Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-28 / 73. szám
4 2014. MÁRCIUS 28., PÉNTEK EGÉSZSÉGÜGY A nagybetegről összeomlásmentesen választás 2014 Gigantikus építkezések Somogybán, ahol a lakosság egészségi állapota kívánja a törődést „A 2002 és 2010 közötti kormányzati politika következtében az összeomlás szélén megörökölt egészségügyet sikerült négy év alatt újjáélesztenünk.” (Egy gondolat a Kormány.hu-ról) „Aki nem akar a következő négy évben akár egy sima vakbélgyulladásba is belehalni, jól teszi, ha áprilisban „megállj” -t mond a Fideszes ámokfutásra.” (Egy gondolat a demokratikus ellenzéktől) Balassa Tamás Egy újjáélesztett beteg, aki egy sima vakbélgyulladásba is belehalhat. Ezt az intenzív állapotot festi föl a két fenti vélemény a magyar egészségügy állapotáról. De miért is nem lepődünk meg azon, hogy kormány és ellenzéke még ott sem tudnak nemzeti minimumokban megegyezni, ahol emberélet a tét. Súlyos látlelet ez a közpolitikái viszonyainkról. Miután azonban megfelelő intézet, és hát legyünk őszinték, világos alany hiányában sem áll módunkban beutalni a nagybeteget sürgősségi ellátásra, a diagnosztika marad szép, és nem is kevés föladatunk. Azt már ránézésre láthatjuk, lázas az állapot, a Go- ogle az elmúlt másfél évtizedre nem tud olyan évet fölmutatni, ahol ne lett volna szalagcím: Összeomlás szélén az egészségügy. Nem meglepetésre mindig az aktuális ellenzék észlelte ezt. A szakma pedig akkor, ha úgy érezte. A Somogyból elszármazott Rácz lenő volt miniszter akkor még még kórházszövetségi elnökként 2010 őszén kongatott vészharangot (ezt az új kurzuson számon kérni aligha lehetett még akkor). Pénzügyi, politikai, szakmai, morális és nagyon komoly bizalmi válságról beszélt, mert mint mondta, „hit nélkül nem lehet gyógyulni és gyógyítani sem.” Elsőként mégis egy 235 milliárdos mínuszról tett említést, ennyivel kevesebb finanszírozást kap az ágazat a kívánatosnál, sok-sok éve már. Minden év végén kis konszolidáció, a morcos gyógyszerkereskedők és közműszolgáltatók felé életmentő adósságszolgálat. Volt, hogy kórház hozómra már nem kapott ellátmányt, csak készpénzre. És volt, de még mennyiszer, és van a mai napig, amikor a beteg vagy hozzátartozója viszi be a kívánt injekciót, pirulát. Pénz nem számít, gyógyulni kell. Pénz számít, nem mindenkinek jut még a létfontosságú szerekre sem. Pénz nem számít, 70-100 milliárdot teszünk megalázó-cinkos szokással évente a rendszerbe törvénytelenül. Sokkal többet, mint amit csipszadóval vagy a dohányzásellenes fellépéssel (bár ez utóbbi rövid távon nehezen mérhető) elért a kormány. „El kell felejteni, hogy az egészségügy egy kiadási tétel a költségvetésben: az egészségügy több nemzeti jövedelmet termel, mint ameny- nyit felhasznál” - a nemzetközi trendek mellett érvelt így Rácz Jenő. országosan 150, Somogybán öt-nyolc alapellátási praxis volt (a mintegy 220-ból) betöltetlen néhány éve. A szakma elöregedett, utánpótlás alig van; az állam nemrég döntött a juttatások tízmilliárdos, megkésett emeléséről. Ezt megelőzően hosszú egyre inkább elértéktelenedett a támogatás: 2002 óta változatlan volt a háziorvosi körzetek finanszírozásának pontértéke, ezt fogyasztotta a pénzromlás, a benzin- és a gázáremelkedés. Antal László főorvos, a kamarai háziorvosi szekcióelnöke is úgy fogalmazott lapunknak: egyszerre vannak az egyre inkább az oep adatai szerint 2013-ban egészségügyi szakellátási költségként egy emberre átlag 82 ezer, a béremelés fedezete nélkül 76 ezer forint jutott (a mű- vese-kezelésekre, a mentőszolgálatra, és a szállítók részére kifizetett speciális finanszírozásra fordított összegek nélkül), írja Px Consulting egészségügyi tanácsadó cégelemzése. 2011- ben 76 ezer, 2012-ben 74 ezer forint volt ez az összeg. A egy főre jutó legnagyobb ráfordítás Baranyában volt 113 ezerrel, Hajdú-Biharban 103 ezer, Csongrádban 101 ezer, a budapesti agglomerációban 97 ezer forint jött ki. A legkevesebb ráfordítással Jász-Nagykun-Szol- nok, Komárom-Esztergom és Nógrád számolhatott 62-64 ezer körüli összegekkel. A háziorvosi ellátás egy főre jutó átlaga Baranya megyében 9402, „Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak: az aktív ágyak számát a kormányzat 16 000-rel csökkentette”, írta a Fidesz 2010-es szakprogramja. Úgy fogalmazott: a 44 ezer 376 hangoztatott kapuszerepben, a betegellátás első lépcsőjében, és egyre kevésbé látják ezt a megbecsülést a finanszírozásban. 2013-ban leginkább a belgyógyászok és a háziorvosok mentek külföldre, 50-50-en távoztak. Az uniós csatlakozásunk óta 2012-ig nőtt a külföldre távozó orvosok száma. A megelőző évben 118, akkor havonta 126 orvos kérte ki ehhez a dokumentumokat. A tendencia az orvosoknál tavaly megtört. A 42 ezer forint helyett már 99 ezerbe kerülő igazolásokat megszerzők 95 százaléka egyébként valóban el is hagyja az országot. Somogybán 8745forint, Borsodban 8629, Budapesten 8415, Győr-Moson-Sopronban 7525, Pest megyében 7288 forint volt. Az OECD országok köaktív ágy az akkori kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Fekvőbeteg-kapacitásunk Somogy 120-130 patikája az országoshoz hasonló húsz százalékos arányban került nehéz helyzetbe az elmúlt évtizedben. Húsz-harminc lehetett a csődközeiben lévők száma egy-két éve. Inkasszóval és jelzálogjog-bejegyzéssel kellett élniük a nagykereskedőknek. Kaposváron és Siófokon is szűntek meg gyógyszertárak, de a városokban legalább vannak másikak, a Babócsához, Gölléhez hasonló kistelepülések ellátás nélkül maradtak, amikor a patika bezárt. gara István, a Magyar Gyógyszerészi Kamara somogyi elnözül Mexikó mellett Magyarországon a legrosszabb a CT/ MR-ellátottság, ezért kifejezetten érdekes, hogy a laborvizsgálatok terén sereghajtó Sonégy-hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól. Somogy különösen nem az egészség mintakétől tudjuk, hogy hosszú évek egyre romló feltételrendszere, elsősorban az árrés elvékonyo- dása juttatta az ágazat sok szereplőjét kilátástalan helyzetbe, de sokat rontott a nyitás 2007- es liberalizációja is. Az iparba vagy külföldre tart az egyetemi gyógyszerészhallgatók négyötöde. A gyógyszerészek és a szülésznők közül többen vállalnak munkát az országon kívül, tájékoztatott az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal. A hálózatok elleni fellépéssel és tulajdonszerzési támogatással segítették az elmúlt évek jogszabályai az ágazatot. mogyban egy főre 2759forintnyi CT- és MR-vizsgálat jut, ami a hatszorosa a szomszédos Tolna megyeinek. A budapesti érték 3467forint. képe: a szív- és érrendszeri betegségekben a keleti megyékkel dobogós helyen áll. Nem lett kórházbezárás, bár Répa Imre volt kaposvári főigazgató, aki 2003-2012 között több mint tízmilliárdnyi fejlesztést vezényelt le Kaposváron, s ezt most Moizs Mariann töretlen akarással folytatja, többedmagával (sokan azért nem voltak) így látta a 2000-es évek második felében: ötven-hatvan kórházat érzett fenntarthatatlannak. A Gyurcsány-kormány Állam- reform-bizottságát szakértelmével támogató professzor elképzelése a pártprogramból kiolvashatóan nem volt járható út. Még a „fukcióváltás” elnevezésű projekt is nehezen vagy (nem is) ment át az erős Fidesz-városokon, hát még egy kórházbezárás. Somogybán Marcali veszített egy gyermek- osztályt (és Kaposvárhoz kapcsolva az önállóságot), de most kap egy sürgősségi megerősítést, Nagyatád a rehabilitációban erősödött. Mindannyian, Kaposvárral az élen, sorban állami kézbe kerültek. „Költségvetésből lefaragott százmilliárdok és az elüldözött egészségügyi magánbefektetések mellett a 2008-as, „szociális” -nak hazudott népszavazáson elutasított 300 forintos kórházi napidíj is hiányzik most a kórházak költségvetéséből”, írja a demokratikus ellenzék egyik pártja. „A szocialista kormányzat a betegeket sarcolta meg vizitdíjjal és kórházi napidíjjal, és több biztosítós, nyereségérdekelt biztosítási rendszer bevezetését tervezte, amelyet csak közösen, népszavazással sikerült megakadályozni”, összegez minapi győzelmi jelentésében az Em- mi szakállamtitkársága. Mindeközben: Somogy elmúlt négy évének egészségügye, mely négy év egy megelőző négyre épült szervesen, országosan is kiemelkedő, eny- nyi Európai Uniós fejlesztéssel talán egyetlen megye sem büszkélkedhet. A Pólus 12,4 plusz 2,5 milliárdos kórház- tömbösítése, melyet hétfőn adnak át, a 21. század kórháza. Mely éppen nyolc éve indult az építkezés hosszú, rögös útjára. Az egyetlen terv volt 2006- ban, ami készen állt az uniós pályázatra, hangzott el az első években, de az egykori alapo- zók-úttörők ma már „Kaposvár demszky-jei”, akik nem érdemelnek különösebb dicsfényt a nyilvánosság előtt. Inkább hibáik nagyítódnak: a régi műtéti tömbi felújítás szakaszolása miatt a kórháznak éppen a „közepe” díszeleg, de már nem sokáig, szakadtan-rozsdásan. A tervezett hétmilliárdos, Kaposvárhoz tartozó Mosdós-fejlesztés rekreációs-wel- ness-pontokkal, az onkológiai fejlesztés, az egyetem PÉT MR/CT-beruházása, Marcali és Siófok építkezései, a csurgói és tabi, valamint a barcsi kistérségi járóbeteg-szakrendelők: nagyot lépett előre a megye egészségügye infrastrukturálisan. Hogy aztán lesz-e ember, orvos és ellátott elegendő a vadonatúj gyógyítóterek között, nem csak a fejlesztőkön múlik. Az egészségügy életjelei, épülés ide, összeomlás oda, aggasztóak. A lélek mintha olykor már elhagyni készülne a testet, és nem csak az öt-tíz- ezer eurós nyugat-európai orvosfizetésekért. Területi ellátási különbségek a finanszírozásban: Somogybán egy főre 2759 forint CT- és MR-vizsgálat jut Készenlét. A szakdolgozók vállán nyugszik a kórházakra nehezedő terhelés nagy része, hivatásszeretetük ellenére mégis egyre többen kényszerülnek külföldre Kivándorló háziorvosok, kiüresedő prakszisok I Hiánytünetes patikák, védelem a hálózatok ellen
