Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-31 / 75. szám
4 KULTÚRA 2014. MÁRCIUS 31., HÉTFŐ Helyi pénz nélkül csak túlélésre futná választás 2014 A kulturális életben dolgozók többet vártak, a központi támogatás még várat magára Tortából már elkészült. A hagyományoknak és a városképnek megfelelő színházépület egyelőre még csak cukrászati remekként valósult meg A kaposvári Agórára és a somogyvári emlékhelyre milliárdok jutottak Több pénzt a falvaknak Teljes struktúraváltás, megváltozott finanszírozás, gigaberuházások és a lét-nemlét határán egyensúlyozó intézmények, sokadszorra is csak az ígéret szintjéig jutó színház-rekonstrukció: valahogy így lehetne összefoglalni címszavakban a mögöttünk álló kormányzati ciklust. Vas András „Halaszthatatlan ma már a hat éve halogatott színházfelújítás Kaposváron. Az épület négy év múlva lesz száz éves, négy év múlva azonban használhatatlan lesz, ha hagyják tovább pusztulni. A kaposvári önkormányzat önerőből nem tudja finanszírozni az óriási munkát. Kormányzati támogatás pedig 2001 óta nem érkezik, hiába pályázik évről-év- re a város. Az idén újabb beadványt készítettek, amennyiben sikerülne címzett támogatást nyerni, jövőre megkezdődhetne a beruházás. A tervek szerint 3,3 milliárd forintból újulhatna meg a teátrum, ez egyébként éppen a duplája annak az összegnek, ami 2001-ben ugyanerre a munkára kellett volna” - írtuk 2006 novemberében, ám a cikk megjelenhetett volna akár a napokban is. A helyzet ugyanis mit sem változott az eltelt nyolc év alatt, csak az összeg emelkedett, ma már valahol 7,5-8 milliárd forint kellene a maketten már régóta megcsodálható tervek elkészítéséhez. Melyek valóra váltásához az elmúlt nyolc évben ugyanúgy nem volt elegendő a szocialista Lam- perth Mónika miniszteri fogadkozása, mint ahogyan 2010 kora nyarán a Szita Károly polgármesternek tett kormányfői ígéret. Pedig 2008 őszén az azóta elhunyt direktor, Schwaj- da György egy teljesen felújított teátrumban képzelte el a 2011- es centenárium nyitóelőadását, ám előbb erről az idea bizonyult túlságosan optimistának, majd 2010 decemberében, alig fél évvel Orbán Viktor ígéretét követően kiderült, nemhogy nem kezdődik meg a felújítás a száz éves jubileumra, de a ciklus során egyáltalán nem lesz rá kormányzati forrás. Rossz nyelvek szerint ekkor kellett volna átkeresztelni az intézményt Csiky Gergely Stadionra, s mára már meg is valósultak volna L. Balogh Krisztina valóban látványos tervei...- Négyszázhetvennyolcmillió forintba került - mondta a 26 évvel ezelőtti felújításról Hernesz János, az Átriums Kft. ügyvezetője, aki anno a színház főmérnökeként vezényelte le az eddigi utolsó rekonstrukciót. - Két év alatt, rohammunkában kellett dolgoznunk, bővítettük és tataroztuk az épületet, s emellett megújult a technika is. Viszont nem jutott pénz a szigetelésre, s az ebből fakadó problémák hamar jelentkeztek. Kezdett málni a vakolat, ami nem is volt csoda, hiszen január-februárban kellett vakolni, majd festeni, amiről már akkor tudta mindenki, hogy elhibázott lépés. Az épülethez azóta sem nyúlt hozzá senki érdemben, csak az akut javítanivalókat végezték el - például megszüntették a tetőbeázást -, így nem csoda, hogy szép lassan amortizálódott. viszontagságos négy évet tudhatnak mtiguk mögött a somogyi múzeumok: tulajdonosváltásokon estek át, s nem mindegyik intézmény sorsa alakult megnyugtatóan. A kormányváltáskor a megyei önkormányzat tulajdonában lévő megyei múzeum előbb a kormányhivatal fennhatósága alá került, majd tavaly - a szennai skanzen kivételével, mely a Szentendrei Szabadtéri Múzeum része lett - a települési önkormányzatok kezelésébe. Ezzel elvileg jobban jártak, mint korábbi tulajdonosaikkal, ugyanis forrásaink szerint a megye és a kormányhivatal érdemben nem foglalkozott az intézményekkel. Viszont a kisebb településhez kerülő múzeumok gondjai ezzel nem oldódtak meg, az érintett falvaknak - Zala vagy Somogytúr - nincs elég forrásuk a színvonalas üzemeltetésre. A kaposvári Rippl-Rónai múzeum számára viszont kifejezetten jól alakultak a dolgok: az önkormányzói a korábbinál sokkal több pénzt- Mohácsi János 2007-ben főrendezőként javasolta, amíg nem sikerül pénzt szerezni a teljes felújításra, tatarozzák ki az épületet, s tíz évig még használható lesz - jegyezte meg Hernesz János. - Lehet, sokaknak nem tetszik, amit mondok, de egyetértettem vele, hiszen jóval kevesebb pénz, úgy egymilliárd forint kellett volna hozzá. Az is igaz, építészként és kaposváribiztosít a rendezvényekre és foglalkozásokra, vagyis az elmúlt egy évben érezhető a fejlődés az intézmény munkájában. A Ró- ma-hegyi Rippl-villa is látványos fejlődésen ment át: a festő hajdani otthona 2011 végén került a megyétől a városhoz, s újult meg korhű állapotban, aztán 2012-ben 238 millió, döntően az uniótól származó forintból, melyből látogatóközpont is épült, ahol az Andrássy-ebédlő hű mását is létrehozták. hasonlóan vegyes képet mutat az elmúlt négy év á művelődési házak szemszögéből is. Kaposváron 2010-ben lebontották a régi Együd művelődési központ épületét, hogy 2011-ben átadják a helyén a városképileg is meghatározó, s azóta programjaival, rendezvényeivel a megyeszékhelyéletébe szervesen kapcsolódó, 1,8 milliárd - szintén jelentős részben EU-s - forintból megépült Agórát. Ugyanebben az évben bővült integrált közösségi térré a böhönyei és a balatonszentgyörgyi művelődési ként viszont abszolút támogatom a teljes felújítást, L. Balogh Krisztina terveit, melyek száz évre meghatározhatják a városképet, azaz nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is szólnak. A színház egykori főmérnöke szerint egy külső-belső tatarozásra fél év elegendő lenne, sőt, jó ütemezéssel egyéb felújításokat is el lehetne végezni az elkövetkező esztendőkben. ház, Marcaliban több mint 300 millióból alakították ki a Kulturális Korzót, míg Balatonszaba- diban és Porrogszentkirályon megújult a kultúrház. a ciklus során Fonyódon szabadtéri színpad és művelődési ház építésébe kezdtek csaknem 200 millióból, Nagybajomban a városrekonstrukciós programban felújították a kultúrházat, míg a nagyatádi beruházásnak tavaly be kellett volna fejeződnie, ám kivitelezői problémák miatt az átadás az idei évre csúszott. A kistelepülések számára országos pályázatot írtak ki tavalya művelődési házak felújítására, a tehetősebbek maguk próbálkoznak: Kaposújlakon saját erőből újítják fel. A mögöttünk álló kormányzati ciklus Somogyot érintő egyik legnagyobb projektje a somogyvári Szent László-emlékhely komplex fejlesztésére megítélt másfélmilliárd forint, melyből a nemzeti emlékhely a régió egyik legfontosabb turisztikai látványosságává fejlődhet. A realitás utóbbit diktálná, noha a város és a társulat mindent megtett, hogy felhívja a figyelmet az évtizede lebegtetett felújítás fontosságára. Nincs B-terv, mondta a rekonstrukcióról Rátóti Zoltán igazgató 2011 tavaszán, arra utalva, hogy nem tartaná helyesnek, ha egy csökkentett paraméterű tervhez próbálnának támogatókat szerezni, majd az intézmény téglajegyet változásokkal indulta legutóbbi parlamenti ciklus, a művelődési intézmények nagyobb része azért küzdött, nyitva tudjon maradni - mondta Keserű Valéria, a kadarkúti művelődési ház igazgatója. a kultúrára ugyanis külön központi normatívát állapítottak meg, ám ez a pénz valódi működésre nem lett volna elég. Kadar- kúton a művelődési ház és a könyvtár együttesen évi 2,9 millió forintot kapott, de költségvetésük meghaladja a 20 milliót - az összeg valamelyest csökkent 2010-hez képest -, a különbözeiét a várostól kapták meg. A pályázati önrészeinket is az önkormányzat biztosította - folytatta -,sa fejlesztéseink is így valósultak meg: a szabadidőparkban tető került a sütőhelyek fölé, kemencéket építettünk, s rámpát a művelődési házhoz. Ez nem sok, ám a ciklus eleje tényleg a túlélésről szólt, óriási pozitívum, hogy mindvégig nyitva tudtunk tartani, a tartalomra viszont így kevés pénz jutott. pedig igény lenne rá, ám megfelelő programok nélkül nehéz megszólítani az embereket: ehhez marketingre és eladható produkciókra lenne szükség. bevallom, azt hittem, a választások után hangsúlyosabb szerep jut a vidéknek - tette hozzá. - A megyei szintig már eljutottak a módszertani változások, ám meg kellene erősíteni a hátrányos helyzetű mikrotérsé- geket, mint a mienk is, mert nem elhanyagolható a kultúra lakosság-megtartó szerepe sem. Pozitívumot a kulturális közfoglalkoztatás bevezetése jelentett, így öt hónapig négyen segítették a munkámat ebben a formában. bocsátott ki, melynek összegét a felújítás jelképes kezdőtőkéjének szánták - utóbb a nézőtéri székek cseréjénél használták fel. A felújítás hívei sokezer kilométernyi biciklitekeréssel fejezhették ki szolidaritásukat az ügy iránt, míg a város vezetése azért lobbizott, hogy a 2014- 20-as uniós költségvetésbe sikerüljön olyan pályázati lehetőségeket becsempészni, hogy legÁlom az állami támogatás minden januárban élőről kell kezdeni a pénzgyűjtést majdnem a nulláról - mondja Csikvár Gábor, a Somogy Táncegyüttes alapítványának ügyvezetője -, így van ez a rendszerváltás óta, amikor is önállóak lettünk, s ebben nem történt változás az elmúlt négy évben sem. Azok a programjaink tudnak működni, melyeknek pályázati forrás az alapjuk: mi pályázunk, vagy mások támogatásaim támaszkodunk, vagyis amit a minket meghívók nyertek korábban. központi normatívám ugyanis nem számíthatnak az amatőr státusú művészeti csoportok, az állami pályázatokon csak a profi együttesek tudnak indulni ha mi is számíthatnák valameny- nyi pénzre, sokkal stabilabbá válna a működésünk -jegyzi meg Csikvár Gábor -, sokkal többször tudnánk nagy csoporttal fellépni, ma általában csak kamara-elő- adásokra van lehetőség, nincs elég pénze a meghívóinknak Ráadásul a legtöbbször utólag fizetnek, így nem tudunk előre tervezni, bizonytalanok a fellépéseink időpontjai, hiszen pillanatok alatt változhatnak a felkérések, ahogy jut pénze ránk a megrendelőnek Civil szervezetként régóta kiszolgáltatottak vagyunk, ha nem kapnánk önkormányzati támogatást, nem is tudnánk dolgozni. A Somogy Táncegyüttes tavaly kötött közművelődési szerződést Kaposvárral, így stabilabbá vált a helyzetük, az önkormányzat nemcsak pénzzel, infrastruktúrával is támogatja őket a változás a fellépéseink számán is meglátszik - teszi hozzá Gábor -, míg 2012-ben 56 előadásunk volt, tavaly 73, ami azt mutatja, lenne igény a munkánkra. Csak nincs elég forrás hozzá: mindenki elismeri, nemes dolog a hagyományőrzés, ám a szponzorok nem kapkodnak utána. Az ilyesfajta támogatás a '90-es években, sőt, a kétezres évek közepén is létezett, azóta csak a kapcsolati tőkénk révén sikerül megnyerni egy-két mecénást Pedig ez a művészeti ág költséges, az utazás, a jelmez, a díszlet, a zene sokba kerül csak készpénzben évi hét-ki- lenc millió forintra lenne szükségünk. Úgy vélem, nem változott volna semmi a négy évvel ezelőttihez képest, ha nem tudunk szerződni a várossal. így, ha a helyzetünk nem is rózsás, de kulturáltan tudunk dolgozni. A Somogy Táncegyüttes műsora alább brüsszeli pénzből megvalósulhasson az álom - sikertelenül. Ami azt jelenti, hogy a jelen állás szerint az elkövetkező hat évben kevés a remény a rekonstrukcióra, legalábbis kisebb csoda szükségeltetne hozzá, hiszen teljesen hazai forrásból kellene finanszírozni a projektet, ám erre - pártszínektől függetlenül - eleddig nem volt meg a kormányzati szándék. Egy évvel az Együd Művelődési Központ lebontása után már át is adták az 1,8 milliárdból épült kaposvári Agórát
