Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-07 / 56. szám
2014. MÁRCIUS 7., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Kivételes előny a kicsiknek kompenzáció Közel 1200 önkormányzat kap összesen 50 milliárdot FORRÁS: MAGYAR KÖZLÖNY Tartósan cél alatti infláció lehet az euróövezetben kamat Az Európai Központi Bank nem változtatott a 0,25 százalékos euróövezeti irányadó kamatszinten, miközben a jegybanki friss inflációs prognózisa szerint 2016-ban sem éri el a központi bank 2 százalékos inflációs célját. A várakozás alapján idén 1 százalékos lesz az infláció, ami jövőre 1,3, azt követően pedig 1,5 százalékra emelkedik. Noha a deflációs kockázatok az EKB szerint nem láthatóak, egyes elemzők szerint nem lehet teljesen kizárni azt, hogy az árak csökkenni fognak, vagy tartósan a jegybank célja alatt maradnak. Ez utóbbi várható az EKB prognózisa alapján is. A tartósan cél alatti infláció pedig felveti, hogy a nem kellően alkalmaz- kodóTnonetáris politika növekedési áldozattal járhat. ■ Az Európai Központi Bank nem tart a deflációtól, ám nem zárja ki Mario Draghi, az EKB elnöke szerint ugyanakkor az inflációs várakozások a 2 százalékos inflációs cél alatt, annak közelében horgonyzottak. A központi bank előrejelzése szerint a GDP növekedése idén 1,2 százalék lehet az euróövezetben, az évtized közepére pedig 1,5 százalékkal gyorsulhat a gazdaság. A prognózis 1,8 százalékos GDP-növekedést vetít előre 201ó-ra. Draghi megerősítette, hogy fenntartják a laza monetáris politikát, az euró jegyzése ennek ellenére 1,375-ös szintről 1,38-ra emelkedett a dollárral szemben. Az euró erősödését fokozhatta, hogy az EKB elnöke a tájékoztatón azt mondta, nincs árfolyamcélja a jegybanknak. Draghi nem adott jelzést közelgő kamatvágásra, és arra sem, hogy likviditást nyúltanának a bankszektornak vagy felhagynának a kötvényvásárlások sterilizálásával, így a tőzsdék kissé gyengébb szintekre kerültek. Az euró erősödése vélhetően nem segítheti az inflációs cél elérését, sőt, ha tartóssá válik a folyamat, az komolyabb kockázatokat is eredményezhet. Igaz, ettől úgy tűnik, hogy nem tart az EKB, és az euró erősödésnek csak mérsékelt inflációcsökkentő hatását láthatják. ■ H. J. Postai úton a mai napig kellett eljuttatni mintegy 1200 településnek a kompenzációs kérelmét arra az idei 12,5 milliárd forintra, amit fejlesztési támogatásként adnak az adósságátvállalásból kimaradt önkormányzatoknak. Éber Sándor „Nem lesz olyan település, amely ne jelentkezne az adósságkonszolidációból kimaradt önkormányzatoknak nyújtott fejlesztési támogatásra” - nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Az 1344 milliárd forintra rúgó adósságátvállalásból nem résztvevő települések március 6-ig, jelentkezhettek elektronikusan a kompenzációra. A kérelmeket a mai napig lehetett beküldeni postai úton a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaira. A belügyminiszter március 24-ig dönt a támogatásokról. A kompenzáció keretében nyújtott fejlesztési támogatás idei mértéke 12,5 milliárd forint (eredetileg még 10 milliárdot terveztek), négy év alatt pedig összesen 50 milliárd fo- I rint lesz. A mintegy 3200 önkormányzatból 1176 település jogosult a kompenzációra, ami így 1,1 millió lakost érint. Egy részük azért nem adósodott el, mert jól gazdálkodott, a kisebb települések azonban méretük miatt még hitelt sem tudtak felvenni. „A kompenzációként adott támogatás elve rendben van, a kormányzat azt vette figyelembe, hogy a bizonyos lélekszámú településeknél általában mekkora hitelállományt váltott ki az állam” - mondta Schmidt Jenő. Visszaosztották az összegeket, így hét kategóriát állítottak fel, hogy mekkora lélekszámú település, mennyi támogatást kaphat. Például a 100 és 300 Becsületbeli ügy „AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓBÓL kimaradt települések kompenzálása becsületbeli ügy volt a kormányzat részéről" - hangoztatta a TÖOSZ elnöke. Arra emlékeztetett, hogy az átvállalással mintegy 300 település szabadult meg mintegy ezermilliárd forinttól, ennek az adósságnak közel ötödét a fővárostól vállaltak át. Igaz sok kistelepülés nem tudott eladósodni, mivel nem volt fedezetük a hitelfelvételre és ezt a feladataik sem igényelték. fő közötti települések idén 2,95 millió forintot kaphatnak, a 501 és 1000 fő közöttiek 10 milliót, míg az 1001 és 200 lélekszám közöttiek 20 milliót. A kompenzációt első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések kapják meg, ami 1018 önkormányzattal mintegy 600 ezer embert érint. Ezután kezdik meg az ennél nagyobb ön- kormányzatoknál is a kifizetéseket, és amelyeknek idén nem jut a forrásból, azok jövőre kapják meg a nekik járó összeget. A TÖOSZ is azt kérte a kormányzattól, hogy a forrásokat ne négy évre osszák el, mert akkor a kistelepülések több részletben kapnának kis összegeket. Schmidt az adósságkonszolidációk első körét helyeselte, amikor a mintegy ezer- milliárdos forráselvonás után (amikor határán volt a borulásnak az önkormányzati rendszer) a működésre felvett hiteleket vállalták át. Az utolsó, (456 milliárdos) konszolidációs körrel viszont nem ért egyet, amikor a települések saját erős fejlesztéseire felvett hitelektől is megszabadulhattak, amit nekik kellett volna kigazdálkodniuk. Például, ha egy 301 és 500 fő közötti település a neki járó 6,5 millió forintot több részletben kapja meg, akkor abból kevésbé tud jelentős fejlesztést végezni, mintha egy tételben kapná meg. Feltehetően az idén a 2000 fő felettieknek nem jut majd ebből a támogatásból, de a következő években jobban fel tudnak majd használni 20, 40, vagy akár 114 millió forintot. A támogatást többek között a települések belterületén lévő út, híd vagy járda, valamint víz- rendezési és csapadékelvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkormányzati épületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére kérhetik. Olyan fejlesztésre is igényelhetnek forrást, amely az óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, szociális vagy egészség- ügyi feladatellátást szolgálja. A támogatások összevonhatóak, s nem kell azonnal elszámolni. A TÖOSZ elnöke szerint a kiírás alapján a forrásokat köny- nyen felhasználhatják majd az önkormányzatok. „Egy dolgot hiányolok, hogy a település üzemeltetéshez szükséges eszközök vásárlásának lehetősége nincs benne” - mondta Schmidt. Példaként említette, hogy a közmunka program kapcsán akár fűnyírókat is be lehetett volna így szerezni. HÍRSÁV Pert fontolgat az INA a gázüzlet miatt AZ ina már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy panasszal él az EU-s intézményeknél, mivel a horvát kormány az INA-ból kiszervezte a gázüzletágat, és ezzel 250-350 millió kunás veszteséget okoz az olajipari vállalatnak - írta a Növi fist. A horvát napilap információi szerint az INA felülvizsgáltatná a kormány- döntés jogosságát, amellyel április elsejétől 2017 márciusáig a horvát áramellátó szolgáltatná a gázt. Az EU előírja a tagországoknak, hogy kötelesek biztosítani a háztartások és az ipar számára a gázellátást. A zágrábi kormány ezért úgy döntött, hogy az INA tulajdonában lévő, veszteséges közszolgáltató helyett három évig a HEP fog szolgáltatni. ■ MTI Gyorsan nő a mobilnetforgalom HETVEN SZÁZALÉKKAL nőtt a globális mobiladat-átviteli forgalom 2013 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 15 százalékkal több adatot forgalmaztak a mobilhálózatokon - derül ki az Ericsson mobilitási jelentéséből. Az időszakban 109 millió új mobilelőfizetést regisztráltak a világban, számpk 6 százalékkal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest és 1,5 százalékkal az előző negyedévi adatokhoz képest. A legtöbb új előfizetést Kínában és Indiában mérték. ■ MTI Másfélszeresére nőtt az autóimport az idén az első két hónapban 13 818 használt autót hoztak be Magyarországra, ami 52 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakban mért mennyiséget - közölte a Használtautó.hu szakportál. Az import fellendülése annak ellenére következett be, hogy idén januártól változott az illetéktörvény, amelynek értelmében január 1-jétől a külföldön vásárolt használt járművek forgalomba helyezése után is kell már vagyonszerzési illetéket fizetni. ■ MTI Internetbiztonság: Dávid Góliát ellen síp Sikerült kiharcolni, hogy továbbfinanszírozzák a programot Javult az EU megítélése Magyarországon Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetés-tervezetében eredetileg nem kapott helyett a Safer Internet Program (SÍP) folytatása. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kurátora, Bánki Erik EP-képviselő indítványának köszönhetően azonban a február 26-án elfogadott, a transzeurópai távközlési hálózatokról szóló jelentés garantálja a gyermekek biztonságos internethasználatáért felelős uniós program jövőbeli finanszírozását is. A SÍP program, mely a jövőben az EU országaiban „Better Internet fór Kids’ néven folytatódhat, több millió gyereknek biztosítja az EU minden országában a biztonFontos, hogy a gyerekeket ne fenyegessék veszélyek az interneten ságosabb internetezés lehetőségét, a megfelelő oktatással, felvilágosítással, kampányokkal. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) 2013 tavaszán kezdett el tiltakozni a SÍP finanszírozásának megszüntetése ellen. Gyermekmentő Szolgálat kurátora, Bánki Erik, európai parlamenti képviselő, Ed- vi Péternek, a Gyermekmentő Szolgálat elnökének a támogatásával elérte, hogy a program legalább 2020-ig a mostanival azonos szintű uniós támogatásban részesül, azaz az első 18 hónapban 11,9 millió euró áll rendelkezésre a Safer Internet központok működtetésre, oktatásra és megelőzésre. ■ VG eurobarometer Javult az Európai Unió megítélése az elmúlt időszakhoz képest Magyarországon, a magyar közvélemény az uniós átlagnál jóval inkább bízik mind az uniós intézményekben - derült ki az Euro- barométer Magyarországra vonatkozó legfrissebb nemzeti jelentéséből. A magyar válaszadók az uniós átlaghoz képest valamivel többen gondolkodnak kedvezően az EU egészéről: 35 százalékuk, szemben az EU-átlag 31 százalékával. A polgárok Európa-szerte hasonlóan ítélik meg az EU szerepét: elsősorban a gazdaság élénkítését és az életszínvonal emelését várják. A Európai Unióval, illetve az uniós intézményekkel kapcsolatos állampolgári bizalom vizsgálatából kiderül: a magyar válaszadók valamennyi intézményben jelentős mértékben, akár 15-19 százalékponttal jobban bíznak az uniós átlagnál. Ennek megfelelően alakul magával az Európai Unióval kapcsolatos bizalom is: ez 16 százalékponttal áll az EU-átlag felett. A magyarok 47 százaléka inkább bízik az uniós intézményekben, az uniós átlag 31 százalék. A magyarok 37 százaléka jónak tartja az unió gazdasági helyzetét, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. ■ MTI
