Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám

2014. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 FGSZ: idén létszámot is kell már csökkenteni ► Folytatás az 1. oldalról pánikra nincsen okuk azok­nak a sport- és kulturális szervezeteknek sem, ame­lyeket az FGSZ jelentős mér­tékben támogatott az el­múlt években. Ha csökken­tett mértékben is, de fenntart­ják sport- és kultúratámoga- tási programjukat - derült ki egy újabb kérdésre adott vála­szukból. Miként az is, hogy a tavalyi kétszeri rezsicsökken­tés novemberre „lenullázta” a lakossági földgázfogyasztás­hoz kapcsolódó szállítási tevé­kenységük tőkearányos meg­térülését. A gyakorlatban ez árbevétel-kiesésként jelent­kezett 2013-ban. A 2014-ben várható újabb rezsicsökken­tő intézkedések pedig továb­bi bevételkiesést okozhatnak az FGSZ-nek. Negatívan befo­lyásolja a zrt. teljesítményét az évek óta megfigyelhető ma­gyarországi ipari és lakossági földgázfogyasztás-csökkenés is; hasonló tendenciák látsza­nak azokban a szomszédos or­szágokban is, ahová az FGSZ tranzitszállításokat végez. Ukrajna felől az elmúlt he­tekben is a megszokott üzem­menetben érkezett a gáz a ha­tárra, tájékoztatott a siófoki rendszerirányító, hozzátéve: negatív fordulatra nem számí­tanak a közeljövőben sem. Ez­zel együtt Ukrajnát a minap megfenyegette az orosz Gaz- prom: leállítja $ szállítást, ha nem fizeti meg tartozásait. Mint emlékezetes, 2006-ban az akkori orosz-ukrán gázvita hatására jelentősen csökkent a magyar határon mért gáz­nyomás. Az elmúlt napok hazai gázos hírei között olvashattuk: szán­déknyilatkozatot írt alá az ál­lami hátterű MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a né­met E.On magyar társaságai­nak, így az E.On Dél-dunántú­li Gázhálózat Zrt., valamint az E.On Energiaszolgáltató Kft. átvételéről, azaz „államosítá­sáról”. Az FGSZ Földgázszállí­tó Zrt., mint köztudott, állami érdekeltségű cég azáltal, hogy a Mól leánycége. ■ Fónai Imre Uj trend: megújuló energiák a somogyi termelésben szakma Napokon belül Auszt­riában zárja szakmai prog­ramját a kaposvári mezőgaz­dasági szakközépiskola. A güssingeni középiskola 21 di­ákja korábban Somogybán töl­tött el két hetet, a toponári ta­nulók pedig az osztrák város­ba utaztak. Környezetvédelem, megúju­ló energia, biogáz hasznosítás: Ausztriában gyakorlati bemu­tatón voltak a kaposvári diá­kok. Biodízel üzembe látogat­tak, megtekintették a korsze­rű hulladékkezelés menetét, tudtuk meg Torma Sándortól, a szakközépiskola igazgatójá­tól. Kiemelte: szemléletváltás­ra van szükség, az új trendek­kel akarják megismertetni a jövő gazdálkodóit. ■ Harsányi Miklós Áztatta a partját a Balaton szél Vízben úsztak a zamárdi utcák, Balatonfenyves megúszta Elkél a gumicsizma. Balatonfenyves part menti utcáiban nem volt egyszerű Miközben szombaton este Fonyódnál 97 kilométeres széllökéseket is mértek, a legmélyebben fekvő Balatonfenyves mondhatni „megúszta”: bár a parti te­rületek a kicsapó hullámzás következtében víz alá kerül­tek, komolyabb védekezést, vészhelyzetet nem kellett el­rendelni. Fónai Imre Megérkezett tehát az előre jel­zett szél a Balatonra és szomba­ton este talán Zamárdinál volt a legkritikusabb a helyzet. Előke­rültek a homokzsákok, a helyi Gamesz és a polgárőrség embe­rei igyekeztek megvédeni a med­réből kilépő Balatontól a partkö­zeli ingatlanokat, utcákat. Itt je­gyezzük meg: másfél hete a mos­taninál kisebb szelet jeleztek elő­re, ezúttal mégsem volt jele az akkorihoz hasonló, „központilag elrendelt” védekezésnek, az or­szág más részeiből idevezényelt szakemberekkel.- A múltkori készültség ide­jén végigjártuk a kritikus víz­befolyásokat a vízügy és a ka­tasztrófa-védelem szakembere­ivel, ott most mindenütt jól be tudtuk védeni a területet, igaz, így is jócskán előfordult, hogy a vízparti telkekről a közterü­letekre ömlött a víz; jó néhány parti utca szó szerint víz alatt állt szombaton este - összeg­zett vasárnap Csákovics Gyu­la zamárdi polgármester. - Ho­mokzsákokat csak módjával le­het használni az ingatlanok vé­delmére, hiszen az megakadá­lyozza a víz visszafolyását. Az összes befolyóárok több hete te­lített már a Balaton magas víz­állása miatt, a mostani, 90 kilo­méteres lökésekkel kísért észa­ki-északnyugati szélben ezek már nem levezették, hanem ép­pen hogy behozták a Balaton-vi- zet a belterületre. A partvédő­művek sem ilyen vízszintre let­tek létrehozva a déli parton, akár csak a csapadékvízelveze­tő rendszerek. Ha tehát tartósan ilyen magasan tartják a Balaton vízállását (a vízeresztés ellené­re nem csökken, továbbra is 129 centiméter, ami rekordszintnek számít - a szerző), akkor sürgő­sen lépni kell minden érintett­nek. Az esetben fel kell készülni erősebb szél esetén ilyen hely­zetekre, azaz folyamatos véde­kezésre; ez pedig már nem ön- kormányzati szintű feladat... Éjszaka egyébként mérséklő­dött, majd vasárnap ismét erő­házakat megközelíteni a hétvégén södött a szél a Balatonnál, de szerencsére ekkorra irányt vál­tott és nyugatira fordult. A za­márdi polgármester vasárnapi terepszemléje során így azt ta­pasztalta: visszahúzódott a víz a partmenti utcákról. Az Időkép internetes por­tál szombaton este a szemesi strand elöntéséről számolt be videóval, de Takács József pol­gármester azt mondta érdek­lődésünkre: vészhelyzet nem volt, Balatonszemes egyetlen mélyebben fekvő területe ez a strandi rész. Hová tűnt az egykor virágzó puszták népe? emlékezet „Ennek a vidéknek a pusztulása a szívfájdalmam”, kesereg az idős ember Már alig maradtak, akik kitartanak. A nyolcvanesztendős Túli Géza (középső képünkön) Vityapuszta jövőjéért aggódik, hiszen annyi emlék fűzi hozzá A 80 éves Túli Géza már nem bírja magában tartani azt a keserűségét, amit szülőföldje sorsa miatt érez, ahol szavai­val élve „tönkretették a mező- gazdaságot”.- A gyerekkoromban So­mogy vár közelében sok kisebb puszta volt virágzó gazdaság­gal, mára mind eltűntek - ve­zetett körbe az elhagyatott ha­tárban az idős férfi. - Mérce­pusztán disznót, Gézapusztán szürkemarhát, Gillapusztán birkát tartottak a családok, Re­metepusztán halastavakra jár­tak le, egészen Alsóbogátig. Én Vityapusztán születtem,' ahol 40-50 három-négygyerekes család lakott. Általános iskolá­ba is ide jártam, mert lakást is kapott itt a tanító. Még kultúr- ház is működött, télen a Csiky Gergely Színház művészei há- romszor-négyszer is felléptek, mindig telt házzal, utána bál volt. Ma néhány család tengődik a pusztán, nyomorúságos körül­mények között, a kertek gondo­zatlanok, a házak romosak.- A múlt század '40-es éveiben volt itt egy gyönyörű kastély, az öreglaki grófé, 12 pár ökörfoga­tot, 10 pár lovat tartott, kocsissal - emlékezett. - Ma ez az épület is szinte romokban áll. Szomorú vagyok, hogy ez a puszta ilyen sorsa jutott, mert hasznot haj­tott az országnak. A legelőin első osztályú széna termett. De a szo­cializmusban olyan pártfunkci­onáriusokat helyeztek ide veze­tőknek, akik szakmailag analfa­béták voltak. 1948-ban szétver­ték az összes birtokot, termelő- szövetkezeteket, mintagazdasá­got hoztak létre hozzáértés nél­kül. A pusztán lucernát vetet­tek, a nővérem ott lett sztahano­vista. Négy istálló volt itt az álla­mi gazdaság idején, de nem szal­mán feküdtek a tehenek, hanem gumiszőnyegen, mert a szalmát elégették... Akkoriban Gamás nagyközség volt, át lehetett jár­ni Vityapusztáról, legalább két­ezren éltek ott, most jó, ha hét- százan. Volt hentese, cukrá­sza, rőfös boltja. Két kanász, két csordás élt a településen, ma egy disznót, egy tyúkot nagyítóval is alig találni a faluban. A magyar mezőgazdaságot hányszor akar­ják még tönkretenni, és az adófi­zetők pénzén újrateremteni?- Vityapuszta még a 80-as években is virágzott, tiszta, ren­dezett település volt, amit iri­gyeltek az összetartó közössé­ge miatt - mondta Móring Jó­zsef Attila, Somogyvár polgár- mestere - A probléma az öreg­laki állami gazdaság megszű­nésével kezdődött. Sorra tűntek el a munkahelyek, aki tehette a pusztaiak közül, Somogyvárra költözött. Az ott maradt ingatla­nok elértéktelenedtek, a beköltö­zők nem költöttek a régi szolgá­lati lakásokra. Vityapuszta most valóban siralmasan néz ki, és ez az ott élőknek is köszönhető, mert egy zsáktelepülésen csak az dobálja szét a szemetet, az ve­ri szét a buszmegállót, aki ott él. Mi próbálunk küzdeni a puszta­iak felemelkedéséért, az óvodá­sokat busszal hozzuk Somogy­várra, a felnőtteket a közmun­kaprogramba igyekszünk be­vonni. A megoldást a Vitya és Gamás közötti összekötő út hoz­ná, ami régi tervünk, de jelen­leg csak abban bízhatunk, hogy a következő parlamenti ciklus­ban nem csupán autópályák épülnek, hanem a kistelepülé­sek útjai is sorra kerülnek majd. ■ Kovács Gábor JEGYZET Ami jobban teljesít szerencsés, aki megér­hette 2014. március 15-ét, hisz1 megtudhatta példá­ul, hogy voltaképpen Pető- fiék is rezsit csökkentettek 1848-ban. Megyesi Gusz­táv egyébként már a Nép- szabadság március 14-i szá­mában megjövendölte: lesz olyan szónok, aki ki fogja fejteni, hogy már Petőfiék is a rezsicsökkentésért harcol­tak... Hát lett. Miként azt is, hogy ma Európa legegysé­gesebb országa vagyunk. ezek után persze már ki le­pődik meg azon, hogy eb­ben a valójában soha eny- nyire ketté nem szakadt, „legegységesebb” ország­ban akkor rendelnek el ba­latoni vízvédelmi készült­séget az ország más részei­ből idevezényelt szakembe­rekkel, amikor hatvan kilo­méteres szelet jeleznek elő­re, amikor meg nyolcva­nast, akkor kis túlzással a zamárdi polgárőrökön, meg Gamesz-dolgozókon múlik, hogy mekkora kárt tesz a medréből kilépő Balaton. Ez az ország már annyira „egy­séges”, hogy a Sió-zsilip ki­nyitását sem bízzák a he­lyi szakemberekre, hanem valamiféle „központi agy” dönt róla, nyilván akár csak a vízvédelmi készültség el­rendeléséről. Sikerül is így immár közel két hete re­kordszinten tartani a vízál­lást, csak északi szél ne jöj­jön, ha meg jön, akkor leg­feljebb megyünk és men­tünk - vagy nem. ehhez képest egy teljesen normális ország képét fest­ve kilógott a sorból Orbán Viktor múlt heti siófoki láto­gatása, melyből a kampány­hajrá ellenére sem lett kam­pányrendezvény, a balato­ni turizmus eredményei és problémái kerültek őszin­tén, kendőzetlenül terítékre, amikor a kormányfő turisz­tikai szakemberekkel talál­kozott. Üde színfolt volt. na persze, hiszen a turiz­mus valóban jobban teljesít. Krumpli a rászoruló családoknak pályázat Kaposfő az élelmi­szerbank egyesület pályáza­tán több mint félmillió forint értékű vetőmagot nyert. A hé­ten veszik át az árut. Háromezer négyzetméte­ren termesztenek majd bur­gonyát, 2500 négyzetméteren vöröshagymát, de a pályázati vetőmagból csemege kukori­ca is terem a kertben. Sztanyi Tibor, polgármester elmond­ta: a zöldséget később csak­nem 100 helyi között osztják szét. - Megragadunk minden olyan alkalmat, amely segíti a termesztést, a helyi gazdál­kodást - emelte ki. - Újabb kiírásra szeretnénk jelent­kezni. ■ Harsányi M. FÓNAI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents