Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-04 / 53. szám
2014. MÁRCIUS 4„ KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Megduplázná a kormány az öntözött terület nagyságát Megmenekül a húsipar? mohács A nagy húscégek felhagyhatnak a veszteséges vágással vízjog Növelni kívánják az öntözött területek nagyságát a magyar mezőgazdaságban, jelenleg ugyanis csak 100 ezer hektárt locsolnak ténylegesen a gazdálkodók, holott 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel - mondta Feldman Zsolt Budapesten az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (OVF) sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a szakemberek felmérik a mezőgazdasági célú vízigényeket. Feldman Zsolt hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a gazdák minél több és elérhető árú öntözővízhez jussanak, ez ugyanis feltétele annak, hogy a következő években növelhető legyen a növénytermesztés hozama. A stabil termelési háttér megteremtése érdekében fel kell mérni, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költségráfordítással biztosítható, mekkora az eszközigénye - mondta, hozzátéve: ezeket az információkat a hatékonyság érdekében kell összegyűjteni és elemezni, hogy egy-egy fejlesztési projekt valós igényeket szolgáljon ki. Az öntözővíz-igényekkel összefüggő vízügyi felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei végzik el márciusban - tájékoztatott ifjabb Hubai Imre, a NAK alelnöke. A pontos igényeket egy erre a célra összeállított nyomtatványon jelezhetik a gazdálkodók. Molnár Béla, az OVF főigazgatója emlékeztetett: ez év elejétől a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartoznak az öntözést és a belvízelvezetés szolgáló állami tulajdonú vízügyi művek, berendezések, létesítmények. Ez 28 ezer kilométer csatorna kezelését, üzemeltetését, fejlesztését jelenti. Molnár Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy az unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik. Magyarországon a most - elméletileg - öntözhető 200 ezer hektár a megművelt terület 5 százaléka. ■ VG A teljes magyar húsipar működését megváltoztathatja a Csányi Sándor nevéhez . kötődő, Mohácsra tervezett vágóhíd. Az olcsóbban elérhető alapanyag révén a nagy húsipari vállalatok felhagyhatnak az eddig veszteséges vágással, és a profitot hozó készítménygyártásra koncentrálhatnak. Bráúhmüllef Lajos » Mohács térségében 13-15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jön létre egy nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint 2016-tól működő üzem ezzel Magyarország legnagyobb ilyen tevékenységet végző gyára lenne, a vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egy műszakban. Információink szerint az üzem csúcskapacitása szükség esetén 1,8-1,9 millió darabra is növelhető évente. „A tervezett mohácsi vágóhíd valamivel nagyobb kapacitású lesz ugyan a Hungary Meat kiskunfélegyházi vágóüzeménél, így Magyarország legnagyobb ilyen egysége lesz. A mohácsi kapacitás azonban még így is töredéke lesz a temesvári Smith- field-üzem teljesítményének, ahol évente hatmillió sertést vágnak” - érzékeltette a beruházás arányait Raskó György, aki leszögezte: a Mohácson 2016-tól működő üzem Európa húsz legnagyobb vágóhídja közé nem férne be. Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb méret versenyképesebb működést jelent majd, mivel a vágás és darabolás olcsóbban végezhető. „Racionális döntés lehet, hogy a feldolgozók felhagyjanak a vágással. Az ország nagy húsipari vállalatai a mohácsi, esetleg a kiskunfélegyházi üzemből szerezhetnék be a félsertést vagy a darabolt árut, várhatóan olcsóbban, mint bárhonnan, ahol legális vágást végeznek Magyarországon” - vélekedett Raskó. Ha 2016-ban a mohácsi vágóhíd működni kezd, várható, hogy számos hazai húsipari vállalat is felhagy a vágással, és kizárólag a készítmények gyártásával foglalkozik majd. Az agrárközgazdász szerint a döntés, amely szerint a feldolgozók kiszállnak a vágásból, racionális, és már régóta esedékes a hazai húsiparban. „Más országokban ez már régen így működik, a nyolcvanmilliós Németországban kevesebb vágóhíd van, mint Magyarországon” - tette hozzá. Az idehaza működő több ki- sebb-nagyobb vágóhíd valóban nem tud érdemben versenyezni a nemzetközi, így például román, cseh, vagy német hasonló üzemmel. Míg a készítmények esetében van lehetőség arra, hogy az egyedi ízvilágra, márkaértékre, tradíciókra hivatkozva a feldolgozók hatékonytalanabb működés esetén is drágábban értékesítsék termékeiket, addig a vágóhidak nyersanyagot bocsátanak ki, ahol az ár döntő. „Látható, hogy Magyarországon a vágás jelenleg néhány kivételtől eltekintve a legtöbb üzemben nem tud nyereséges lenni, döntően mérethatékonysági okok miatt” - jelentette ki a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke hozzátette: „nemzetközi összehasonlításban ezért a vágás egy kilogrammra vetítve meglehetősen drága. A feldolgozók, amelyek ebből a drágább alapanyagból készítik termékeiket, már az önköltségnél hátrányban vannak a környező országók cégeihez képest. Egy-két ütőképes, korszerű, európai színvonalú vágóhíd sokat javíthatna ezen a helyzeten azzal, hogy olcsóbb alapanyagot biztosít a feldolgozóknak” - tette hozzá az elnök. Csányi az agrárhitelezésben is erősít A jelek szerint a mezőgazda- sági integráción keresztül kíván a Csányi Sándor vezette OTP nagyobb részesedést szerezni a hazai agrárhitelezésben. Az Inga Kettő Kft-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69 százalékos közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik az OTP a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben - adta hírül a bank a napokban. A pénzintézet célul tűzte ki, hogy a hazai agrárhitelezésben 40 százalékos részesedést kíván szerezni 2020-ra. Az integrátorként működő, tehát a vetőmagtól a gépeken át a finanszírozási lehetőségekig lényegében mindent kínáló KITE révén az OTP nem csupán céget vásárolt, hanem jelentős ügyfélkört is nyert. Finisben az új uniós ciklus rendszere EU Már Brüsszelben a 2014-2020-as pályáztatás alapját adó partneri megállapodás A kormány az elmúlt hét végén, határidő előtt benyújtotta Brüsz- szelnek az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusára vonatkozó partnerségi megállapodást - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Nagykanizsán. Csepreghy Nándor megerősítette: a tervek szerint a kormány március végéig - vagyis még a választások előtt - az operatív programokat is benyújtja az Európai Bizottságnak. Erre egyébként a kormánynak a partnerségi megállapodás benyújtásától kezdve három hónap állna rendelkezésére, míg a bizottságnak is három hónapja lesz majd Csepreghy Nándor: határidő előtt küldtük el a dokumentumot az operatív programok véleményezésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország megnyithatja a hétéves periódusban biztosított források pályáztatását. A kifizetések a bizottsági jóváhagyást megelőzően a magyar költségvetés terhére történik, így Csepreghy egy korábbi nyilatkozata szerint elsősorban olyan projektek megvalósítására pályázatokat írhatnak ki első körben, amelyek esetében várhatóan elfogadja Brüsszel a magyar fél által elvárt kritériumokat. Az első pályázatok az év közepe felé indulhatnak, a helyettes államtitkár úgy látja, legkésőbb októberben az összes operatív program esetében elindulhatnak a kiírások. Azt már tudni lehet, hogy az uniós fejlesztési források - aktuális árfolyamon 10 ezer milliárd forintot meghaladó - keretének hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Ez lehet ugyanakkor a gazdasági teljesítményt erősítő infrastrukturális vagy egyéb fejlesztés is. Arról is döntöttek, hogy a pályáztatás és a menedzselés rendszere is alaposan átalakul. Többek között megszűnik a papíralapú ügyintézés, közcélú fejlesztéseknél, illetve egy bizonyos értékhatár alatt az odaítélés normatív alapon történik, lanuár elsejétől az irányítás rendszere is átalakult. ■ VG HÍRSÁV Az Interpol honlapján már nincs ott Hernádi már nincs ott Hernádi Zsolt fényképe az Interpol internetes körözési listáján. A Mól elnök-vezérigazgatóját vesztegetéssel vádolták meg Zágrábban, de a zárt ajtók mögött zajló Mol-INA-egyez- tetésnek, a jelek szerint, meglett a gyümölcse. A cégvezetőt Zágráb azzal gyanúsította, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivó Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mól meghatározó befolyást szerezzen az INA irányításában. Hernádi nem jelent meg a kihallgatásán, ezért a zágrábi megyei bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Ezután került fel az Interpol körözési listájára. ■ hvg.hu Csökkent a BMI februárban A BESZERZESIMENEDZSER-INDEX szezonálisan kiigazított februári értéke 54,3 pont volt. Ez 3,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a januári szint, de még így is magasabb az elmúlt három év 53,4 pontos februári átlagánál - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). A részindexek többsége is esést mutat az előző hónaphoz képest, ám még mindig a növekedés határértékének tartott 50 pont felett van. ■ MTI Albánia megkapja az IMF-hitett - ara lesz A nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyta Albánia számára a 457 millió dolláros (295,42 SDR) hitelkeretet, amelyből a költségvetés hiányát finanszírozhatja a kormány. A hitelmegállapodás 36 hónapra szól, 23,55 millió SDR-t azonnal, a többit kilenc részletben folyósítják. Tirana szerint a kölcsönnel növekedési pályára állítható a gazdaság, és biztosítható a piaci reformok folytatása. A pénz azonban vélhetően az 500 millió dollárt kitevő, azaz a GDP 5 százalékára rúgó adósságok törlesztésére megy el. A büdzsé egyensúlyához megszorításokra lesz szükség. bMTI Őstermelői igazolványok: új szabályok jönnek A mezőgazdasági őstermelői igazolvány 2 hónaptól 2 évig terjedő időszakra vonható vissza, azt követően új igazolványt kell kiállítani az őstermelőnek: a kormány- rendelet tervezet a kormány honlapján jelent meg. Az igazolványok használatának jogszerűségét a megyei kormányhivatal földművelés- ügyi igazgatósága ellenőrzi. Amikor az értékesített termék mennyisége több annál, mint amennyit az őstermelő a saját gazdaságában termelni képes, az igazgatóság az igazolványt visszavonja. A tervezet átalakítja a Növény- védelmi Bizottság összetételét is. A módosítás 19 tagúra bővíti a bizottságot, amelynek 11 tagja szakmai szervezet és csak 8 tagot jelöl állami szervezet, illetve- miniszter. «MTI
