Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)

2014-03-11 / 59. szám

2014. MÁRCIUS 11, KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Omladozó állomások, bakterházak vasúti közlekedés Hatvanöt somogyi felvételi épület szerepel a MÁV-nyilvántartásban A somogyi vasútállomások közel 20 százaléka rossz állapotban van. Harmaduk még a 19. században épült. Több létesítményt már át­adott a vasút, a somogyvári önkormányzattal most tár­gyal a közös üzemeltetésről. Harsányi Miklós A nemzeti vasúttársaság keze­lésében, illetve tulajdonában or­szágosan több mint 15 ezer önál­ló helyrajzi számmal rendelke­ző ingatlan (250 millió négyzet- méter földterület), és több mint tízezer épület van. A nem hasz­nosított épületek száma csak­nem 4800, ezek többsége mel­lék-, illetve raktárépület, mű­hely, egyéb gazdasági épület. A vasút nyilvántartásában 65 fel­vételi épület, 18 megállóhely és tíz esőbeálló, illetve őrház szere­pel Somogybán, ezek közül 16- ot műemléki védelem alatt van. Az épületek több mint harma­da 1872-1896 között, harmada 1906-1952 között, s mintegy ne­gyede a '60-70-80-as években készült, tájékoztatott a MÁV Zrt. kommunikációs osztálya.- Némelyik megálló szinte az összedőlés előtt áll, ilyen a fel- sőmocsoládi - mondta az egyik vasutas. - Szerintem állami fel­adat a felújítás, fontos az értékek megmentése. A MÁV szerint az állomások kétharmadát jó, normál állapot­ban sikerül fenntartani, üze­meltetni, 15-20 százaléka rossz, felújításra szoruló állapotban van, ezek inkább a kevésbé frekventált vagy személyszállí­tási szempontból szüneteltetett vonalak megállói. Egy tavalyi szavazáson egyébként a siófoki állomás lett a legszebb. Sokakat foglalkoztat: mit tesz a MÁV az állagmegóvás, a fej­lesztés érdekében? A vasúttár­saság kiemelten kezeli a 30-as, Budapest-Székesfehérvár-Gyé- kényes vonalat. Ezen minden ■ Ön szerint felújításra szorul­nak a vasútállomások? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: MKi SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A jövő vasutasai, vagy a vasút elégedett utasai. A megújuló kaposvári állomás hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen megszeressék a tömegközlekedést Harmincötmilliárdból épülhet meg a közlekedési központ, és újra összekötik a Donnert a belvárossal novemberben jelentette be Dá­vid Ilona, a Máv Zrt elnök-vezér­igazgatója, hogy felújítják a ka­posvári nagyállomást. A projekt az idén nyár elején kezdődhet meg, a munkálatok jövő nyárig tartanak A vasútállomás felújítá­sa része lehet az évszázad legna­gyobb kaposvári beruházásának A kaposvári Közlekedési Köz­pont megépítésével a buszpálya­udvarok és a vasútállomás egy helyre költöztetése mellett egy teljes városrész is átalakul - mu­tatta be Szita Károly polgármes­ter hétfőn este a központ terveit. -Az unió finanszírozta beruhá­zás 35 milliárd forintba kerül. A Donner és a belváros között 25 évvel a vasút megépülése után, 1897-ben szűnt meg a közvetlen átjárás, most ismét egyesítjük a két városrészt. Az alul- és felüljá­rókon kívül megépül egy közvet­len összeköttetést biztosító autóút is a Pécsi utca és a Csik Ferenc sétány között. A. v. A Kaposvári Közlekedési Központ látványterve: 35 milliárd forintból egy teljes városrész is átalakul évben - az üdülési szezon meg­indulása előtt - általános kar­bantartást végeznek: az állag- megóváson felül a szükség sze­rinti festenek, mázolnak, burko­latokat javítanak, vizesblokko­kat újítják fel. A Kaposvár- Sió­fok vonal kevésbé frekventált vonalnak minősül, itt jellemző­en az állagmegóvó feladatokat végzik. A Dombóvár-Gyékényes somogyi szakaszán is hasonló a helyzet. A Somogyszob-Balaton- keresztúr vonalon a személy- szállítás szünetel, az a rongá­lások helyreállítása ad több fel­adatot. A Kaposvár-Fonyód vo­nalon az épületek tetőszerke­zetét, bádogos szerkezeteit fo­lyamatosan ellenőrzik, javítják. A teljesen felhagyott állomáso­kon, mint például a somogyjádi, a folyamatos rongálások miatt nem végeznek állagmegóvást. A Szentlőrinc-Középrigóc-Gyé- kényes vonal megyénkre eső részén is csak a főbb teendő­ket látják el, a babócsai állomá­son a járdák készültek el tavaly­előtt. Minderre évente mintegy 23 millió forintot fordít a MÁV. Az utóbbi időszakban a MÁV számos létesítményéről meg­vált: Balatonmáriafürdő, Ba- latonmáriafürdő-alsó és Ba- latonboglár mellett a balaton- földvári állomásokat üzemel­teti az önkormányzat. A bogiá­ri MÁV-üdülőt tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. in­gyenes önkormányzati tulajdon­ba adta át. A somogyvári önkor­mányzattal tárgyalnak a megál­lóhely közös üzemeltetéséről. JEGYZET VAS ANDRÁS Sajtónapi előzetes húsz éve mondta ki az Al­kotmánybíróság (Ab), hogy a szabad véleménynyilvání­tás a közszereplőkkel kapcso­latban tágabban értelmezen­dő, mint az átlagemberek ese­tében, a politikusoknak töb­bet kell eltűrniük. Egészen ta­valyig úgy tűnt, a hazai sajtó ezen európai gondolat alapján dolgozhat, mígnem az új Pol­gári Törvénykönyvbe sikerült beleilleszteni a méltányolható közérdek fogalmát, mely alap­ján a véleménycikkek szerző­it könnyebben lehetett volna bíróság előtt támadni: a jogal­kotói gondolat alapján az új­ságírónak azt kellett volna bi­zonyítania, hogy közlése nem jogsértő, mert a bírálat tár­gya közéleti szereplő, hanem, hogy nem is sérti az illető em­beri méltóságát. az úJ.Ptk. március 15-én lép életbe, a nemzeti ünnep a rendszerváltás óta a magyar sajtó napja is. A dátumvá­lasztás nem véletlenszerű, az 1848-as 12 pont közül az el­ső éppen a sajtó szabadságát forszírozta - meglehetős ál­lami fülessel ünnepelhették volna a 25. szabad sajtónapot a zsurnaliszták. Az Ab azon­ban a napokban elkaszálta a jogalkotói kezdeményezést, a grémium tagjai szűk több­séggel - hét különvélemény­nyel - kinyilvánította: a véle­ménynyilvánítás társadalmi vitát szolgáló szabadsága ki­emelkedő alkotmányos érdek, s nincs szükség újabb közér­dek igazolására, hogy a köz­szereplők másoknál széle­sebb körben legyenek bírál­hatók, ez ugyanis indokolat­lanul szűkítené a szabad véle­ménynyilvánítások körét. A riporterek Határok Nél­kül legfrissebb, múlt havi je­lentése alapján Magyarország a 64. a 180 országot listázó, a sajtószabadság elveinek érvé­nyesülése alapján összeállí­tott rangsorban, közvetlenül Tonga és Szenegál mögött. Az Ab-döntésnek hála jövőre megelőzhetjük őket. Sőt, akár Moldovát is... Negyvekilencezer ember biztonsága építés Hatszázharmincmillió forintba került az új tűzoltólaktanya Marcaliban Szári Zsolt az új halászvezér a Balatonon, írói vénával Díszszemlével fogadták Bakon- di György tűzoltó altábornagyot, a BM Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság főigazgatóját a marcali tűzoltólaktanya ünnepé­lyes átadóján. A tűzoltó altábor­nagy azt mondta: az állam és az önkormányzat összefogott a biz­tonságért. A marcaü kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancs­nokság a megyében, de országo­san is kiemelkedő jelentőségű fel­adatot lát el, s a hatósági munka színtere is. Itt dőlhet el a rábízott terület iparbiztonsága, polgári vé­delme és tűzbiztonsága is, ez az a szervezeti egység, amely elsőként jár el hatósági szinten. Negyven­egy településen, 49 ezer ember biztonságát szolgálja. a: I i— < BE •Ö fc B Biztonság Marcaliban. Díszszemlével adták át az új tűzoltólaktanyát Gelencsér Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke a szakszerűséget, a szervezettséget és az összefo­gást hangsúlyozta. Sütő László marcali polgármester felidézte: a marcaliak biztonságát, a kör­nyéken élők védelmét szolgá­ló tűzoltók kiemelt szerepet töl­töttek be a térségben, az önkor­mányzat végig fontosnak tartot­ta, hogy a kiváló személyi állo­mány mellett a legmodernebb tárgyi feltételek is adottak le­gyenek. A csaknem 2000 négyzet- méteres modern épület a Mar­cali Katasztrófavédelmi Ki- rendeltségnek és a Marcali Hi­vatásos Tűzoltó-parancsnok­ságnak ad helyet. ■ V.E. halászat Szári Zsolt a Balato­ni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója - kö­zölte hétfőn a társaság a zrt. feletti tulajdonosi joggyakorló Balaton-felvidéki Nemzeti Park döntését. Mint ismert, elődje, Füstös Gábor decemberben ad­ta be fölmondását, akkor, ami­kor a vidékfejlesztési miniszter leállította a balatoni halászatot és bejelentette: átalakítják a hal­gazdálkodás eddigi rendszerét. Szári Zsolt halászati szak­mérnök, Kaposváron született, 1988 óta él a Balaton-parton, 1988 és 2004 között dolgozott a zrt. elődjénél, mint a balatonlel- le-irmapusztai tógazdaság telep­vezetője. Az elmúlt tíz évet is a Szári Zsolt a nagy horgász szakmában töltötte, s most visz- szatért „anyacégéhez”. Lapunk érdeklődésére hétfőn azt mond­ta: ezután sem hagy fel a balato­ni, halászati témájú blogírással és a szépirodalommal; novellás- kötete is megjelent már, Két fűz között címmel. ■ F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents