Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-24 / 69. szám
2014. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ ÉLETMÓD - TUDOMÁNY A nyelv tanulását segítő beszédhiba pszichológia Ha a szülő dadog, segít gyermekének a beszéd tanulásában. „Beszélj egész mondatokban! Ne dadogj már!” Az ilyen durva intések éppolyan gyakoriak, mint amennyire látszólag haszta- j lanok: egy ember sem beszél mindig folyamatosan vagy ál- ! landóan nyomdakészen. És ennek nyilvánvalóan megvan a jó oka, amint azt egy új tanulmány kiderítette. A Rochesteri Egyetem (USA) kutatói megállapították, hogy a mondatfolyam megszakítása, amelyet az olyan szavak jellemeznek, mint a „hmm” vagy az „eh”, fontos segítség lehet a nyelvtanulásban. A laboratóriumi kísérletek során kiderült, hogy a kisbabák sokkal jobban figyeltek, miután meghallottak egy dadogó hangot. Például új szavak tanulásánál. Mondjuk ha egy apa elviszi kislányát egy állatkertbe, és azt mondja a gyereknek: „Ez itt - eh - egy orrszarvú.” Nyilvánvalóan már egy kétéves is azt várja, hogy az „eh” után, azaz a beszédben a dadogás után egy fontos szó következik. „Minél több ilyen várakozást vagy előrejelzést érzékel a hallgató, annál hatékonyabban érti meg a beszélgetést”- mondja Richard Aslin kog- níciókutató. Állítólag ez még az állatokkal való kommunikációban is működik. A kutyák például megbízhatóbban reagálnak egy parancsra, ha nem közvetlenül adják ki, hanem egy markáns szóval veze- | tik be: „És ül!”, „És fogd!” hatásosabb, mint a szimpla „Ül!” vagy „Fogd!”. ■ A babák örülnek minden hangnak Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint Az 1800-as évek végén a fehérek melanéziaiak tízezreit rabolják el és kényszerítik munkára az ültetvényeken. Emma sem ismer kegyelmet A déli tengerek királynője történelem Emma Forsayth, egy rámenős gyarmati asszony története Egy olyan korban, amikor Európában a nők még csak nem is választhattak, Melanéziában Emma Forsayth rabszolgákkal kereskedik, milliókat halmoz fel, kijátssza az üzlettársait. 1880 augusztusa. Vitorlás hajó szeli a Csendes-óceán kékeszöld habjait Új-Britannia felé. A fehér strandokkal szegélyezett és kókuszpálmákkal ékeskedő sziget igazi déli tengeri álomként hat. A fiatalasszony azonban, aki a fedélzeten parancsnokol, jobban tudja. A gyilkos éghajlat éppen végzett az egyik alkalmazottjával. És a bennszülöttek, akikkel az elhunytnak az ő megbízásából kellett volna üzletelni, rabszolgavadászok és kannibálok. Két évvel korábban feldaraboltak és megsütöttek négy misz- szionáriust - az első idegeneket, akik itt akartak letelepedni. A kereskedelmi állomás elhagyatottnak tűnik. Amint azonban Emma Forsayth és emberei a partra tartó csónakban a hullámok között a strand felé eveznek, a kormányos férfiakat pillant meg a bozótosban. Fegyvert viselnek. A matrózok azonnal megfordítják a ladikot, lélekszakadva lapátolnak; a hajóra visszaérve vitorlát bontanak és elindulnak a nyílt tenger felé. Furcsa, de egyetlen kenu sem indul az üldözésükre. Forsayth emberei már-már biztonságban érzik magukat, amikor kövek hullnak a fedélzetre, lyukakat ütve a vitorlán és a hajó törzsén. A parton állók kőhajítókat vetnek be, ilyeneket fehér ember ezt megelőzően még nem látott. A kövek nagy erővel és pontosan találnak, akár száz méterről is. Csak nagy nehezen sikerül a legénységnek elmenekülni. az 1880-as évek elején Melanéziában még kevés fehér ember kereskedik. Üveggyöngyöket, textileket, baltákat és dohányt cserélnek a déli tengerek fekete és fehér aranyára. A „fehér arany” a kopra, a szárított kókuszhús, amelyet Európában margarinnak dolgoznak fel. Akár 16 fontot is megadnak tonnájáért a londoni és hamburgi árveréseken, A fiatalasszony azonnal új helytartót küld kereskedelmi állomására. Azt - két másik alkalmazottal együtt - egy éven belül meggyilkolják. De ez sem változtat a hölgy tervein. Éppen itt, az alig 600 kilométer hosszú sziget északi részén - amelynek belsejében 2500 méter magas hegyek emelkednek, a vulkánok lávát okádnak, és mindenhol maláriaszúnyogok leselkednek - akar kereskedőbirodalmat építeni. Ez az a terv - éppoly megalo- mán, mint amennyire zseniális -, amely a harmincéves nőt a világ leggazdagabb asszonyává ez mai árfolyamon közel 2000 eurónak felel meg. Még keresettebb a „fekete arany”, vagyis a fekete bőrű szigetlakok. Ausztráliában, Szamoán vagy Tongán az európaiak ültetvényeket kezdtek létrehozni. Termékenyföld van bőven - ember, aki képes a trópusi klímában erdőt irtani, alig. így hamarosan egyre több toborzóhajó jelenik meg Melanéziában. teszi. A „déli tengerek királynőjévé”, aki több mint 1000 alkalmazott, hajókból álló flotta és ültetvények tucatjai fölött fog rendelkezni, aki pezsgőben fürdik és éjszakánként gyakran változó szeretőinek játszik zongorán a fedélzeten. Egy ausztrál utazó így írja le megjelenését egy fogadáson, amelyet két hamburgi kereskedő adott Matupi szigetén: „Nagyon csinos, szembeötlő jelenség, öltözéke fehér szatén. Hollófekete hajában gyémántokkal kirakott tiarát visel.” Hat leányzó viszi az uszályát, legyezik, cigarettát sodornak neki. „A tartása királyi” - áradozik a krónikás. Más kortársakat kevésbé bűvöl el: szidják dél-euró- paias bőrszínét, igéző mosolyát, kannibál hercegnőnek, szajhának csúfolják. Az életviteléről, fellépéséről és üzleti praktikáiról szóló történetek mind a mai napig elhangzanak azokon az estéken, amikor dél-tengeri legendákat mesélnek. Hogy mindebből mi igaz, nehéz megmondani. Tőle magától alig maradt fenn idézet. Részlet: A Geo magazin 2014/03. számából Kereskedelem Melanéziában az 1800-as évek végén Glikomika - az „édes” kutatási terület biokémia A genomkutatás és a proteinek kutatása után mostanában a cukrok kerülnek a figyelem középpontjába. Nem a diabétesz és az elhízás okozójaként, hanem szinte minden dolog alapvető építőelemeként. Az egyik terület a fenntartható energia- és alapanyag-ellátás. A cukormolekulák ugyanis cellulózt vagy keményítőt alkotó hálóvá összeállva a zöld természet jelentős részét képezik. E polimerek lebontását és energiaforrásként vagy alapanyagként történő hasznosítását pedig világszerte kutatják, így a cellulóz például tejsavvá bontható, ezt pedig politejsav- vá fűzhetik, amely biológiailag 100 százalékosan lebomló műanyagot eredményez. Az orvosi alkalmazás lehetőségei is izgalmasak: minden élő sejt tele van cukorszerkezetekkel, amelyeken keresztül más sejtekhez kapcsolódik. Ezek hátulütője, hogy vírusok és baktériumok is képesek csatlakozni Még a vírusok is szeretik a cukrot hozzájuk. Ha jobban ismernénk e szerkezeteket, lezárhatnánk az utóbbiak betörési pontjait. De miért csak most jött lendületbe a glukomika? „Mert az eddigi technológiákkal nem sikerült mesterségesen cukrot előállítani” - adja meg a választ a potsdami biokémikus, Peter Seeberger. A kutató rekordja egy 30 cukorból álló lánc felépítése. Összehasonlításul: a heparin véralvadásgátló bő 200 cukoregységből álló láncokból tevődik össze. A cukrokkal a diagnosztika is fejleszthető. Egy megfelelő cukrot hordozó diagnóziscsippel az emberi vérből kimutathatók bizonyos kórokozók, mert az antitestek reagálnak a cukorra. ■ Aurora borealis a kupola alatt Védelmező csillagpor fizika Hogyan hozható létre északi fény mesterségesen? klímavédelem Porított aszteroidák megmenthetik a Földet? Aki sarki fényt szeretne látni, azt megteheti egy múzeumban, például a Virginia Air & Space Centerben, Hampton- ban. Itt áll ugyanis Guillaume Gronoffs Planeterrella-kísérle- te - egyfajta miniatűr mesterséges északi fény. A projekt a norvég Kristian Birkeland ötletén alapul, akinek már 1896-ban sikerült vákuum-kamrában katódsu- garakkal egy mágneses, Ter- rella nevű mini Földre lőni, és ezzel először létrehozni mesterségesen a sarki fény néven ismert jelenséget. A NASA-ku- tató Gronoff ötven literes üvegkupolájában a földi atmoszférát szimulálják, amilyen az Mi a sarki fény? A sarki fény (az északi féltekén aurora borealis, délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható. A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. nyolcvan kilométeres magasságban. Egy szabadon forgatható elektróda elektronokat lő a lemásolt légkör oxigén- és nitrogénionjaira, és ezzel megalkotja a földöntúli fényt. A természetben a sarki fényt a napszél hozza létre. Ha az a levegő ionjaival ütközik, utóbbiak energiájukat színes fény formájában adják le: az oxigén általában zöld, a nitrogén kékes ibolyaszínű. Sarki fényt a Naprendszer más mágneses bolygóinál (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és azok egyes holdjainál (Io, Ganymedes) is megfigyeltek. ■ Ott, ahol az ökológiai ésszerűség nem képes érvényesülni, a kutatók műszaki megoldást keresnek - mint a geoengi- neering szakemberek a klíma- változás kapcsán. A glasgow-i Strathclyde Egyetem munkatársa, Colin Mclnnes és csapata annak a lehetőségét vizsgálta meg, miként lehetne befogni és porfelhőjükkel egy ütt a Nap és a Föld közé parkolni üstökösöket. Ebben nagy szerepet játszanának az úgynevezett mass driverek, vagyis olyan készülékek, amelyek nemcsak a megfelelő helyre juttatnák az aszteroidákat, hanem képesek lennének azok porfelhőjét Üstökösökkel a Föld védelmében szétszórni az űrben. A por elhalványítaná a napfényt, és ezzel lassítaná a Föld felmelegedését. Az égitest gravitációja ráadásul elegendő lenne a felhő megfelelő helyen tartásához. Mclnnes csapata kiszámította, hogy az üvegházhatású gázok okozta 2 Celsius-fokos melegedés kiegyenlítéséhez bő félmilliárd tonna tömegű és néhány ezer kilométer kiterjedésű porfelhőre lenne szükség. A gravitáció miatt lehulló por pótlására pedig a mass drivereknek folyamatosan, óránként több mint százezer tonna port kellene az űrbe lövellniük. ■ 13
