Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-10 / 58. szám

2 2014. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Tartják az ívet A VÁLASZTÓKERÜLETI bizott­ságok 1,86 milliárd forint­ra büntették az ajánlóíveket időben vissza nem adó pár­tokat és független jelölteket: 37 ezer ív maradt náluk. A bírságokat, ha kell, az adóha­tóság hatjta be. Komoly választás, komoly je­löltek, komoly ráfizetés... (bt) HÍRSÁV Három településen a jobb minőségért Jó ütemben halad Ecseny, Po- lány, Mernye és Memyeszent- miklós ivóvízminőség-javí­tási projektjének kivitelezé­se. A településeken készülnek a közműépületek, Ecsenyben 130 méteres kutat fúrnak. Több mint 270 millió forintból valósul meg a projekt. aB. T. Édenkert a havadtői árvaházért egy tonna étkezési almából nyert százszázalékos levet adományoz a visnyeszéplaki Édenkert Egyesület az erdé­lyi Havadtő árvaházának. So­mogyi iskolások rajzzal díszí­tették ki a minap a száz darab ötliteres dobozt, melyeket az almához, a ládákhoz, a rajz­eszközökhöz hasonlóan ma­gánszemélyek és cégek fel­ajánlásaként kaptak. ■ B. T. Tizenegy véradás megyeszerte A vöröskereszt szervezésé­ben hétfőn Kaposváron és Za- márdiban, kedden Nagyatá­don, Siófokon és Kaposváron, szerdán Kaposváron, Három­fán és Balatonendréden lesz véradás. ■ B. T. Nők Együtt: civilek együtt együtt farsangoltak a helyi civilek a siófoki Nők Együtt Egyesület mulatságán. A jel­mezesek között úrinő, pékle­gény, Sandokan és Ludas Ma­tyi, de még egy éjszakai pil­langó is feltűnt. A szórakozta- tásról’Csuti Csaba siófoki nó­taénekes és a helyi mazsoret- tek gondoskodtak. «F. I. Nincsenek új foglalkoztatók prognózis Erős szezonalitás jellemzi a somogyi munkaerőpiacot ► Folytatás az 1. oldalról Somogy munkaerőpiaci helyze­tét az erős szezonalitás jellem­zi, melynek pozitív foglalkozta­tási hatása elsősorban a tavaszi hónapoktól kezdve jelentkezik - közölte lapunkkal a megyei kor­mányhivatal munkaügyi köz­pontja. Megtudtuk: a január 20- i zárónapon 21 559 álláskeresőt tartottak nyilván, amely 1795 fős gyarapodás az előző havi adat­hoz képest, míg az előző év azo­nos időszakához képest 8483 fővel, 28,2 százalékkal alacso­nyabb létszámot jelentett. Az állástalanok többsége - 55,5 százalék - férfi. A somogyi mun­kanélküliek 17,8 százaléka tarto­zott a 25 évesek, s az ennél fiata­labbak közé, míg 58,1 százalék - 12 516 fő - a 26-50 éves korosz­tály részesedése. Az 50 felettiek aránya 24,1 százalék. A munka­ügyi központ kitért rá: a koráb­bi évekhez hasonlóan várhatóan idén is a mezőgazdaság, az épí­tőipar, a kereskedelem továbbá a vendéglátás területén lehet szá­mítani az elhelyezkedési lehető­ségek bővülésére.- Rendszeresen 40-50 idény­dolgozónak biztosítunk munkát - mondta Tavaszi lózsef, az orda­csehi Balaton Agrár Zrt. elnöke. - Helyi, fonyódi és lengyeltóti nők, férfiak is vesznek részt a szőlő­metszésben, a kötözésben a haj­tásválogatásban, s később a szü­retben. Mások a halászatnál se­gítenek, illetve a horgásztó körü­li munka is öt embernek nyújt le­hetőséget a pénzkeresetre. Mivel a környék munkalehe­tőségei alapvetően az idegen- forgalomra, vendéglátásra épül­nek, azon kívül igen korlátozott a munkavállalók elhelyezkedési esélye. Aki teheti, külföldre megy dolgozni vagy közhasznú munkát próbál vállalni. Radó József Attila, a nemzeti etnikai kisebbségi érdekvédel­mi szervezet megyei vezetője kifejtette: a tömegeket megmoz­gató építkezésből hiány van So­mogybán, de a térségben sem tud olyan munkáról, amely leg­alább néhány hónapos megél­hetést adna az alacsony képesí­tésű embereknek. Az építőipar oldhatná meg a társadalmi prob­lémát, hiszen a segéd- és beta­nított munkásokat majdnem egész éven át foglalkoztatni le­hetne. Ha az építőipar gyengél­A köz hasznáért dolgozni fontos, de GDP-növelő munkalehetőség annál is fontosabb lenne a megye számára MELYIK ÁGAZATBAN SZÁMÍT MUNKAERŐ-FELVÉTELRE? lakics László, kaposvári Lakics Kft. tulajdonos-ügyvezetője: - Szerintem a dinamikusan fejlődő gépipari vállalkozások a jövőben számos munkavállalónak esélyt nyújthatnak az elhelyezkedésre. Több helyi társaság ígéretes együttműködést épített ki a nem­zetközi piacon, s az utóbbi idő­szakgazdasági eredményei hosz- szú távon is biztatóak. Lényeges­nek érzem a versenyképes, meg­újulásra képes iparfejlesztését karl schultes, a kaposvári cu- kormanufaktúra ügyvezető igaz­gatója: - Úgy érzem, Somogy hosszú távon is építhető mező- gazdaságra, az élelmiszeriparra, s ugyanakkor jó néhány ipari cég is eredményesen helytáll a ver­senyben. Ha újabb társaságok válnak erősebbé, az bizonyára kedvező hatást gyakorol a megyei foglalkoztatásra. Ezzel együtt fon­tos, hogy a szakképzés igazodjon a gazdasági élet elvárásaihoz. BUDAI FERENC, azIposz somogyi elnöke: - A gazdaságélénkítési programban kiemelt helyre kell sorolni az építőipart, mely koráb­ban is meghatározó terület volt. Az ágazat nemcsak az alacsony képesítésű dolgozók tömeges el­helyezkedését oldhatná meg, ha­nem sok közép-, illetve felsőfokú végzettségű szakember is állást találhatna. Ideje lenne, hogy az állam elindítsa végre a bérlakás építési programot kedik, akkor a vasút és a közutak menti rendrakás hozhatna eny­hülést a foglalkoztatási gondok­ra: ebbe akár heteken belül 400- 500 fő bekapcsolódhatna. A munkanélküliek zöme - 44,1 százalék - az egyszerű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásra vágyik. A máso­dik legnagyobb csoportot azok alkotják, akik a kereskedelmi és vendéglátó-ipari területen ke­resnek állást, a nyilvántartottak 5,9 százaléka építőipari foglalko­zásokban, 4,9 százaléka fém- és villamosipari területen, 4,8 szá­zalékuk irodai, ügyviteli foglal­kozásban kívánt elhelyezkedni. Adódik a kérdés: mire lehet szá­mítani a tavaszi idény kezdetén? A munkaügyi hivatal közölte: je­lenleg nincs információjuk olyan munkáltatóról, amely a jövőben jelentős létszámú fejlesztést, munkahelyteremtést tervez.- Szerintem a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az ipar le­het az egyik olyan terület, amely tartósan is bizonyosán a nagy foglalkoztatók közé tartozik - hangsúlyozta Ojtó Lajos, a So­mogyi Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke. - A kkv-szektor fejlesztése, s új termelő üzemek létesítésének feltétlenül elsőbb­séget kellene biztosítani. A ma­gas hozzáadott értéket előállító, nemzetközi vérkeringésbe kap­csolódó fém-, illetve feldolgozó- ipari cégek példája ösztönzően hathat a helyi kisebb vállalko­zásokra is. bH. M. Kevesebb pénzt keresnek a nők: tovább mélyült a bérszakadék eltérés Maradt a nemek közöt­ti bérszakadék: 2011. óta a ha­zai nők minden évben átlago­san 21 százalékkal kerestek ke­vesebbet a férfiaknál. A megelő­ző években ez az érték még 23 százalék volt. A nemzetközi nő­nap, illetve a március 5-i egyen­lő fizetés napja kapcsán a Fizete- sek.hu kutatói megnézték, hogy mennyit változott a nemek kö­zötti bérszakadék. A legfrissebb adatok szerint tavaly a férfiak bruttó átlagfizetése 220 ezer fo­rint volt, míg a nőké 173 400 fo­rint. Ez a különbség továbbra is magasabb az európai 16 százalé­kos átlagnál. - Ezek az adatok is jelzik, hogy bőven van még ten­nivaló - húzta alá Horváth Éva, a kaposvári Első Magyar Cukor­manufaktúra stratégiai tanács­adója. - Szerintem minden vál­lalkozásnál tudatosan arra kell törekedni, hogy ez a különbség megszűnjön. Nálunk erre a kér­désre korábban is figyeltünk. Minél magasabb pozícióban ■ Történelmi örökség a bér- szakadék, de azonos mun­káért azonos pénz járna. dolgozik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat a fizeté­sét tekintve a férfiakkal szem­ben, állapítja meg a felmérés. A legnagyobb differencia a felső­vezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26 százalékkal kerestek kevesebbet férfi kollé­gáiknál, a középvezetőknél 18 százalék a lemaradás. Az is ki­derült: nagy az ugrás a szakkép­zett munkaerő és a szolgáltatá­si szféra esetében, ahol 19 száza­lék a nők bérlemaradása. A leg­kisebb különbség a segédmun­kásoknál mutatkozott: itt a nők 5 százalékkal kerestek keveseb­bet. Szabó János kaposvári szo­ciológus szerint történelmi örök­ség a bérszakadék, s valószínű­leg ez az állapot még hosszabb ideig fennmaradhat. Megtudtuk: munkaterületek tekintetében több mint 30 szá­zalékos - ezzel a legmagasabb - különbség a telekommunikáció, s az értékesítés és kereskedelem területén adódott. Húsz százalék feletti a bérszakadék a gyártás, a bankügy és a jog kategóriában. Ugyanakkor a bérszámfejtőknél 22 százalékkal, a gyógyszerésze­ti laboránsoknál 13 százalékkal keresnek többet a nők. ■ H. M. POSTÁNKBÓL ÉSZREVETTÜK Nincs esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű fiatalok kiszorulnak a szakképzés duális rendszeréből A somogyi Hírlap szerdán az „Életre szóló leküzdhetetlen hát­rány” című a szakképzésről tájé­koztató vezércikke Vas András tol­lából rámutat arra, hogy az elemi iskolákból 8, (néhol a 9. és 10.) év tanítása után (mi - olvasni, és a számtani alapműveleteket sem is­merőtanulók, tömegével kerülnek a szakképzésbe. Ha valaki az írást túlzónak tartaná, annak elmon­dom, hogy a valóság ennél sokkal drámaiabb! a szakképzéssel frontvonalban foglalkozó szakemberek - tapasz­talataik alapján - ennél sokkal sö- tétebbre festenék a képet! Kapos­váron is találhatunk olyan szak­képző iskolát, ahol az osztálylét­számot meghaladta a bukások száma! A gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások száma Ausztriában 25% (huszonöt) ez ná­lunk nem éri el a 3 (három) % - ot! A duális képzésről rengeteget be­szélünk A valóság viszont az alig 3%!A tanulók pénzbeli juttatási le­hetősége az elmúlt években nagy­mértékben csökkent. Néhány éve még a jó eredményt elérő tanuló akár35.000Ft. ösztöndíjat kapha­tott Ebből ki tudta fizetni a kollé­giumi díját, vagy megvehette a be­járáshoz szükséges bérletet. Ezek a tanulók nagyrészt önfenntartók voltak, maguk finanszírozták uta­zási, kollégiumi és egyéb költsége­iket. Ma ez az összeg átlagosan a felét se éri el. Magyaml a megye- székhelyen csak azok a tanulók képesek szakképzésen részt ven­ni, akik közelben laknak, vagy a szülők megfizetik a költségeket. A hátrányos helyzetű tanulók nagy részénél ez olyan egzisztenciális problémát okoz, hogy az akadá­lyozza őket a szakképzésben való részvételben. S mi lesz pl. a távoli Dráva menti falvakban élő fiata­lokkal, ahol a szülők több generá­ció óta munkanélküliek? Náluk ki biztosítja az esélyegyenlőséget? A duális szakképzés költségeihez a vállalkozások részére az állam je­lenleg normatív alapon járul hoz­zá. Ez a finanszírozási rendszer - számos előnye mellett - nem kellő mértékben ösztönzi a vállalkozá­sokat arra, hogy a pluszköltséggel járó fokozott pedagógiai igényű ta­nulók képzését vállalják A való­sában inkább ellenérdekeltség tapasztalható. Ezért a sajátos ne­velési igényű (SNI), roma, fogyaté­kos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre nagyobb mértékben szorulnak ki a szak­képzés duális rendszeréből. A probléma oldására javaslatot tet­tünk az esélyegyenlőség biztosítá­sára egy pályázati úton működő ösztönző rendszer létrehozására. Az ösztönzési igény a gazdálkodó pluszköltségeinek valamint az érintett tanuló költségeinek támo­gatására kell, hogy kiterjedjen. megkerestük A Magyar Kereske­delmi és Iparkamarát, és az Embe­ri Erőforrás Minisztérium Esély­egyenlőségi Államtitkárságát. Mindkét helyen javaslatainkat tá­mogatásra érdemesnek ítélték. garbera István elnök, Gyakorla­ti Oktató Szervezetek Egyesülete Várjuk üzeneteiket a 20/9689-444-es normáldíjas számra. Ha véleményük van, feldolgozásra érdemes témát ajánlanak, akkor nyomják a mobilt! Tapsifüles. Messze még a húsvét, de a kaposvári vásárban már eszünk­be juttatta az ünnepet - sonkástól, nyúlástól és hímes tojásostól - a szép­reményű tapsifülesek iránti komoly vásárlói érdeklődés

Next

/
Thumbnails
Contents