Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-27 / 49. szám

2014. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYEI KÖRKÉP Balaton: vízeresztésről és halászatról a politika dönt ► Folytatás az 1. oldalról A Szentlélek is óvja a löszpartot omlás Nyolc hegy fotózható egy képre a fonyódi sétányról, Szinyei Merse is onnan festett A tó átlagos vízszintje már ked­den meghaladta azt a 124 cen­timétert, melynél legutóbb, ta­valy áprilisban kinyitották a siófoki zsilipet. Az országos vízjelző szolgálat jelenése sze­rint szerdán Siófoknál 126 cen­tin állt a Balaton (az átlagvíz- szint 125), a Sió vize pedig nyolc centiméter volt - lévén, hogy ahogyan azt hétfőn meg­írtuk, a Balaton vize Siófoknál már átbukik a Sió-zsilip fölött. A vízügyi ágazatot, mint is­mert, nemrégiben a belügyi tárcához csatolták. Ettől persze még a helyi szakemberek a Ba­latonnál és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság székesfe­hérvári központjában elemzik naponta a térség, a vízgyűjtő terület állapotát, összevetve az időjárás-előrejelzéssel. A me­teorológia egyébként péntekre már esőt is „jósol”, akár csak a hétvége két napjára. Egy víz­ügyi szakember azt mondta a veol.hu érdeklődésére: a vég­ső döntést kivették a kezükből, a vízeresztésre csak a belügyi vezetés engedélyével lenne le­hetőség. Szakemberek szerint egy erősebb északi, északnyugati szél akár 20-30 centiméterrel is tovább emelheti a vízszintet a déli part vonalánál. Lombár Gábor, az egyik leg­veszélyeztetettebb település, Balatonfenyves polgármeste­re a kritikus területek fényké­pezésére utasította az önkor­mányzati dolgozókat, hogy az esetleges károkat bizonyítani tudják. Amíg tehát a zsilipnyitásra tán csak maga Pintér Sándor miniszter adhat engedélyt, a balatoni halászat sorsáról akár rövid időn belül hasonló mó­don politikai döntés születhet. A Népszabadság szerdán arról írt, hogy a december 10-én Fa­zekas Sándor miniszter által leállított halászatot a régi for­májában már bizonyosan nem indítják újra, a jövőről azonban egyelőre elhalasztották a kor­mánydöntést. Az elképzelések szerint egy önkormányzatokat, horgászegyesületeket, illet­ve Balaton Fejlesztési Tanács képviselőit tömörítő vízkezelő szervezetet állítanának föl. ■ Fónai I.- Á, azt a szentlélek megóvja! - mutat egy asszony a katolikus templomra a fonyódi hegyi sé­tánynak arról a részéről, ami ép­pen nincs lezárva. A magaspart, azaz az egy éven belül harmad­szor megindult löszfal tetejére, annak is a legszélére épített temp­lom mellől kétségtelen, az egyik legszebb balatoni panoráma tárul a szem elé, de az emlegetett hölgy azt is hozzáteszi: a plébános atyá­tól tudja, elkezdett már repedez­ni a fal az állandó földmozgástól. Fotósunkat közben odalent az éppen helyszíni szemlét tartó szervek (erdészet, vasút, önkor­mányzat, katasztrófavédelem) emberei tessékelik a kordonon kívülre, mert úgy szabályos, be­lül csak ők tartózkodhatnak. Két hete lesz, hogy megint lezárták a 7-es főútnak a löszfal alatti sza­kaszát és elterelték a forgalmat. Horváth Jenő, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője még a helyszíni szem­le előtt arról tájékoztatott: akkor indulhat újra a közlekedés, ami­kor egy szakértői csapat úgy lát­ja, hogy már kellően stabilizáló­dott a partfal. „Omlásveszély” - hívja fel a fi­gyelmet a tábla a magaspart-te- tőn. Megmagasított, megerősí­tett kerítés is óv attól az egyik legutóbbi omlás óta, hogy a sétá­lók a partoldal széléig bátorkod­janak. Mert kedvenc fotózkodási hely ez a sétány, nagy látószögű kamerával az ügyes fényképész nyolc az egyben képet is készít­het, azaz nyolc északi parti he­gyet is bele tud venni egyszer­re: a Badacsonyt, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, az Ábrahám-hegyet, az Antal-hegyet, a Várhegyet, a Kamonkőt és a Nemesgulácsot. - Sok nyaralót építettek a magas­part szélére, nyilván, hogy minél szebb legyen a panoráma; de t miért csodálkoznak, ha megcsú­szik a löszfal? Nem tudják, hogy löszre építettek? - kérdi egy ku­tyáját sétáltató idős férfi.- Akinek az oldal aljában van a háza, azt sem irigylem - teszi hozzá Schmidt János, aki a fele­ségével az unokákat hozta el egy sétára. - Nem értem, miért nem jut pénz rá, fakerítéssel próbál­ták megerősíteni a löszoldalt, de nyilvánvaló, hogy az egy omlást nem állít meg, lám, most is le van zárva a főút. Legyen nyár vagy tél, mindig akad valaki, akik a túlpartot csodálja innen. Schmidt János és a felesége az unokáikat hozták ki egy kellemes sétára A sétányon is lezártak egy részt, óvják azokat, akiket a panoráma vonz A hetes utat lezárták, a forgalmat elterelték, mert veszélyes ez a szakasz Balatonföldváron legutóbb a csigalépcsőre omlott, de a tervezett kilátót nem veszélyezteti semmi az emberi tevékenység gyorsítja föl a löszfalomlásokat; házak épülnek, aztán csatornahálózat, csapadékvízelvezetés. A víz le­szivárog a lösz szemcsés szerke­zetű kőzetébe és ilyenkor követ­kezik be az omlás - tájékoztat Holovits Huba balatonföldvári polgármester úgy is, mint föld­rajz-szakos tanár és úgy is, mint löszfaltémában érintett, hiszen Balatonföldváron is több kilomé­ter hosszan húzódik ilyen. - Mi annyival vagyunk szerencsésebb helyzetben, hogy a löszfalunk más szerkezetű, nem a Balaton irányába „dől”. Kisebb omlások történnek azonban, legutóbb a magaspartra vezető csigalépcső­re omlott, a helyreállításra pá­lyázati pénzt nyertünk a vismai- or-alapból. Vagy három ciklus­sal korábban jutott pénz utoljá­ra a löszfal megerősítésére, de akkor is csak egy száz méternyi szakaszra futotta. holovits huba kérdésünkre azt is elmondta: a vizsgálatok alap­ján a földvári magaspart tetejé­re félmilliárd forintos beruhá­zásban tervezett kilátót semmi­lyen omlás nem veszélyeztetheti. Fonyód „történelmi utcáiban” kanyargunk és valóban jó né­hány, leredőnyözött, nyaralónak használt épületet emeltek egé­szen a partoldal szélére. Akár csak a múzeum épületét, vagy a Kripta-villát, az örök szere­lem házát. A villasort (itt töltöt­te nyarait egyebek között Rip- ka Ferenc, Budapest főpolgár­mestere, a Ripka-kút is erre em­lékeztet, aztán Huszka Jenő ze­neszerző, vagy Törley pezsgő­gyáros, az egyik ingatlant meg most úgy árulják, mint Pus­kás Öcsi hajdani nyaralóját) az egykoron volt Sirály hotel zár­ja, mely nem válik a környék di­csőségére: az idő vasfoga meg a zsákmányszerzők dúlása nyo­mán a teteje ugyan még meg­van, de itt-ott már az oldalfalak is hiányoznak, az ablakokról-aj- tókról nem is beszélve. S bár odalent, a városköz­pontban egy hölgy csak legyint, hogy „ha löszfal, akkor úgyis le­omlik, akármit csinálnak”, nem csak az út, meg a vasút óvandó az állandósult löszfalomlás mi­att, Szinyei-Merse is a fonyódi magaspartról festett, honnan máshonnan. Hídvégi József fo­nyódi polgármester úgy tippeli, a végleges megoldás minimum egymilliárd forintba kerülne. Jól látható, hogy az eddigi átmene­ti intézkedések (fatámfalépítés és a megcsúszott, megdőlt fák kivágása) csak ideiglenes meg­oldásnak bizonyultak. A város szinte minden hónapban ír egy levelet, állami segítséget kérve. Felmerült már az is, hogy egy­szerűbb annak a néhány ingat­lannak a kisajátítása, amelyek a partfal oldalában épültek, mint hogy a megvédésükért támfalat építsenek. A polgármester azon­ban úgy véli: egyidejűleg lenne szükség az egész szakaszon egy komolyabb támfal megépítésé­re, az elöregedett növényzet cse­réjére és a partfal feletti részen a vízelvezetés kiépítésére. ■ Fónai Imre Belebetegedett a mezsgyehatárba a nagybajomi nyugdíjas perlekedés Érdemes lenne megbeszélni a történteket, a szomszédasszony jóindulatú, de a sok vita után mérges a hangulat A nagybajomi Patyi László sze­rint német szomszédja egysze­rűen kisajátította a telke egy ré­szét, de Patyi úrnak nincs kedve viccelni. Halálosan belebetege­dett ugyanis a történetbe: infark­tusa miatt a szívének csak a ne­gyede él, azt mondja, orvosai sze­rint hónapokon belül meghalhat.- 1990-ben vettem meg a há­zamat, ezt és a környező telkeket 100-120 éves mezsgyék határol­ják - mutat körbe Patyi László a birtokán. - Igaz, hogy cikkcak­kosak ezek a mezsgyehatárok, de mi helybeüek pontosan tud­juk, kihez melyik föld tartozik, úgy is szántottuk végig, ember- emlékezet óta. Három-négy éve költözött a szomszédomba egy hölgy, aki Németországból te­lepült Nagybajomba. Elbontot­ta a kerítést, egy kisajtót, hogy a területe a házam faláig érjen. A mezsgyémből is levett 60-70 centit, összesen 200 négyzetmé­ternyi területtel rövidített meg. Nem hivatkozott semmire, csak arra, hogy ez az övé és kész. Be­mentem a polgármesteri hivatal­ba, ott azt mondták, hogy a nem­rég készült térkép szerint ne­ki van igaza. Csakhogy engem az 1990-es térkép érdekel, ami azt az állapotot tükrözi, amikor megvettem! Nem értem, hogy miért nem lehet ezt tisztázni, ha az adatok négyzetméterre pon­tosak, csak ki kellene számol­ni. Azt mondták erre, hogy fel­Patyi László a telekhatárt akarja rendezni. Pereskedésre nincs pénze lebbezzek, vagy forduljak bíró­sághoz, de annyi pénzem sincs, hogy visszautazzak a pécsi szív­kórházba. Pedig az életem múl­hat rajta, addig idegeskedtem az engem ért igazságtalanság mi­att, amíg infarktust kaptam.- Amikor meghalt a férjem, akkor költöztem végleg Nagyba­jomba Németországból - feleli a vádakra a szomszédban egyedül élő asszony - Nem bántam meg, csupa becsületes magyar em­berrel találkoztam, senki sem maradt adós nekem soha. Ele­inte a szomszédommal sem volt vitánk. Aztán felkeresett, hogy csináljuk meg a telekhatárt. Ál­lítom, nem én, ő terjeszkedett az én területemre! Ezt bizonyítja ez a jegyzőtől kapott irat, miszerint a melléképülete hossztengelyé­vel ráépült a telekhatárra, vagy­is az ő épülete nyúlik át az én in­gatlanomra. Patyiék folyamato­san feljelentenek. Amikor boros­tyánt ültettem a fal mellé, hogy ne kelljen néznem a tyúkketre­cüket, a hatósággal kivágattat- ták velem. A feljelentésük után ki kellett vágni a három fenyő­fámat is, mondván egy vihar­ban balesetveszélyesek. Tudom, hogy miért akarják azt a pár mé­tert az udvaromból: a vizet akar­ják bevezetni, és nem akarják a saját házuk előtt feltúrni a föl­det. Tudják mit? Meg is enged­tem volna, ha nem beszélnek velem olyan csúnyán... ■ K. G. ► Folytatás az 1. oldalról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents