Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
2 2014. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP KÖZÉLET •• Ünnep kampanyhangulatban megemlékezések Az időjárás átrendezte a pártok terveit, az ellenzék elhalasztotta gyűlését Orbán Viktor a Múzeumkertben: a magyarok 1848-ban „beleszerelmesedtek" március 15-ébe, és „azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle” HÍRSÁV Nemzeti légitársaságot terveznének NÉMETH LÁSZLÓNÉ fejlesztési miniszter szerint nemzet- gazdasági érdek, hogy budapesti központtal, kiterjedt hálózattal rendelkező erős, versenyképes nemzeti hálózati légitársaság működjön. A miniszter egy képviselői kérdésre írásban nyilatkozott a magyar nemzeti légitársaság ügyében - ebből származnak az információk. Több tízezren tüntettek Kijev mellett Moszkvában nagyszabású békemenetet tartott a parlamenten kívüli orosz ellenzék a Kreml Ukrajna-politikája ellen Moszkvában és több nagyvárosban. Több tízezren vonultak fel, miközben a krími népszavazást támogató hazafias szervezetek felhívására is több ezren meneteltek az orosz fővárosban. Máltán életveszélybe került egy magyar egy magyar férfi életveszé- lyes állapotban kórházba került Máltán, miután gépkocsijával a tengerpart melletti útról a vízbe csúszott. Egy polgárőr halászta ki a süllyedő autóból, azóta kórházban van, állapota kritikus. Életbe lépett az új polgári törvénykönyv március 15-ÉN életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét felölelő kódex nyolc könyvből áll. Az új kódex csaknem kétszerese az eddig hatályosnak, 1596 paragrafus, tartalmazza a korábban külön törvényben szabályozott családjogot és társasági jogot is. Londonból szavaz a legtöbb magyar eddig 16 298-an vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Minden negyedik jelentkező Londonban szavazna. London után a második legnépszerűbb város München, a harmadik Brüsszel, a negyedik Bern, az ötödik Berlin. „Bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt köny- nyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat.” Többek közt ezt mondta Orbán Viktor kormányfő szombaton, a március 15-i nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen. VR-összeállítás Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. - 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk - jelentette ki. Hangsúlyozta, ma olyan időket élünk, amikor a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövője, mert széthullnak. Magyar- ország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel - például a pénzvilággal, „birodalmi fővárosokkal” és természeti csapásokkal - szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. A miniszterelnök szerint ha ma, 166 év után „felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára”, látható, hogy „egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk”, amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. 2010 óta azért dolaz ellenzéki összefogás pártjai délután a fővárosi Szabad sajtó útján tartottak volna közös megemlékezést, amelyet Talpra, magyar! szlogennel hirdettek, az időjárás azonban közbeszólt, az előrejelzések miatt lemondták a nagygyűlést és március 30-ra hirdették meg. A tömegdemonstráció helyett szűk körű megemlékezést tartottak és közleményben reagáltak az ünnepen elhangzottakra. A baloldali összefogás pártjainak vezetői szerint Orbán Viktor a rendszerváltás utáni Magyargoztunk, hogy ide megérkezhessünk, és „mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett” - tette hozzá. A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848-49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve „a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk” - fogalmazott országnak az a vezetője, aki legtöbbet hivatkozott a nemzeti érdekre, és mégis a legtöbbet ártott neki. A kormányváltó szövetség szombaton azt is közölte, hogy „a Fidesz örökös elnöke" által meghatározott négy év szinte pontról pontra tagadja meg 1848 márciusának örökségét. Mesterházy Attila és a kormányváltó szövetség vezetőinek közleménye szerint Orbán Viktor a nemzetegyesítő szerepében tetszeleg, miközben tudatosan osztja meg és fordítja egymással szembe a magyarokat. a 166 évvel ezelőtti forradalomról. Szavai szerint a magyarok 1848-ban „beleszerelmesedtek” március 15-ébe, és „azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle”. - 1848-ban felállt egy nemzet - folytatta -, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, „szabadságtörvényeket” alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél. Megjegyezte, bár a Nemvona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a magyaroknak szabadság kell, a párt pedig azért akar győzni április 6-án, hogy feltámassza Magyarországot. Vona Gábor a lobbik március 15-i ünnepi nagygyűlésén Budapesten arról beszélt: a megemlékezéseken gyakran emlegetik, hogy a szabadság szép dolog, arról azonban kevés szó esik, hogy 2014-ben szabadok vagyunk-e valójában. Felvetette: szabad-e az a magyar, akitől európai munkát várnak, európai árakon vásárol, de ha megkapja fizetését, zeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézs- mát, robotot - tette hozzá. A kormányfő - aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat - kifejtette: bár az idő eljárt már „vietnaminak érzi magát”. Kifogásolta, hogy Magyarországnak nincsenek gyárai, saját termelőipara, hanem másoknak dolgozik rabszolgaként, s az ország fiai százezrével menekülnek saját hazájukból. semjén zsolt megint lóháton ünnepelt. Huszár hagyomány- őrzők élén, lóháton érkezett a miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére. A kereszténydemokrata politikus beszédében azt hangsúlyozta, a magyarság autonómiaigénye nem irányul senki ellen, és az Európai Unióban a forradalmak klasszikus formái felett, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és ‘56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, „amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel”. másutt megszokott, természetes valóság.-1848-49 üzenete, hogy hűbéri ország nem lehet független, és függő ország lakói nem lehetnek szabadok - jelentette ki szombaton Schiffer András, az LMP társelnöke a párt ünnepi megemlékezésén, a Pilvax kávéházban. A párt politikusai és aktivistái biciklivel fővárosi emlékhelyeket kerestek fel a nemzeti ünnepen, ebben azonban Schiffer András nem követte őket, mivel saját bevallása szerint nem tud biciklizni. Semjén Zsolt lóháton, az LMP kerékpárral, a Jobbik viharban ünnepelt, az ellenzéki összefogás pedig elhalasztotta rendezvényét Harminchárom méteres árbocon a zászló az új Kossuth téren felújítás Az 55 ezer négyzetméternyi új térkőburkolat egyes részein a nyáron majd párásító berendezések hűsítik a levegőt Ünnepélyes zászlófelvonással adták át a Kossuth teret március 15-én délelőtt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: „az újjáépítés - miként a magyar állam esetében is - évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés.” Mint ismert: a nemzet főterének felújítását hosszú vita előzte meg. A környezetvédők a fakivágások, az ellenzék főként a szoboreltávolítások miatt tiltakozott. A tér megújításának egyik legvitatottabb kérdése a fák egy részének kivágása volt. Ellenzői szerint barbár pusztítás történt, ráadásul így kevesebblett a zöldfelület. A terv védelmezői szerint csak eltávolították a minden koncepció nélkül elültetett fákat, hogy végre érvényesülhessen az Országház eredeti építészeti koncepciója. A Károlyi-szobrot eltávolították, József Attiláé pedig már az új helyén, az alsó rakparton ül. Megújult a Rákóczi-emlék- mű, a Kossuth-szoborcsoport főalakja pedig már a helyére került, a következő hónap feladata a nyolc mellékalak elhelyezése lesz. Egyelőre öntés alatt áll az Andrássy- és a Tisza István-szobor, amelyek a tervek szerint május végére foglalhatják el végső helyüket a már elkészült talapzatukon. A tér egykori autóparkolója megszűnt, a képviselői kocsik ezentúl az Országháztól északra található mélygarázsba kerülnek. Az új országzászló a tér közepén kapott helyet: a 33 méter magas, tűhegyes árbocon egy 28 négyzetméteres zászló lobog. Az 55 ezer négyzetméternyi új térkőburkolat egyes részein a nyári melegben párásító berendezések hűsítik a levegőt és egy sekély medence is került az épület tengelyébe, miközben új Villamospálya épült, és visszakapta egykori pompás kupoláit a Wellisch-palota. A megújult téren a villamos kivételével teljes mértékben megszűnik az átmenő forgalom. ■ 'Ö Az ünnepélyes zászlófelvonás pillanata a megújult Kossuth-téren A beruházás számai wachsler TAMÁS, a beruházás irányítását végző Steindl Imre Program vezetője elmondta: a több mint 23 ezer négyzetméternyi zöldfelületből 11 ezer 800 négyzetmétert borít gyepszőnyeg. A parkosított részeken 133 fát és 92 ezer darab cserjét ültettek. Az építkezés során 50 ezer köbméter betont öntöttek be, a mélygarázs kialakításához 120 ezer köbméter földet mozgattak meg, a térrendezéssel még további 40 ezret. Háromezer tonna betonacélt használtak fel és 2,5 millió darab térburkoló követ raktak le.
