parragh László elnök. Elmondta: várakozásaik szerint a források felhasználásának magyar- országi rendszere a második fél évre alakul ki. ■ MTI Diplomáciai csatározások válság A tét a krími elszakadási népszavazás elhalasztása Eltűnt repülő: lehet, hogy terroristák támadtak Az ukrán államvasutak úgy döntött, elővételben nem árusít vonatjegyeket a Krímbe. Igaz, onnan egyre többen családostul kelnek útra Teljes gőzzel tart a diplomáciai csatározás a krími válság megoldására. Vlagyimir Pu- tyinnak sorra telefonálnak a nyugati vezetők, miközben a félszigetre újabb orosz csapatok érkeznek. VG-összeállítás Hat nap maradt arra, hogy diplomáciai megoldást találjanak az ukrajnai válságra. Március 16-án vasárnap ugyanis jelen állás szerint megtartják a népszavazást a Krím-félsziget sorsáról. Amit most tudni lehet: nem kétséges, hogy a voksolók többsége az Oroszországhoz tartozásra mond igent. Ez pedig kilátástalan helyzetet teremt. Vagyis az a nagy kérdés, hogy lekerülhet-e napirendről a referendum, amit ma egyedül Moszkva lenne képes megakadályozni. A Kremlnek azonban esze ágában sincs ezt szorgalmazni, inkább azt az álláspontot képviselik, hogy nem avatkoznak bele mások ügyeibe. Igaz, vasárnap hatalmas orosz katonai konvoj érkezett teherautókon a Krímbe, amelyet hivatalosan nem minősített Moszkva. Erről nem szólt Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, noha az utóbbi három napban ő is megállás nélkül egyeztet nyugati vezetőkkel. Annyi helyzeti előnye mindenképp van, hogy őt hívják és nem ő kezdeményezi a telefonos beszélgetéseket. Barack Obama amerikai elnök például egy órán át ecsetelte a Washington által elképzelt rendezési forgatókönyveket - eredmény nélkül. A hétvégén a telefonálók sorába beállt Angéla Merkel német kancellár, illetve Dávid Cameron brit miniszterelnök is. Egyetlen téma volt: a krími népszavazás. Annyit tudni, hogy Putyin leszögezte: teljesen törvényesnek tartja, ha a Krímben élők kinyilvánítják az akaratukat. Az új ukrán kormányfő azonban hallani sem akar erről. Ar- szenyij Jacenyuk elképzelhetetlennek és minden európai normát felborítónak nevezte, hogy Oroszország egyre jelentősebb katonai nyomást gyakorolva a félszigetet elcsatolná. Jacenyuk még a hét első felében Barack Obamához utazik, akivel immár nem is a gazdasági kérdésekről tárgyal első körben, hanem a robbanásig feszült politikai helyzetről. Az egyez- I tetősekbe az orosz és az amerikai külügyminiszter szintén beszállt, John Kerry telefonon figyelmeztette moszkvai kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Moszkva újabb megengedhetetlen lépését súlyos szankciók követhetik. A fenyegetések gazdasági téren is éreztethetik hatásukat. A Gazpromnak majdnem kétmilliárd dollárral tartozik Ukrajna, ezért az is elképzelhető, hogy akár ma leáll a gázszolgáltatás Kijev felé. A gázkérdés igencsak fontos Európa sok országa számára is, ezért az unió energiaügyi biztosa, Günther Oettinger sietett mindenkit megnyugtatni, hogy tudomása szerint Oroszország nem csökkenti a földgázszállítást j az EU-országokba, mert a Gaz- prom az üzlet folytatásában érdekelt. Ha már szankciók és fenyegetések: Kijev tegnap teljes gazdasági és pénzügyi blokádot rendelt el a Krími Autonóm Köztársaság ellen. Hodorkovszkij Kijevből közvetítene néhány hete, börtönéből szabadulva, Mihail Hodorkovszkij még úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs a jövőben részt venni a politikai életben. Megváltozott a véleménye. Az orosz olajbirodalom, az egykori Ju- kosz volt főnöke Kijevbe utazott, ahol nagy tömeg előtt közölte: kész mindent megtenni a válság békés rendezéséért. Egyben bírálta az orosz sajtót, mert szerinte a tényeket teljesen eltorzítva, nagy hatalmi pökhendiség- gel számol be az eseményekről. A volt olajmágnás szerepvállalása nyilván csak jelképes lehet Ukrajnában. Hodorkovszkijt többek között csalásért ítélték el, büntetése alatt vállalatát feldarabolták, részben államsoí- tották. Nagy meglepetésre tavaly decemberben Putyin elrendelte szabadlábra helyezését. Hodorkovszkij Németországba, majd Svájba utazott. nyomoznak Szakértők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a Malaysia Airlines légitársaság gépén terroristák hajtottak végre akciót. A repülő szombat hajnalban 239 emberrel a fedélzetén eltűnt, a légitársaság vasárnap azt valószínűsítette, hogy a Dél-kí- nai-tengerbe zuhant. A vietnami légierő gépei szombaton két olajfoltot is láttak a térségben, ahol a repülő eltűnhetett. Két, egymástól mintegy 500 méterre párhuzamosan húzódó, 15-20 kilométer hosszúságú olajfolt lebegett a vízen. A vietnami hadsereg hajókakküldött a helyszínre, de a közlekedési miniszterhelyettes azt közölte, hogy a térségben nem találtak roncsokat. Az amerikai közlekedés- biztonsági hatóság nyomozó- csoportot küldött Malajziába, és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is bekapcsolódott a történtek kivizsgálásába. Washingtoni illetékesek azzal indokolták az FBI szerepvállalását, hogy amerikai állampolgárok is voltak a gépen, és tisztázni szeretnék, hogy terroristáknak köze lehetett-e a Boeing 777-200-as gép eltűnéséhez. Már szombaton gyanússá vált, hogy a gép két utasa lopott, egy osztrák és egy olasz állampolgár nevére kiállított útlevéllel jutott fel a fedélzetre. Vasárnap azonban a malajziai hatóságok közölték, hogy további két másik állampolgár azonosságát is vizsgálják külföldi nagykövetségek közreműködésével, és amerikai szakértők bevonásával átfésülik az utaslistát. A Kuala Lumpurból Peking- be tartó Boeing 777-200-as típusú gép helyi idő szerint szombat hajnalban egy vagy két órával a felszállást követően tűnt el, Az utasok közül 154-en kínaiak voltak. Vasárnap közölte egy amerikai vállalat, hogy 12 malajziai és 8 kínai alkalmazottja utazott a járaton. ■ VG A szakszervezetek a miniszterrel akarnak egyeztetni köznevelés Még mindig nem kapta meg a tanárok többsége a tavalyi év teljes cafeteriáját, az ideiről még tárgyalnak „A legutóbb egyeztetésen jeleztük Sípos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak, hogy záros határidőn belül találkozni kívánunk Balog Zoltán miniszterrel” - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Gallé Istvánné elmondta, hogy az olyan kérdések megnyugtató rendezésében, mint például a pedagógusok minősítési rendszere, az emberi erőforrások miniszterétől várják a döntést. A legutóbbi egyeztetésen öt szakszervezet, Sípos és az Oktatási Hivatal vett részt. A minősítési rendszerben az államtitkárság állítólag kitartott amellett, hogy ha egyszerűsített módon is, de mindenképpen minősítési eljárás után lehessen a tanároknak a II. fokozatba kerülniük. A PSZ elnöke szerint a pedagógus társadalomban nagy a felháborodás a portfóliófel- töltés és a minősítési rendszer miatt. A tanárok elfogadják és igénylik, hogy legyen minősítés, de nem ilyen. Megalázónak tartják, hogy ezen olyanoknak is át kell esniük, akik szakvizsgával, megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Galloné szerint rövid idő alatt nem lehet 160 ezer pedagógust minősíteni, hogy a pedagógus I. kategóriából a magasabb fizetést jelentő II. fokozatba kerülhessenek. Galló Istvánné Az idén mintegy 26 ezer (szakvizsga és 14 év szakmai gyakorlat a kritérium), jövőre mintegy 30 ezren tölthetik fel a portfoliójukat, például akik 10 évvel a nyugdíj előtt állnak, vagy akik szakvizsgával, de 14 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkeznek. Galloné szerint a jogszabályok alapján már 6 év szakmai gyakorlat után lehetőségük van átesni a minősítési eljáráson, hogy a II. kategóriába kerüljenek, de erre nincs kapacitás. Ezért több év várakozásra kényszerülnek csakúgy, mint a többdiplomások. Az egyeztetésen az érdekvédők azt is jelezték: a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) megakadtak a tárgyalások arról, hogy a tavaly még érvényes kollektív szerződések alapján kifizessék a döntő többségnek járó négy havi cafeteriát, ami még nem történt meg. A KLIK korábban azt mondta, erre még keresik a forrást. Galloné közölte: az idei évre vonatkozó cafeteriáról szóló követeléseket is elmondták, de ezt is jelezni kívánják a jelentősebb döntési jogkörrel bíró tárcavezetőnek. A KLIK jelezte, hogy keresi „a pozitív megoldást” az idei cafeteria kifizetésére. A tárgyaláson a PSZ elnöke jelezte, hogy a KLIK szervezeti és működési szabályzatát összhangba kell hozni a köznevelési törvénnyel. Jelenleg a jogszabály ugyan rendet teremtene az intézményvezetők munkáltatói jogkörét illetően (a munkaviszony megszüntetése és a kinevezés kivételével), de ez nem jelenik meg a KLIK szmsz-ében. A PSZ elnöke szerint a KLIK működésének az a legnagyobb problémája, hogy nincsenek tisztázva egyértelműen a döntési kompetenciák, a felelősségi hatáskörök, az iskolaigazgatók, a tankerületi vezetők nem merik felvállalni a döntéseket. Már most látszik az is, hogy a KLIK 2014-re tervezett büdzséje nem fedezi a működéshez szükséges költségeket. ■ É. S.
