Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP elismerések Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Tizenkilencen Széchenyi-díjat vehettek át pénteken a Parlamentben. •• ^ A NEMZETI ÜNNEP DÍJAZOTTJAI A legrangosabb állami kitüntetéseket ebben az évben a nemzeti ünnep előtti nap délutánján adták át. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth-nagydíjat, míg a Széchenyi-nagydíjjal John Lukacs magyar származású történészt tüntették ki. VR-összeállítás Arról, hogy kik lehetnek díjazottak, a javaslatok alapján egy bizottság készít előterjesztést a kormánynak. A Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagsági teendőinek ellátására Orbán Viktor kormányfő idén tíz embert kért fel. A miniszterelnök Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, a Richter vezér- igazgatóját, Eperjes Károly Kos- suth-díjas színművészt, Freund Tamás Széchenyi-díjas neuro- biológust, Granasztói György történészt, Hámori József Széchenyi-díjas biológust, Palkovits Miklós Széchenyi-díjas agykutatót, Sánta Ferenc Kossuth-dí- jas hegedűművészt, Szőcs Géza József Attila-díjas költőt, miniszterelnöki megbízottat, Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogászt, valamint Bitskey Istvánt, a Debreceni Egyetem irodalomtörténészét kérte arra, hogy legyen tagja a Kossuth- és a Széchenyi-díj bizottságának. A bizottságok javaslatai alapján a kormány dönt a kitüntetettek személyéről, majd a díjakat a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált. Erre azonban igen ritkán kerül sor. A díjat még 1956 után sem vonták vissza senkitől, erre csak egy példa akadt: 1953-ban Nagy Gáborét, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatójáét vették vissza - politikai okból. Egyszer esett meg az is, hogy valaki nem vette át a díjat: Blas- kó Péter színművész 2008-ban- szintén politikai okból. Szintén 2008-ban történt, hogy Sas József színész, színházigazgató Kossuth-díját az átadás előtti napokban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nem írta alá, mert a humoristát adócsalás miatt elítélték. Az elismeréseket ezúttal Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át. A Kossuth-nagydíjat - az alapítás óta - eddig hét ember vehette át. Ezúttal Jókai Anna író kapta meg, akinek ez a második Kossuth-díja, az elsőt 1994-ben vehette át. „Végre meg tudom valósítani régi tervemet, vagyis hogy a díjjal járó pénzjutalom egy jelentős részét irodalmi díj alapítására fordítom”- hangsúlyozta. Az elismerést olyan „országépítő, magyarságépítő” alkotók kaphatják majd meg, akik folytatják a magyar irodalom spirituális, Hamvas Béla, Kodolányi János, Török Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Várkonyi Nándor nevével fémjelezhető hagyományait. Snétberger Ferenc világhírű gitárművész szintén nemes célra ajánlja fel díja egy részét. Azt mondta: „Nagyon örülök a KosA délszláv népzenei tradíciót őrző Vujicsics együttes tagjai pénteken megosztott Kossuth-díjat vehettek át az Országházban suth-díjnak, ez egy igen rangos elismerés, fontos számomra, és remélem, sokat fog segíteni a felsőörsi Zenei Tehetség Központ működtetésében is.” Mácsai Pál úgy fogalmazott: a Kossuth-díj, olyan feladatot ad az embernek, amit talán más díj nem. „Az első: nem válni Kossuth-díjassá” - mondta, utalva arra, hogy szakmájában van egy ironikus értelme is a kifejezésnek: azt a művészt jelenti, aki elveszíti az önmagában való kételkedés képességét. „Az ember ne higgye azt, hogy eleget tud, mert megkapta a Kossuth-díjat” - fogalmazott a színész-rendező. Kiemelte: élete fő műve az Örkény Színház, ebben a díjban a színház minden munkatársának munkája benne van, és ezért köszönettel tartozik nekik. Széchelyi-nagydíjat kapott John Lukacs magyar származású történész, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy tudományos pályafutását ilyen kitüntetéssel ismerték el. Az Egyesült Államokban, a pennsylvaniai Phoenixville-ben élő történész - aki mint vallotta, angolul gondolkodik, de magyarul érez - erről telefonon beszélt az MTI-nek. Az életének 91. évében járó, Lukács János Albert néven született tudós 1946-ban emigrált, tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen fejezte be. Vendég- professzorként számos intézményben oktatott, 1991-től Magyarországon is tanított a közgazdaság-tudományi egyetemen és az ELTE-n. John Lukacs - önmaga értékelése szerint - nem is konzervatív, hanem „reakciós”. Mint önéletrajzi kötetében, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban (2001) írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista. A Zeneakadémiához kötődő oktatási, oktatásszervezési és kutatói teljesítményéért vehette át a Széchenyi-díjat Batta András, az intézmény egykori rektora, akit - mint az MTI-nek elmondta - érzelmileg is megindított, hogy a legnagyobb magyarról elnevezett díjjal tüntetik ki munkásságáért. „Óriási megtiszteltetés számomra ez az elismerés, és érzelmileg is nagyon megindított, hogy egy olyan emberről elnevezett díjjal tüntetnek ki, aki ennyit tett az országért és a magyarságért. A magam jóval szerényebb eszközeivel én is próbáltam és próbálok az ő szellemében tevékenykedni” - mondta Batta András. Mária Terézia kitüntetései éltek legtovább Anonymus már a Gesta Hun- garorumban beszámol néhány uralkodói jutalmazásról is a honfoglalás idejéből. Anonymus szerint például Árpád vezér nagy földeket adományozott Ketelnek a Duna mellett, vagy Borsnak a későbbi Borsod vármegye területén. A birtokadományokkal együtt később gyakorivá vált a kitüntető nemesítés is. IV. Béla például egyik királyi halászát jutalmazta nemesi címmel és birtokkal azért, mert őt „a tengerpartra követte és ott hű szolgálatokat tett". Emellett a rangosabb alattvalók kimagasló haditetteiért díszes fegyvereket, edényeket, ékszereket, ruhákat is adományoztak királyaink. A mai értelemben vett kitüntetésről 1408 óta beszélhetünk, amikor Zsigmond király megalapította a Sárkány rendet. Ez a világi lovagrend egy szűk főnemesi kör, a korabeli társadalmi elit bevonását szolgálta, hogy ezzel is megszilárdítsa Zsigmond trónviszonyait. Nagy Lajos korától avattak aranysarkantyús vitézeket - jeles haditetteket vég- hezvivő katonákat. Az Aranygyapjas rend a Habsburg-ház legmagasabb kitüntetésévé vált 1477-től, s a XVI. század közepétől 1918-ig vagy félszáz magyar kapta meg, elsőként Mátyás király - édesapja, Hunyadi János érdemeire tekintettel. A xvi. században Habsburg I. Ferdinánd alapított Uralkodói Kegyelmi Érem kitüntetést. A katonai és lovagi elismerések után az első magyar és rhai értelemben is kitüntetésnek számító királyi elismerést Mária Terézia 1757-ben alapította meg. A Magyar Királyi Szent István Rend az első polgári rendünk volt, ezt is Mária Terézia alapította 1764-ben. Ezt a kitüntetést 1944-ben osztották ki utoljára. AZ 1948-ban alapított Kos- suth-díj létrehozásakor is igen magas elismerés volt és az idők során volt, hogy három-négy fokozatát is kiadták. 1949 után Magyarországon is kiépült a szocialista országokra jellemző, rengeteg kitüntetésből álló rendszer, amely az úgynevezett erkölcsi elismeréssel akarta pótolni az elvileg is elutasított anyagi ösztönzést. az 1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről, és az ezt módosító 2000. évi XI. törvény szerint a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, nagykeresztje, középkeresztje a csillaggal, középkeresztje, tisztikeresztje és lovagkeresztje voltak a legmagasabb kitüntetések. Ezt követték a Magyar Köztársasági Arany, Ezüst és Bronz Erdemkeresz- tek. Fontos szerepe volt az 1956-os Emlékérem adományozásának is a rendszerváltás során. 2001-BEN ÚJJÁALAPÍTOTTÁK a Magyar Corvin-láncot. 2002 után a szocialista kormányok nem adták ki ezt a díjat, de 2011-től újra megkezdték annak adományozását. 2011 DECEMBERÉBEN ÜZ Or- szággyűlés módosította az állami kitüntetések rendjét. Ennek értelmében a Magyar Szent István Rend lett a legmagasabb magyar állami ki- . tüntetés, melyet a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, valamint a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt követ. Ők vehettek át ebben az évben Kossuth- és Széchenyi-díjakat megtelt az Országház Kupola- csarnoka a Kossuth- és Széche- nyi-díjak átadásán. Az elismeréseket a köztársasági elnök, a miniszterelnök, és a házelnök adta át. A KOSSUTH-NAGYDÍJAT/Ó/C47 ANNA írónak, esszéistának adományozták. kossuth-díjat adtak át MÓCSÉ- NYI MIHÁLY építésznek, DOBAI PÉTER írónak, költőnek, dramaturgnak, TEMESI FERENC írónak, műfordítónak, színműírónak, BOHUS ZOLTÁN üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, NÉMETH JÁNOS keramikusművésznek, BORÁROS IMRE színművésznek, HÁMORI ILDIKÓ színművésznek, KÓTI ÁRPÁD színművésznek, MÁCSAI PÁL színművésznek, BARÁTI KRISTÓF hegedűművésznek, BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak, HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, JÁVORI FERENC „FEGYA" zeneszerzőnek, előadóművésznek, KISS B. ATILLA operaénekesnek, KOBZOS KISS TAMÁS előadóművésznek, KOVÁCS KATI előadóművésznek, ORBÁN GYÖRGY zeneszerzőnek, SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek, TAKÁCS KLÁRA operaénekesnek, TÍMÁR SÁNDOR koreográfusnak, néptáncpedagógusnak. A kossuth-díjat megosztva adományozták a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló Vujicsics együttes tagjainak: BORBÉLY MIHÁLYNAK; BRCZÁN MIROSZ- LÁVNAK; EREDICS ÁRONNAK; ERED1CS GÁBORNAK; EREDICS KÁLMÁNNAK; SZENDRŐDI FERENCNEK; VIZELI BALÁZSNAK. A SZÉCHENYI-NAGYDÍJAT JOHN LUKACS történész professzor kapta. A SZÉCHENYI-DÍJAKATPÓCS TAMÁS biológus professzornak, TAMÁS GÁBOR agykéregkutató tanárnak, BORSA GEDEON bibliográfusnak, KOTSCHY ANDRÁS akusztikus tervezőnek, ROÓSZ ANDRÁSNAK, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának, BALOGH BALÁZS építésznek, MANDL JÓZSEF kutatóorvosnak, SÓBEL MÁTYÁSNÉ SCHAFF ZSUZSÁNNA orvosnak, SCHMIDT MÁRIA történésznek, HONTI LÁSZLÓ egyetemi tanárnak, MRAVIK LÁSZLÓ művészet- történésznek, SCHLETT ISTVÁNNAK, a politikatudomány kandidátusának, DÉKÁNY IMRE kutatónak, FARKAS GYŐZŐ fizikusnak, KERTÉSZ JÁNOS fizikusnak, PÁLES ZSOLTNAK, a Debreceni Egyetem Természet- tudományi és Technológiai Kar Analízis Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, SIMONO- VITS MIKLÓS kutatóprofesszornak, TUSNÁDY GÁBOR matematikusnak és BATTA ANDRÁS zenetörténésznek adományozták. Ezek a kitüntetések az alapításuk óta a legrangosabb elismerések A KOSSUTH- ÉS A SZÉCHENYI-DÍJ a legmagasabb rangú magyar kitüntetések közé tartozik. A Kossuth-díjjal elsősorban a művészet, a Széchenyi-díjjal pedig a tudományos élet kiválóságait ismerik el. Az 1948-ban - 1848 centenáriuma alkalmából - alapított Kossuth-díj alapításakor is igen magas kulturális elismerés volt. Az első díjazottak közt voltak művészek (Bajor Gizi, Bernáth Aurél, Csók István, Ferenczy Béni és Noémi, Kovács Margit, Déry Tibor, Füst Milán, Illyés Gyula, Kodály Zoltán, Nagy Lajos, Rácz Aladár), tudósok (Öveges József fizikus, piarista szerzetes, Szent-Györgyi Albert biokémikus) és földművesek, vasmunkások, vájárok, mérnökök, selyemszövőnők is. Ekkor kapott posztumusz Kossuth-díjat Bartók Béla, Derko- vits Gyula és József Attila. A díjnak 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj. A kitüntetést 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és a kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól háromévenként adták át. 1990 óta ismét évente, március 15-én osztják ki. az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, ezt 1995- től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikái alkotás váltotta fel. Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága is. Idén a bérből és fizetésből élők előző évi országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa fizethető ki a díjazottak számára. A Kossuth-nagydíjjal járó jutalom összege nem változott: továbbra is a díj összegének kétszerese lehet. A KSH adatbázisa szerint tavaly Magyarországon 151 085forint volt a havi nettó nominál átlagkereset. Ennek megfelelően közel 11 millió forinttal gazdagodnak idén a kitüntetettek. a kossuth-díjból vált ki a Magyar Népköztársaság Állami Díja 1963-ban. Az Állami Díj 1990-ben megszűnt, utóda a Széchenyi-díj lett.
