Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-26 / 48. szám
HÍRSÁV Czomba: 13 milliárd forintos program czomba Sándor, a Nemzet- gazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint eddig még soha nem volt ekkora érdeklődés a kis- és közép- vállalkozásoknak indított munkahelyteremtő pályázat iránt. A kormány 2014-ben 13 milliárd forintot szán erre a célra, és az idén minden eddigit meghaladó, 27,7 milliárd forint támogatási igényt jeleztek a vállalkozások. ■ MTI Magyarország a GMO-szója ellen MAGYARORSZÁG FELLÉP a gén módosított (GMO) szója visszaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkentéért - jelentette ki Feldman Zsolt kedden Budapesten egy szakmai tanácskozáson. A Duna-térség országai elhatározták - ezt rögzíti a Dunamenti szója nyilatkozat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott -, hogy a térségben csökkentik a gémmódosított szója felhasználását, és elkötelezettek a genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. A fogyasztók ezeket Európa-szerte egyre inkább keresik - mondta a helyettes államtitkár. ■ MTI Kövér: a kommunizmus ember elleni bűn a kommunizmus az ember és az emberiség elleni bűn volt, a magyaroknak jó okuk van ezt nem elfelejteni - jelentette ki Kövér László a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére emelt szobor avatóünnepségén kedden Nyíregyházán. Az Országgyűlés elnöke az az MSZMP volt székházában hangsúlyozta: az emberiség elleni bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róluk. ■ MTI Megérte jól gazdálkodni? önkormányzatok Idén 12,5 milliárdos támogatást kapnak Ukrajna kevesebb földgázt vesz Moszkvától Négy év alatt 50 milliárd forinttal kompenzálják azokat a településeket, amelyek kimaradtak a mintegy 1300 milliárd forintnyi adósságkonszolidációból. Éber Sándor „Jelenleg éppen az okoz fejtörést, hogy mire fordítsuk azt a támogatást, amit az adósságkonszolidációból kimaradt ön- kormányzatoknak ad az állam, hogy egyszerre érvényesüljön a távlatos elképzelés, az elmaradt felújítások pótlása, esetleg új eszköz beszerzése is" - nyilatkozta lapunknak a Magyar Faluszövetség (MF) elnöke. Szabó Gellért elmondta, hogy kissé „lóhalálában” kell meghozniuk a döntést, március 6-ig jelentkezhetnek a támogatásokra. Tálled András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért' felelős államtitkára nemrég közölte, hogy az adósságkonszolidációból kimaradt „jól gazdálkodó” települések (összesen 1176, de közülük többnek esélye sem volt hitelt felvennie) az idén 12,5 milliárd forint támogatást kapnak, 4 év alatt összesen 50 mil- liárdot. Március 24-ig a belügyminiszter dönt a támogatásokról. A pénzt a települések a belterületükön lévő út, híd vagy járda, valamint vízrendezési és csapadékelvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkormányzati épületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére kérhetik. Olyan fejlesztésre is igényelhetnek forrást, amely az óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, szociális vagy egészségügyi feladatellátást szolgálja. A támogatások összevonhatóak, s nem kell azonnal elszámolni. Szabó Gellért elmondta, hogy településükön, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon többek között az általános iskolájukra, valamint a biomassza kazánokhoz szükséges faapríték tárolóra költenének, de a kiírás szerint ezekre nem lehet. Útépítésben is a kiírásban foglaltaknál nagyobb volumenű munkákra lenne szükség. A támogatás mértékét a lélek- szám alapján ítélik meg, Szentkirály 1981 fős település, így 20 millió forintra tarthatnak igényt. A 2000 fő alatti 1018 település március 31-ig kapja meg a négy évre szóló összeg felét. A rendelet szerint az ennél nagyobb települések a belügyminiszter döntése alapján kaphatnak idén támogatást, ha marad még a 12,5 milliárdhól. Szabó szerint miután előnyben részesítették a kisebb önkormányzatokat, a 2000 fő feletti településeknek az idén alig fog jutni ez a támogatás, miA héten véget ér az adósságátvállalás PÉNTEKIG vállalja át az állam a korábbi adósságkonszolidációk után az 5000fő feletti lakosú 278 önkormányzat még megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságállományát. Cserében a településeknek a hó végéig kell leadniuk fejlesztési terveiket. Az önkormányzatok március 17éig számolnak el a kapott törlesztési célú támogatással, a kincstár az év végig ellenőrizheti őket. Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milliárd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át. vei látható, hogy nem elégséges erre a forrás. Ők majd jövőre reménykedhetnek, az már kérdéses, hogy a következő kormány is teljesíti-e majd ezt a feladatot. A polgármester kifejtette, hogy a meghatározott fejlesztési célok miatt sokkal szűkebb lehetőségük van az eladósodott településekhez képest, hiszen az ő esetükben a hitelátvállalás „felhasználási kötöttség nélkül” történt meg. A tőke és a kamat állami átvállalása az eladósodott település egész általános gazdálkodását segítette, az így felszabaduló pénzügyi forrást egyaránt fordíthatta akár működésre, akár fejlesztésre. Az MF elnöke jelezte, hogy az érintett jól gazdálkodó, de nem feltétlenül gazdag településnek jól jön ez a pénz, de nem úgy van szükségük rá, mivel egyensúlyban vannak. A négy évre szóló 50 milliárd forint kifizetése azért vált szerinte „indokolttá”, mivel az adósságkonszolidáció több körében összesen 1300 milliárdot fordítottak egy „más filozófia” alapján gazdálkodó önkormányzatokra. „Az igazi az lett volna, ha az említett tételeket nem kellett volna kifizetnie az államnak, de ezen már kár bosszankodni” - mondta Szabó Gellért. válság Ukrajnában és Ukrajna kapcsán sokfelé számolgatnak. Londoni elemzők szerint 30 milliárd dollár külső segélyre lenne szükség a következő hónapokban, Kijevben most beérnék 25 milliárd dollárral is. Azt viszont eddig senki nem számolta ki, hogy mit kezd a válságban lévő ország a tervezett gázhiánnyal. Tegnap ugyanis Kijevben bejelentették, hogy az Oroszországból vásárolt gáz mennyiségét az ötödére csökkentik, a Gaz- promtól az eddig naponta vett 147 millió köbméter helyett beérik 28 millióval is. A döntés hátterében az állhat, hogy Moszkva már többször jelezte, ha minden kötél szakad, behajtja a több milliárd dolláros ukrán gáztartozást. A Kreml tegnap mást is üzent Kijevnek és egyben Brüsszelnek is. Azt, hogy félti az Ukrajnában élő orosz állampolgárok biztonságát, bizonyítékaik vannak ugyanis arra, hogy szélsőségesek akciókat hajtanak végre az oroszajkúak ellen. A Kijevben tárgyaló Cat- herine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője erre nem reagált, azt azonban közölte: Oroszországnak engednie kell Ukrajnát azon az úton haladnia, amelyet magának választ. Éppen ezzel van a legtöbb gond, hiszen Ukrajnában minden átmeneti és ideiglenes. Igaz, kedden elkezdődött a május 25-re kiírt előrehozott elnökválasztás kampánya, amelyen az ellenzék egyik vezéralakja, Vitalij Klicsko mindenképp indul, de nagy kérdés, hogy Moszkva tervez-e politikai-diplomáciai blokádot ennek megnehezítésére. A lakosság folytatja az élelmiszerek és az üzemanyag felvásárlását, nagyobb hiányokról egyelőre nem érkezett hír. Az ország keleti, főleg oroszok lakta részén nagy a feszültség, míg a nyugati felében szinte minden településen megalakultak az ideiglenes ellenzéki vezetésű helyi hatalmak. ■ VG Óvatos optimizmussal tekint a jövőbe Brüsszel PROGNÓZIS Két százalékot meghaladó növekedést jósol Magyarországon az Európai Bizottság Idén és jövőre is 2,1 százalékos növekedéssel számol Magyar- országon az Európai Bizottság - derül ki a szervezet tegnap publikált téli gazdasági előrejelzéséből. A növekedés motorja a belső kereslet erősödése lehet, akárcsak az Európai Unióban, a nettó export ugyanakkor minimális mértékben negatívan befolyásolja a GDP alakulását. A növekedés korlátozottan jár a foglalkoztatás bővülésével: ezen a téren a bizottság idén és jövőre is 0,6 százalékos növekedéssel számol. Attól egyelőre nem kell tartania hazánknak, hogy visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá: a prognózis erre az évre éppen a határértéket jelentő 3 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely jövőre is csak kis mértékben, 2,9 százalékra csökken a jelentés szerint. Stagnálással számolnak az államadósság esetében is: a tavalyi 77,8 százalékos szint után idén 79,1 százalékra nőhet, jövőre pedig minimális csökkenéssel, az év végére 78,9 százalékos szinttel számolnak Brüsszelben. Az infláció a prognózis szerint a történelmi mélységekből a rezsicsökkentés bázishatásának elmúlásával gyorsan visszaugorhat a jegybank céljának tekintett 3 százalékos szint közelébe: amíg erre az évre 1,2 százalékos pénzromlással számolnak, jövőre már 2,8 százalékkal. A prognózis strasbourg-i bemutatóján Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke is óvatosan optimista hangot ütött meg. A finn politikus kiemelte: az Európai Unió egészében és az euróövezetben is egyre jobbak a kilátások. Mint fogalmazott: a kilábalás teret nyer, ám a valódi fellendülés 2015-től indulhat meg. Jó hírként említette, hogy a gazdasági aktivitás nem csak az euróövezet központi országaiban, de a jóval sérülékenyebb periférián is növekedésnek indult. Ez akkor is kedvező fejlemény, ha a reál- gazdaságban egyelőre nincs sok jele a fellendülésnek: a munka- nélküliség még mindig problémát okoz, a hitelezés is óvatosan bővül. Rehn szerint a kilábalást a belső kereslet növekedésén túl az exportpiacok, illetve az exportágazatok erősödése is támogatja. Fontos szerepe van ebben olyan piacoknak, mint az Egyesült Államok vagy a feltörekvő országok. Az egész Európára jellemző alacsony infláció Rehn szerint kedvező a fogyasztás erősödése szempontjából, ám ha elhúzódik, az nehezítheti a fiskális konszolidáció folyamatát. Európai szinten a szigor tovább folytatódhat: 2014-ben a bizottság 2,7 százalékos átlagos deficittel számol az EU egészére, míg az euróövezetben ez a szint 2,6 százalékra csökkenhet. Az államadósság azonban távol van még az elvárt, 60 százalékos szinttől: a 28 tagország átlagában csaknem 90 százalékos lehet, míg az euróövezetben ennél is magasabb, eléri a 96 százalékot. ■ Gyükeri Mercédesz, Brüsszel Gazdasági prognózis (százalékban) Magyarország EU-28 Euróövezet 2014 __ZL 1, 5 1,2 2015 2,1 2 1,8 2014 9,6 10,7 12 2015 9,3 10,4 11,7 ......... 20 14 1.2 1,2 1,0 Infláció 2015 2,8 1,5 1,3 2014-3,0-2,7-2,6 2015-2g __-2 ,7-2,5 2014 79,1 89,7 95,9 2015 78,9_ 89,5 95,4 . . , „ ... . . 2014 2,7 1,7 2,7 2015 2,6 1,7 _ 2,7 * a GDP százalékában t
