Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-19 / 65. szám

2014. MÁRCIUS 19.. SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Kezdőlökés az Alkotmánybíróságtól devizahitelek A csodára várni kell, azonnali megoldás megfelelő törvénnyel sem várható ► Folytatás az 1. oldalról Az AB-döntéssel lehetőséget ka­pott a kormány, hogy törvényi­leg módosítsa a szerződéseket: a kötések óta bekövetkezett, elő­re nem látható és nem befolyá­solható változások negatív ha­tását orvosolhatja így, viszont nem okozhat „aránytalan sérel­met” egyik félnek sem. Szakem­berek szerint az árfolyamrés, az egyoldalú kamatemelés és az ár­folyamváltozások miatt előállt helyzetre készülhet jogszabály. Gulyás Gergely fldeszes képvi­selő szerint erre a választások után sor kerül. A következő he­tekben tehát egyelőre nem törté­nik semmi, ugyanis a kormány mindenképpen meg akarja vár­ni a Kúria jogegységi határoza­tát, mely ugyanakkor az Euró­pai Bíróság állásfoglalására vár a kérdésben. Ha a legfőbb bírói testület úgy döntene, hogy az ár­folyam változtatása jogellenes, akkor a devizahiteles probléma talán legnagyobb része azonnal megoldódna. Méghozzá többe­ké, mint amennyien előzetesen reménykedtek, ugyanis az AB döntése nemcsak a lakáshitele­seket érinti, hanem az autósokat is - igaz ugyan, hogy a politika egyelőre csak előbbiek megsegí­tésére keresi a megoldásokat. Az ellenzék szerint persze nem elég hatékonyan: a szocialisták sze­rint akár a választások előtt meg lehetne hozni a szükséges intéz­kedéseket,..- A hitelintézeti törvényt kel­lene felülvizsgálni - mondta Lé- nárd Mariann, a Banki Hitel Ká­rosultjainak Egyesülete (BHKE) vezetője -, s rákényszeríteni ez­Két éve kérték, most kapták meg az orvosok ► Folytatás az 1. oldalról A siófoki Gondozási Központ a doktorok kérelmét figyelem­be véve készítette el óradíj-kal- kulációját. A képviselő-testü­let döntése szerint hétköznap 2060, hétvégén 2540 forint lesz az ügyeleti óradíj. Éppen két éve írtuk: „Pluszpénzt kérnek a háziorvosok az ügyeletért”. Ak­kor az emelés előtt hétköznap 1700, hétvégén 2100 forintot kaptak óránként, amit megalá­zóan kevésnek tartottak; számí­tásokat végeztek és 2000, illet­ve 2500 forintot tartottak volna minimálisan elfogadhatónak. Már akkor is hivatkoztak a sió­foki háziorvosok a veszprémi óradíjra; a HVG nemrég írt egy ottani ügyeleti vitáról, megem- litve: országosan is kiemelkedő, 3700 forint a veszprémi ügyele­ti tarifa. Schmidt Jenő tabi polgármes­ternek, a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetsége (TÖ- OSZ) elnökének az a véleménye: nem tartható, hogy az egészség- biztosítótól érkező pénzt az ön- kormányzatoknak kell pótolni. Szerinte az volna a megoldás, ha az ügyelet (s a háziorvosi, fog­orvosi, védőnői ellátás is) teljes egészében az államhoz kerülne a kórházakhoz és szakellátók­hoz hasonlóan, az önkormány­zatokat pedig kihagynák a „buli­ból”. ■ Fónai Imre 'KM^M ■ Ön mikor szabadul meg az adósságaitól? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Gyors megoldás kell- a labdát ide-oda tologatják - utalt az Alkotmánybíróság dönté­sére kedden Horváth Ernő porro- gi nyugdíjas, aki a devizahitel-ká­rosultak ügyében demonstrált Ka­posváron, s levelet írt a Kúria el­nökének. A férfi, alapvetően elége­dett az AB döntésével, bár szerin­te az egyeztetések tovább nyújt­hatják az időt Márpedig ez na­gyon szorít, rengetegen nem tud­ják fizetni a megnövekedett rész­leteket Ő 2008-ban kétmillió fo­rintot vett fii házfelújításra. A 30 ezres törlesztés hamar 60 ezerre ugrott Eddig 2 millió 440 ezret fizetett be, s összesen 5,8 millió forintot vár tőle a bank. H. M. Noha a devizahitelesek egyfajta csodát várnak az AB döntése alapján, a határozat nem hoz automatikus megoldást által a bankokat, hogy tartsák be a feltételeket. A BHKE ezt régóta erőlteti, most végre úgy tűnik, a lehetőség is adott lesz rá. Lénárd Mariann hozzátette, noha a devizahitelesek egyfaj­ta csodát várnak az AB dönté­se alapján, a határozat nem hoz automatikus megoldást, hanem komoly jogalkotói munkára lesz szükség.- Ha lesz is törvényi háttér - folytatta a BHKE vezetője -, ak­kor is az egyéni tárgyalások, esetleges szerződés-peresítések jelenthetik a kiutat, hiszen látha­tóan a pénzintézetek is egyre na­gyobb hajlandóságot mutatnak a megoldások keresésére, főként a rengeteg bedőlt hitel, azaz folya­matosan növekvő, s jelenleg be­hajthatatlannak tűnő kintlévő­ségeik miatt. Persze a pereskedésnek is van­nak veszélyei, hiszen ha például a bíróság kimondja a semmissé­get a szerződésekről, az eredeti állapotok állnának helyre, vagy­is a hiteleseknek egy összegben kellene visszafizetniük a felvett összeget, ám erre csak az adósok elenyésző hányada lenne képes, vagyis nem javulna a helyzetük. Az egyesület vezetője fontos­nak tartotta, miután az AB-dön- tés nemcsak a lakáshitelesek­re vonatkozik, meg kell próbál­ni egységesen kezelni az ingat­lan-, az autó-, illetve a fogyasztói kölcsönöket, hiszen nem min­den esetben a lakástörlesztések elmaradása vezet az ingatlan el­árverezéséhez, sokszor egy má­sik tartozás miatt kerül veszély­be családok otthona.- Persze érthető, hogy a kor­mányzat jelenleg a lakáshitele­sek problémáit akarja megolda­ni, hiszen lakni kell valahol - tette hozzá Lénárd Mariann. - Abban azonban nem szabad re­ménykednie senkinek, hogy né­hány hónap alatt megoldódnak a gondjai, ugyanis ez minden bi­zonnyal egy hosszabb folyamat lesz, ugyanis meg kell vizsgál­ni, hogyan lehet kisöpömi jog­szerűen a szerződésekből a hite­lesek számára kedvezőtlen felté­teleket. ■ Vas András KOMMENTÁR Léhmann útja már tavaly szeptemberben Orbán Viktornak írt levelében törvénymódosítást javasolt a gyors megoldás érdekében Léh­mann György. S most az Alkot­mánybíróság is nagyjából ezen úton tartja az ügyet, azaz: a szerződést ki kell javítani, nem lehet, hogy az adós viselje min­den változás terhét, hiszen a két fii közül legfeljebb a bank lehetett fölkészülve ilyen mérvű árfolyammódosulásra. Szó sincs arról, hogy megszabadul­nának az adósok a fizetési kö­telezettségeiktől. Amikor Gu­lyás Gergely (Fidesz) azt mond­ja, kivezetik a devizahitelt a piacról, az sem jelent mást: fi­zetni kell. A kérdés csak az, mennyit (fi) ► Folytatás az 1. oldalról A Simicska-Nyerges féle Köz­gép nem ismeretlen a dél-ba­latoni hulladékpiacon: részt vett már a bezárt szemétlera­kók rekultivációjában is. Ami pedig a somi fejlesztést ille­ti: amikor nemrég Illés Zol­tán környezetvédelmi állam­titkár bejelentette, hogy két- kukás hulladékgyűjtésre tér át az ország 2015-től, Szabó Zol­tán, az AVE Zöldfok Zrt. vezér- igazgatója ezt úgy kommentál­ta, hogy „ezzel is igazolódik a befektetés az általuk üzemelte­tett somi lerakóba”. Balázs Ár­pád siófoki polgármester pe­dig azt hangoztatta több ízben: az a településvezetés gondol­kodik helyesen, hosszú távra a hulladékkezelés témájában, amelyik részt vesz a somi fej­lesztésben; amelyik más utat választ, „afölött majd a válasz­tók mondanak ítéletet”. A hulladékpiac legfrissebb híre egyébként az, hogy az ál­lam felvásárolja az AVE Ma­gyarország Hulladékgazdálko­dási Kft.-t és érdekeltségeit, így állami irányítás alá kerülhet a siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt. is, melyben jelenleg a siófo­ki önkormányzat is bír 25 szá­zalék plusz egy részvénynyi tulajdonhányaddal. A HVG ér­tesülései szerint heteken be­lül tető alá hozza az ügyletet a Állami irányítás alá kerülhet a siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt., melyben a városnak is tulajdonrésze van Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. (MNV), melynek ezzel 1,2 millió lakost kiszolgáló pi­ac kerül a fennhatósága alá. Az MNV hulladékos szerzeményei egy új állami cégbe, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgál­tató Kft.-be olvadnak az elkép­zelések szerint. A hetilap úgy tudja, a „szolgáltatás garantálá­sával” indokolják az illetékesek a hulladékpiaci államosítást. Jelenleg a ország több telepü­lésén is a katasztrófa-védelem által kijelölt kényszerszolgálta­tó végzi a szemétszállítást. Is­mert, hogy immár csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú cég lehet a lakossági közszolgáltató. Az is, hogy a ba­latoni szemétvita végén a nyu­gati és keleti települések kü­lön szolgáltatót gründoltak, né­mi átfedéssel, hiszen például a keleti Balatonszabadi a nyugati társuláshoz csatlakozott. S bár az új nyugat-balatoni szolgálta­tó némi zökkenőkkel indult, ja­nuártól nem ürítették például a szelektív gyűjtőszigetek edény- zeteit, de e hónaptól azon a terü­leten is beindul(t) a házhoz me­nő zsákos gyűjtés. Az AVE, illetve az AVE Zöld­fok Zrt. jövőjéről kérdeztük az illetékeseket is. Az AVE Ma­gyarország Kft.-től keddig nem érkezett válasz, a siófoki város­háza pedig azt tudatta lapunk­kal: ajánlatkérés eddig nem ér­kezett az önkormányzat rész­vénypakettjére, de Siófok nem is szeretné értékesíteni az AVE Zöldfok Zrt.-ben lévő kisebbsé­gi tulajdoni hányadát. ■ Fónai Imre KOMMENTÁR Olcsóbb is lesz? a nálam fiatalabbak kedvéért: Kellér Dezső legendás kabaré­konferanszié találta ki azt a szót, hogy maszek Mert akko­riban kuriózum volt, ha vala­mi nem állami. Visszaforogni látszik az idő kereke, néhány napja arról írtunk azE.On „ál­lamosítása” kerül sorra. Bár a „Kellér-időkből” a mostaninál jóval több áramszünetre is em­lékezhet, aki kellően idős hoz­zá, a hulladékgazdálkodás terén (zöldhulladékjárat, ház­hoz menő szelektívgyűjtés) kü­lönösen föl van adva a lecke: a korábbi színvonalon szolgáltat­ni, de olcsóbban... (fi) Som és Simicska; biznisz a Közgéppel államosítás Siófok megtartaná részesedését az AVE Zöldfok Zrt-ben Csendes betli álltunk a Noszlopy utcai ká­vézó teraszán, s fennhangon győzködtük egymást. Elhang­zott néhány keresetlen kötő­szó is, fél óra múltán mégis tisztulni kezdett a kép, ki kit támogat a nagy kérdésben: ér­demes-e olasz pizzaszeletek eladására szakosodott egysé­get nyitni a kaposvári belvá­rosban, vagy fogyasztóközön­ség híján hamvába holt kísér­let. Röpködtek a milliók, tész­taadagok, bérleti díjak és re­zsiköltség, szociológiai mély­ségű elemzések a helyi Broad­way gasztroszokásairól, aho­gyan egy vitában az lenni szo­kott A köröttünk állók pedig érdeklődve hallgattak, majd levonták a tanulságot: akadt, akinek szemei előtt megjelent a négyszáz forintos echte ná­polyi pizzaszelet képe, mások a biztos üzleti bukás időpont­jára tették meg tétjeiket. De mindenki egyetértett, megér­te vitázni, hiszen a laikus be­tekintést kapott egy kevéssé ismert téma rejtelmeibe. ezért nem lenne értelmetlen, ha a választások közeledtével nemcsak szóvivőik útján vag- dalkoznának a voksokra va­dászó pártok, hanem promi­nenseik face to face ütköztet­nék elméleteiket a különfé­le kérdésekben. Nem ördögtől való az elképzelés, volt rá pél­da, hogy ifjú kormányfő-jelölt mosta fel a padlót vén rutin­rókával, hogy aztán beletör­jön a bicskája a szürke funk­cionáriusba, majd elvérezzen a nagyot álmodok olimpiáján. Négyévente pártállástól füg­gően ücsörgött a fél ország a tévé előtt, szidva az ellenér­dekű fél felmenőit, s cseppet sem mellékesen úgy érezte mindenki, fontos, mit gondol, értük zajlik a szócsata. a remek kis program az idén, úgy tűnik elmarad, az ellen­zéki kezdeményezések kor­mányoldalon süket fülekre ta­lálnak, s aki bő másfél évti­zede még fizetett hirdetésben provokálta ki a szópárbajt, ma némán tekint le népére az óri­ásplakátokról, noha lenne mi­ről vitázni. Persze sokszor a csend is beszédes... Ellenőrzött méhek, kelendő a híres somogyi hársméz előkészítés A méhcsaládok ellenőrzését megkezdték a so­mogyi méhészek, a tavalyi­nál jobb szezont várnak. Bí­ró Márton, a Magyar Mézút Egyesület kaposvári tagja el­mondta: megnézik a kaptáron belüli mézkészletet, s a méh­anya jelenlétére valamint a pe- tézés minőségére is kiterjed a vizsgálat. - Az enyhe tél miatt aránylag jól telelt az állomány - tette hozzá. - Az igazi szezon április elején, a repce virágzá­sakor kezdődik. Somogybán közel 1400 méhész dolgozik, évente 1800-2000 tonna mézet dobnak piacra. Az akác és rep­ce mellett kelendő a híres so­mogyi hárs. «H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents