Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-28 / 73. szám

2014. MÁRCIUS 28., PÉNTEK TAB 15 dombok ölén Ma már csak nyolc perc az M7-es és a Balaton. Negyedszázad után is akadnak még tervek szép számmal: a település önkormányzata szolgáltatná például a hőenergiát a helyi üzemeknek •• TAB HUSZONÖT EVE VAROS Takáts Gyulának Tab volt a „paradicsomi világ”, Csontváry-képet látott maga előtt, ha fölment a Hőlyegre. Schmidt Jenő, a jelenlegi pol­gármester szerint a huszonöt évvel ezelőtti várossá válás után Tab mostanra lett iga­zán városias kisváros. Fónai Imre Dombok ölén kertváros - írta a Somogyi Néplap 1989. márci­usi, a várossá avatásra megje­lent melléklete Tabról. Meleg­víz, fürdő, vezetékes gáz, üdü­lőközpont, új lakások, bankok, bevásárlóközpont, ifjúsági klub - sorjáztak az akkori elképze­lések. S egy nyilatkozó azt is megemlítette, hogy „Tabon egy­re nehezebb elhelyezkedni”.- A melegvizet felhasznál­juk, de másként, mint ahogyan negyedszázada elképzelték - feleli Schmidt Jenő polgármes­ter arra a kérdésünkre, hogy hol tart ehhez képest a „dom­bok ölén épült kertváros”. - Az uszodánkat geotermikus ener­giával, azaz a melegvíz hőjé­vel fűtjük, ami energia-megta­karítást jelent; azt szeretnénk, ha idővel a lakótelepeket és az ipartelepet is át tudnánk állíta­ni erre. Mi már tehát nem für­dőt, hanem uszodát építettünk; hiszen fenn is kell tartani vala­hogyan az ilyen létesítménye­ket, márpedig fürdőből akad a régióban, a környező telepü­lések lakossága meg túl kevés egy fürdőhöz. Bár Tab valaha mezőváros volt, ma ipari tele­pülés; a hetvenes években bete­lepült ipari üzemek tették iga­zán élhetővé, a foglalkoztatot­tak több mint ötven százalé­ka az iparban dolgozik. S tabi a megye legnagyobb foglalkoz­tatója, sőt, remélem, az is ma­rad még évtizedekig... A város jövőjét az is megalapozza, hogy a lulla-endrédi út átadásával nyolc percnyi távolságba került az M7-es, a Balaton. A polgármester szerint Tab ma egy csendes, biztonságos, élhető kisváros a maga 4700 la­kosával. - Az iskolák, az egész­ségügyi és szociális intézmé­nyeink megújultak, nagyon ke­vés a bűncselekmény. Sok be­ruházás kellett persze ehhez a elmúlt huszonöt évben, kü­lönösen az elmúlt évtizedben, amihez természetesen jelen­tős mértékben hozzájárultak az uniós támogatások, önerő­ből ugyanis nem futotta volna ezekre. Most is van egy aktu­ális, 300 millió forintos beru­házásunk, ami a városházát és az iskolát érinti, mindegyik az energia-megtakarítást célozza. Zajlik a szennyvíztelep korsze­rűsítése és bővítése, saját tulaj­donú a víz- és szennyvízhálóza­tunk, egyik „nagy” elképzelé­sünk, hogy a város egyes része­in a föld alá vigyük az elektro­mos hálózatot. A városiasodás továbbvi­tele - Schmidt Jenő ezt emlí­ti első helyen a terveket tag­lalva. - Akadnak még bontás­ra érett épületeink, fontos vol­na a könyvtár és a közösségi ház összeköltöztetése parkolók­kal, új bérlakások építése, a ré­Új városközpont, negyedszázaddal a várossá avatás után. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Tab egyre városiasabb település giek értékesítése, a vásár-és a linkafőzdével. Az energia mára az energiát, elsősorban is a hő- téssel is járna. Fontos az infra­piactér fejlesztése, vagy éppen nagyon nagy értékké vált, ab- energiát a helyi üzemeknek. A struktúra karbantartása és fel­a mezőgazdaság segítése feldől- ba az irányba fejlődnénk, hogy termelési költségek csökken- újítása is, ezen a téren sem ál­gozó egységek létesítésével, pá- a város tudja majd szolgáltatni tése ugyanis munkahely-bőví- lünk rosszul most sem. Települések rangsora: hétmilliárd forinttal az első harmadban az egy főre jutó támogatás alapján EREDMÉNYES VÁROSVEZETŐI tevékenységét is elismerték Schmidt Jenőnek akkor, amikor március 15-e alkalmából a köz- társasági elnök Arany Érdemke­resztet adományozott a legna­gyobb önkormányzati érdekvé­delmi szövetség, a TÖOSZ elnö­ki tisztét is ellátó tabi városveze­tőnek.- helyi kollégáim és a TÖ- OSZ-munkaszervezet segítsége nélkül persze ezt a kitüntetést nem kaphattam volna meg - bocsátja előre. - Tab egyébként az elmúlt tizenkét év egy főre jut támogatásait vizsgálva az első egyharmadban van a hazai te­lepülések rangsorában. Közel Schmidt Jenő polgármester Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott hétmilliárd forintnyi érték érke­zett Tabra. Rendszereket mű­ködtetünk, oktatásit, egészség- ügyit és szociálist. Mindezt költ­ségkímélő, hatékony módon. Először mi változtattuk például meg a térségi oktatási sziszté­mát, amikor nem a létszámot vettük alapul, hanem a felada­tot. Vagyis mi már évekkel ez­előtt áttértünk a feladatalapú finanszírozásra. Az állami adósságátvállalás mindössze 350 millió forint erejéig érintette Tabot, azaz a költségvetés tíz százalékáig adósodtunk csak el, s ebből 200 milliót a fejlesz­tési pályázatok önrészére hasz­náltunk fel. Nyolc percre az M7-től: Játékvárost Lulla és Tab közé Tab madártávlatból. Szárnyaló tervek a turizmusfejlesztés jegyében Koppány-völgy: kistérségben kell gondolkodni Kistérségi az új tabi egészségház is. Huszonnégy településben gondolkodnak GARDALAND, LEGÓLAND - eze­ket a külföldi példákat említi Schmidt Jenő, amikor arról be­szél: nem csak a huszonöt évvel ezelőttieknek, neki is van elkép­zelése a turizmusról, immár csak nyolc pernyire a sztrádá­tól, a Balatontól. Egy 21. száza­di, a gyerekes családokat vonzó vidámparkot, játékvárost kép­zelt el Lulla és Tab közé, azon koncepció jegyében, hogy a nagy attrakciókat érdemes a háttértelepülésekre vinni. Egy termelői piac is könnyen kap­csolódhatna hozzá, helyi termé­kek kínálatával, s ha ehhez hoz­závesszük a kerékpáros és lo­vas turizmust, az már-már kész „kis Burgenland”... A lehetősé­gek adottak -igya városvezető -, „csak” sok pénz kell hozzá... NYOLCVAN KILOMÉTERES körzet­ből érkeznek ma az emberek a megye legnagyobb foglalkozta­tójához, a Flextronicshoz, mely kétezer embernek ad munkát. A tabi városvezető úgy látja, ha új cégek települnének nagy szám­ban a városba, munkát kínálva, akkor a munkanélküliség elle­nére is nagy problémát jelente­ne a dolgozói létszám biztosítá­sa, hiszen képzett munkaerőből kevés van. A foglalkoztatási gondokon ezért szerinte elsősor­ban a mezőgazdaság tudna enyhíteni, az lehetne a felszívó erő. Ha pedig gazdaságfejleszté­si programot alkotnak - teszi hozzá a polgármester -, akkor a huszonnégy településben, az­az a Koppány-völgyi kistérség­ben kell gondolkodni. „Járom a Hőlyeg szerpentinjét...” „visszamegyek A hegy alá....Já- rom a Kossuth utcát és a Hőlyeg szerpentinjét. Minél följebb ju­tok, annál világosabban látom azt az óriás boltíves konyhájú kis házat is, ahol születtem és amelynek kertjében iskolabeíra- tás előtt megtanultam a betűk szépen írását egy óriás, körtefa alatti, kerek asztalon - írta a Somogyi Néplap 1989. márciusi mellékletében Takáts Gyula köl­tő, Tab szülötte. - Képzeletem pedig, amely itt szokott a festői látványhoz, már Csontváry óri­ás-méretű „Selmecbánya látké­pe" című tájképét idézi a Hőlyeg- ről maga elé...Két vízimalom emléke, története, két templom- torony, a kanászház és a Ró­zsa-domb... Hősi korszak volt a 18. század közepétől a második világháború tüzéig. És a házak, üzletek, műhelyek, takarékpénz­tárak, hitelszövetkezetek, vízi és hengermalmok, téglagyár és kis­üzemek egyre csak szaporodtak a magyar, német, katolikus, zsi­dó, református és evangélikus szövetségben. A Fő utcán egy­mást érték az iparosházak és épületek és műhelyek. Az 1840- ben megkapott országos és heti vásártartási jog megsokszorozta nemcsak a helyi kis típusú bel­kereskedelmet és ipart, de hosz- szú távon a gabona, bor, gyap­jú, tojáskereskedést és szarvas- marha, ló és sertés, szárnyas-te­nyésztés föllendülését is. 1932- ben százhatvankét mestert és műhelyt, kereskedőt tartott szá­mon az adólajstrom. ” ■ „Ebből a környezetből in­dult el a szép és igaz írás igénye is bennem. Akár­hogy is nézem, nekem Tab a paradicsomi világ volt...” (Takáts Gyula) A város „nagyjainak” - Takáts Gyula költő, Bohuniczky Szefi író, Nagy Ferenc és Czinke Imre fafa­ragó - munkáiból, és az elmúlt idők fotóiból rendezett kiállítás egészítette ki az ünnepi év első rendezvényét március 15-e apro­póján, amikor bemutatták a „He­lyi értékeink gyerekszemmel” cí­mű pályázat rajzait is a Zichy Mi­hály Művelődési Központban. Az ünnepségre meghívást kaptak többek között a város kitüntetett­jei, valamint azok, akik az elmúlt huszonöt évben a városfejlődése érdekében képviselőként munkál­kodtak Ott voltak a testvérváro­sok (a németországi Dettenhau- sen, s a szlovákiai Pered és Szi- mő) delegációi is. Az évforduló jegyében a település jellegzetessé­geit ábrázoló képeslapok készül­tek, melyet a település minden háztartásába eljuttattak, hogy azok a tabiak, akik a programok­ba nem tudnak bekapcsolódni, ilyen módon részesüljenek a kö­zös ünneplésben. Az ünnep­ségsorozat az egész évben tart, a hagyományos programok mellett „meglepetésekkel" is készülnek a szervezők. Részle­tes program Tab város honlap­ján: www.tab.hu . Az oldal Tab város önkormányzatának támogatásával készült

Next

/
Thumbnails
Contents