Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-20 / 66. szám

2014. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 3 Vietnamból tért haza Konyán: elindult a somogyi bor Ázsia félé Minden harmadik éhezik betevő A válság megduplázta azok számát, akiknek nem telik ételre ► Folytatás az 1. oldalról A főiskola rektorának olyannyi­ra ízlettek a nedűk, hogy min­denből kétszer kért, viszony­lag gyorsan el is „álmosodon..."- Ha a kóstoltatásban sikerül előrébb lépni, akkor sikerülhet majd az eladásban is - mond­ta Konyári. Hazafelé Thaiföld fő­városában, Bangkokban is meg­állt, tárgyalni egy vevőjével. S holnap raknak meg egy konté­nert, ami Kínába indul. Vagyis elindult a somogyi bor Ázsia fe­lé. Konyári János elmondta: las­san nő csak a fogyasztás, mert az ázsiai országokban rettenete­sen magas adó terheli a bort, s emiatt luxuscikknek számít. ■ Kutyákkal akarták megetetni a lopott malacokat lebukás Elhullott malacokat loptak egy göllei sertéstelep­ről. A betörők magukkal vitték a két, egyenként 40 kilós sertés tetemét. Az igali rendőrök azon­ban rövid időn belül megállítot­ták, és elfogták a büssüi tolvajo­kat. A 36 éves és a 39 éves férfit, valamint társukat, egy 44 éves nőt előállították a helyi rendőr­őrsre, és gyanúsítottként hall­gatták ki őket. Azt mondták: ku­tyáiknak szánták a malacok hú­sát, amit a nyomozók egy istál­lóban meg is találtak. Az ügyet vádemelési javaslattal küld­ték tovább a Kaposvári Járási Ügyészségnek. ■ K. G. Ot faluban kezdődhet a csatornázás program Elsőként öt települé­sen, Somogytúron, Látrányban, Viszen, Somogybabodon és Ga- máson indul a szennyvíz-csator­názás a dél-balatoni program ré­szeként - jelentették be sajtótájé­koztatón. Kilenc éve várnak erre a programhoz csatlakozott tele­pülések, összesen tizennyolcán; 18 milliárd forintba kerül a csa­tornázásuk. ■ F. I. ► Folytatás az 1. oldalról A kiadvány adatait a hazai fel­mérések is megerősítik, a Tár­ki 2013-as jelentéséből kiderül, 2009. és 2012. között a legalsó és a legfelső fizetési kategóriák kö­zötti jövedelemkülönbség-szor­zó 7,2-ről 9-re nőtt: s ez különö­sen a szociális ellátás csökkené­sének tudható be - a munkanél­küliségi juttatások, a szociális támogatások, és a pénzbeli csa­ládi támogatások feltételeinek szigorítása révén -, illetve, hogy a szegényebbeket jobban érintet­te a válság - az összes jövedelem­ből a legszegényebbek részese­dési aránya 3,1 százalékról 2,5- re csökkent ez idő alatt. Nőtt az elszegényedés aránya is, három esztendeje Magyaror­szág mutatói még jobbak voltak az uniós átlagnál, két éve viszont a hazai adat elérte a 17 százalé­kos EU-s átlagszintet, vagyis az egy fogyasztási egységre jutó jö­vedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. A Tárki szerint nemcsak a szegénység kiterjedt­sége, de mélysége is növekedett, s különösen nőtt a szegénységi kockázat a gyermekek és a fia­talok, az alacsony iskolázottsá- gú és a roma családfővel élők kö­rében - utóbbiak adják a szegé­nyek harmadát... A felmérés ki­emeli, hogy a jövedelmi szegény­ség növekedése nem az elmúlt néhány év jellemzője, hiszen már a válság kirobbanása után megkezdődött, csak a folyamat a gazdaság erősödésével sem las­sult le: egyre többen ismerik el, hogy a korábbinál nehezebben fizetik ki a rezsit, vagy nincs fe­dezetük valamiféle váratlan ki­adásra. A magyar háztartások 2012- ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek a Tárki felmé­rése alapján, ami 75 141 forint | egy főre jutó fogyasztást jelen­tett, ami az inflációt is számít­va négy százalékos csökkenést jelent 2009-hez képest - utóbbi adat ugyanennyivel bizonyult alacsonyabbnak a 2007-esnél. Jól kimutatható a háztartások létszáma és a fogyasztás szint­je közötti fordított arányosság, vagyis minél kisebb egy család, annál többet tud költeni egy fő­re lebontva. És az összbevételből arányaiban ezek a családok köl­tik a legkevesebbet élelmiszer- I re, és az átlagnál jóval több jut A szegénység növekedése nem az elmúlt néhány év jellemzője míg az oecd-felmérés a leg­szegényebbekre fókuszál, egy összeállításból az is kiderül, hol élnek a leggazdagabb magya­rok A legsikeresebb hazai gaz­dasági szereplők közül a legtöb­ben budapestiek, a Top 150 leg­gazdagabb magyar üzletember közül 83-an laknak a főváros­ban, s összvagyonuk 1,6 billió forint. Milliárdosszempontból Pest megye a második legnép­szerűbb lakhely. FEJÉRRE CSAK NYOLC Top 150-es üzletember jut, összvagyonuk azonban 135,7 milliárd forint. somogybán a lista mindössze egy vállalkozót tart számon, s Baranyában és Tolnában is: a somogyi üzletember vagyonát 5,4, a baranyai Top 150-esét 5, a tolnaiét 6,5 milliárdra becsülik. Top-150 Megye ** s szama ' _______________________3!__ Bu dapest_____________83 1649,3 Pe st________________11 76,0 Fe jér __________8_ 135,7 Ha jdú-Bihar_____________7 42,6 Gy ör-MosoftSopmn________5 42,7 Bá cs-Kiskun_____________4 59,7 Komárom-Esztergom 4_ 22,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg______3 156,5 Já sz-NagykurvBzolnok_______3 82,0 Ve szprém___________ 3 32,5 He ves______________2 19,3 Za la_________________2 11,2 Os ongréd______________2 102 To lna_________________1 6,5 Vas________________1 6,0 So mogy______ 1 5,4 Ba ranya_____ 1____5.0 Bo rsod-Abaúj-Zemplén_______1 4,5 Bé kés ______ 1 4,1 Nó grad_______________0 0,0 es etükben közlekedésre, ruház­kodásra, szépségápolásra, üdü­lésre, lakáskarbantartásra, tar­tós műszaki cikkre, valamint művelődéssel és oktatással kap­csolatos kiadásokra. S számuk­ra az sem okozott gondot, hogy az elmúlt szűk évtizedben folya­matosan nőtt a lakásfenntartás­sal kapcsolatos kiadások aránya: míg 2005-ben a háztartások ki­adásainak 23, addig 2012-ben 34 százalékát jelentette a rezsi. Jelentősen meghatározza a családok fogyasztási lehetősé­geit lakhelyük is: míg a főváro­si háztartások havonta az orszá­gos átlag 136, a városokban élők pedig 97 százalékát fogyasztják a hazai átlagnak, addig a kiste­lepüléseken élők mindössze 83 százalékát. Náluk is rosszabb helyzetben vannak a hátrányos helyzetű térségekben élők, mint például Dél-Somogy, a Lengyel­tóti és Marcali közötti térség, Kadarkút és Nagybajom környé­ke, Külső-Somogy és a Zselic ap- rófalvai, ahol az átlagos szint alig 60-70 százalékát éri el a fogyasz­tás, sőt van még ennél is alacso­nyabb - jellemzően a munkanél­küli családfővel rendelkező négy vagy többtagú famíliák. Ók azok, melyek a legjobb eset­ben is csak élelmiszerre, rezsi­re, s az alapvető tisztálkodási és tisztítószerekre tudnak költeni, adott esetben már a telefon vagy a televízió is luxus számukra, s komoly gondot okoz egy esetle­ges egészségügyi kiadás fedezé­se. Ezek után nem véletlen, hogy az ilyen gazdasági hátterű ház­tartások közül csak minden hu­szadik tudott egyáltalán valami­lyen összeget nyaralásra költeni, míg a leggazdagabb felső ötöd­nek a felének voltak Uyesfajta ki­adása, s háromszor-hatszor töb­ben áldoznak művelődésre, ok­tatásra, korrepetálásra, sportra, tartós műszaki cikkre, vagy ép­pen szórakozásra a budai hegy­vidéken, mint a belső-somogyi falvakban. Már ez is elgondol­kodtató, csakhogy a legjobb mó­dúak 2007-ben másfélszer any- nyit költöttek élelmiszerre, mint a legszegényebbek, addig a leg­utóbbi vizsgálatnál már kétsze­res volt ez a különbség - a Tár­ki szerint hat év alatt az alsó jö­vedelmi ötödbe tartozók élelmi­szerre fordított kiadásai mind­össze ezer forinttal nőttek. ■ Vas András JEGYZET BALASSA TAMÁS Szent neveinket? csak annyival rosszabb a helyzet most, mint a közép­korban, hogy akkor jellem­zően a nincstelenek loptak. Most a módosak. Hogy az­tán már módossá is úgy lop­ták-e magukat vagy dolgoz­tak is érte, erről naivitás­tól függően nyilván megosz­lanak a vélemények, de per­sze tegyük föl, hogy létez­nek az utolsó fillérig átlátszó gazdagok. A középkorban ki­csit több volt a kézlevágás és szemkinyomás, tíz éves­nél idősebb leszármazottak eladása szolgasorba, most a pénzzel bélelt nájlonszaty- rokról mesélő, nemrég sza­badult bestsellerszerzők ide­jét éljük. Ide veled régi kar­dunk. van itt egy kis fogalomza­var a lopást illetően. Lopás az, vélnénk, amikor a hó­na alatt tyúkkal szalad a zsellér, nyomában a fogd- megek. így volt ez még pár­száz éve. Ma lopásról csoki- tolvajlási értelemben beszél­ni azért nem érdemes, mert elfogyasztjuk az agysejtet a valódi lopás elemzésétől. A valódi lopás a pártfinanszí­rozás. a pofátlan jelzőnek itt vol­na értelme. Valódi lopás a közbeszerzés is. Minden ne­gyedik-ötödik forintot itt raknak zsebre (figyelem: 7927 forintunk/másodperc tűnik el). Becslés szerint évente 250 milliárd. És ez csak a tendertér. A teljes szi­vattyúvertikummal oda az egykulcsos adó, a komplett rezsicsökkentés, és az örö­kös 14. havi nyugdíj. Harcol­hatnánk. És mi mégis láncot hordunk. a cégvezetők 28 százaléka szerint az alvállalkozók szí­vatása belefér, a közgazdász- hallgatók 21 százaléka sze­rint ha az üzlet megkíván­ja, a korrupció is. Négyből három építőipari beruházás sáros. Táskás emberek he­lyett hálózatok alakultak, mondják kutatók. szent neveinket? Eniemkecesrt Horváth Ákosnak, Schmidt Jenőnek Szörfös a vízben, víz a parton Balaton Több településen ismét eláztak a part menti utcák Hamutengerré válhat az értékes somogyi erdő elismerés A köztársasági el­nök a Magyar Arany Érdem­kereszt kitüntetést adomá­nyozta Horváth Ákosnak, a siófoki viharjelző obszervató­rium vezetőjének és Schmidt Jenő tabi polgármesternek. Horváth Ákosnak döntő szere­pe volt abban, hogy létrejött a Balatonon a viharjelzési rend­szer „hárommedencés” felosz­tása, s nemzetközi időjárási információs rendszer létreho­zásában is szerepet játszott. Schmidt Jenő pedig 2010 óta a legnagyobb önkormányzati ér­dekvédelmi szervezet, a TÖ- OSZ (Települési Önkormány­zatok Országos Szövetsége) el­nöke. ■ Fónai Imre A Sió-zsilip megnyitása óta elő­ször csökkent a Balaton vízszint­je, szerdára a keddi 129-ről 128 centire apadt, ám a szerdai erős szélben ismét sok helyütt elázott a tópart a magas vízszint és a hul­lámzás miatt. Balatonfenyvesnél a szörfösök is megjelentek és az időnként viharos erejű szél elle­nére is vízre merészkedtek. Ko­molyabb védekezést szerdán sem kellett elrendelni, de ahonnan vasárnap óta már visszahúzódott a víz, most azok a partmenti te­rületek, utcák is újra víz alatt áll­nak Balatonszemesen, vagy ép­pen Fonyódon, Zamárdiban. Ha­józhatóvá vált a Sió-csatorna, a napokban várható több hajó fel-, illetve leúsztatása. ■ F. I. A szörfösök a viharos szól ellenére is vízre merészkedtek avartüzek Az elmúlt napok száraz időjárását követően gyorsan megemelkedett a sza­badtéri tüzek száma: négy­szer riasztották avar- és vege- tációtűzhöz a somogyi tűzoltó­kat. Közel két kilométer hosz- szan foltokban égett a száraz fű a vasúti sínek mentén Al- sóbélatelep és Balatonfenyves között: a bogiári önkormány­zati tűzoltók és a fonyódi ön­kéntesek kéziszerszámokkal és két vízsugárral oltották el a tüzet. Hamarosan újabb jelzés érkezett a katasztrófavédelem műveletirányító központjába, mely szerint Balatonlellétől Ba­latonszárszóig szintén ég a vas­úti pálya menti füves vegetáció. A siófoki és bogiári tűzoltók fél óra alatt megfékezték a lángo­kat. A tüzet vélhetően egy fék­hibás vasúti szerelvény okozta. Kadarkút határában hat hektá­ron avar illetve fás-bokros te­rület égett. A tűz fiatal akácost, nádast és erdőt veszélyeztetett.- A hatályos jogi szabályo­zás érteinkében tilos a kerti hul­ladék égetése - derült ki a me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság tájékoztatójából. Ar­ról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzat­nál kell érdeklődni. Amennyiben nincs ilyen ren­delet, akkor nem szabad avart és kerti hulladékot égetni. ■ Harsányi Miklós Somogyi milliárdos: egy, csak egy legény

Next

/
Thumbnails
Contents